A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.
A Roald Dahl, Örkény István és Efrájim Kishon világát megidéző néhány perces novellák a közelmúlt és a jelen Magyarországán játszódnak, hősei többségükben ismerős karakterek, mégis jókora meglepetéseket képesek okozni.
A valóság ugyanis a feje tetejére áll ezekben a történetekben, és a rafinált fordulatoknak köszönhetően a szerző egy pillanatra sem hagyja ellankadni olvasója figyelmét. Meséljen akár szakító influencerpárról, egy önérzetes hentesről, gyanúsan magabiztos jósról vagy egy láthatatlanná váló tanárnőről, humor és elgondolkodtató tanulság kéz a kézben járnak ezekben a kisnovellákban.
A magyar irodalom-érettségiken is gyakran elemzett Osztálytalálkozóval együtt harminc írást tartalmazó könyv 2021. áprilisában kerül a boltokba a 21. Század Kiadó gondozásában.
Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek 353 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2021
Enciklopédia 1
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 32
Most olvassa 22
Várólistára tette 186
Kívánságlistára tette 206
Kölcsönkérné 5
Kiemelt értékelések
Rényi Ádám a 2000-es évek második felében 3 évig az RTL Klub kommunikációs igazgatója volt. Ez ugrott be róla először, mikor 1-2 évvel ezelőtt konstatáltam, hogy ő a 21. Század kiadó társtulajdonosa. De hogy novellákat is ír, azt nem tudtam. Egészen addig, míg nem jött szembe velem ez a rókás borítós kötete. Onnantól kezdve, hogy csupa jó kritikákat láttam a könyvről, kíváncsi lettem. A KönyVelem csatornám egyik követője meglepett vele, amikor látta az egyik videómban, hogy szeretném elolvasni. Ezúton is köszönöm Farkas Tímeának, hogy ezt lehetővé tette.
Az Osztálytalalkozó című kötet rövid novellái a váratlan fordulatokkal és a groteszk humorral vett le a lábamról.
A 30 írást tartalmazó kötet témái közül néhány:
Milyen az, amikor egy nyugdíjas tanár találkozik egykori tanítványával? Hogy szakít egy influenszer pár? Hogy éli meg egy nyugalmazott érsebész főorvos, hogy még életében emléktáblát kap? Miként számolja fel egy testvérpár a családi vállalkozást? Hogy ünnepli egy pár a 30 éves házassági évfordulóját? Milyen kivánalmaknak kell megfelelnie annak, aki oligarcha szeretne lenni? Meddig megy el egy őrülten szerelmes rajongó? Mi történik, ha a tévedhetetlen sorselemző rosszul olvas ki valamit a kártyából? Milyen sorsot szán a tankerület a 47 éves matektanárnőnek, aki láthatatlanná vált? A Mosoly című novellából pedig az is kiderül, hogy mért került egy róka a borítóra. Imádtam!
Mintegy felmentésként hangzik el rögvest az első rövid szösszenetben, hogy Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik. S ezzel a frappáns közhellyel máris kanyarodhatunk vissza a kötet előszavához, amelyben megmagyaráztatik a nemes szándék, miszerint élesszük fel a szatíra, a groteszk tömör, csattanós műfaját és idézzünk meg mindjárt olyan klasszikusokat, mint Heltai, vagy Karinthy, de leginkább Örkény, ennek a kényes stílnek megkerülhetetlen idolja. S a szándék maga valóban igen nemes.
Ámde a kivitelezés…
Rényi Ádám írásai tulajdonképpen szépen felépített, gördülékeny, hogy úgy mondjam, mondattanilag és nyelvhelyességileg is tökéletes, kerek alkotások. Ámde, e rövidkék szerkezete sajnos közel sem tudja azt a feszes tempót (megkockáztatom, eszelős menetelést) produkálni, ami a műfaj által megkívántatik, továbbá ezek a novellkák olyannyira próbálnak trendivé, aktuálissá válni, hogy valahol félúton elsikkad az irodalommá nemesülés.
A szerző ráadásul ad magának annyi laufot, hogy az írások az „egyperces” receptből három, öt, vagy akár hétpercessé nyúlhassanak, így lehetővé váljon némi karakterszínezés, környezetmagyarázat, de erre közel sem biztos, hogy az igazán erős írásoknak szüksége lenne. Így valahogy a vége-csattanó, tudniillik amikor például Örkény halottja, név szerint Hajduska Mihályné született Nobel Stefánia (1827-1848) újólag sírba száll, Rényinél nem igazán „csattan”.
Vagyis hát ez az érzés nem a feltétlenül megkövetelt terjedelem (példának okáért 45 szép magyar mondat, nagyrészt egy rövid dialógus) abszolválását követően esik meg a gyanútlan olvasóval, hanem valahol úgy fél/egy perc környékén és a további tölteléket úgy éli meg, mint egy forgalommentes kereszteződés indokolatlanul hosszú, piroslámpás várakozását a kánikulai dögmelegben.
Az meg nyilván adott és megkerülhetetlen örök igazság, hogy ami megírható ebben a világban és azon túl is, az (legalább) egyszer már megíratott… Azonban a rövidpróza egy rendkívül kényes egyensúlyú, érzékeny terület. Számomra ezért ott csúszott meg végleg az addig is billegő építmény, amikor elérkeztem A vértanúhoz és önkéntelenül megképzett lelki szemeim előtt (Darvasi) Szív Ernő Emléktábla című tárcája Az irodalom ellenségeiből, és gyarló mivoltomból fakadóan, az összehasonlítás „bűnébe” estem…
Persze, nyilván kinek-kinek személyes ízlésére bízatik a végső megítélés és mindezek ellenére természetesen ajánlom a kötetet – már csak azért is, mert a rövidpróza egy csodálatos formájának feltámasztására törekszik, vagy legalább annak emléke előtt tiszteleg.
Osztálytalálkozó és más mesék meglehetősen naiv felnőtteknek, vagy inkább nem is igazán tudom, hogy kinek.
A fülszöveg azzal kecsegteti az olvasót, hogy rafinált fordulatokban gazdag, örkényi világot megidéző kis egyperceseket talál majd az egyébként nagyon ízléses, letisztult borító mögött, azonban már az első, de legkésőbb a második novellánál éreztem, hogy ezzel a beharangozóval eléggé meg lettem vezetve.
Rényi Ádám novellái jól megkomponált kis szösszenetek. Kerek , egész történetecskék, amik nyomokban még humort, iróniát és feszültséget is tartalmaznak és természetesen van csattanó is a végén, ahogy az kell. De a várva várt csattanó valamiért mégsem csattan, inkább csak tompán puffan.
A novellák főhősei mind érdekes, színes karakterek, szinte a teljes társadalmi palettát felölelik, a történetek napjaink aktuális kérdéseire reflektálva próbálnak meg egyfajta görbe tükröt tartani az olvasó elé, de az egész kötetet áthatja a steril precizitás. A patikamérlegen kimért történetek jó részének végkifejlete nagyjából előre borítékolható mindenkinek, aki olvasott már legalább egy groteszk humorú novellát életében. Szóval lehet, hogy abszurd, de az biztos, hogy egy másodpercig sem meglepő. Viszont az olvasmányos stílusának és a néhol fellelhető humormorzsáknak köszönhetően egy fárasztó nap utáni könnyű kis kikapcsolódásnak tökéletes ötlet lehet.
Néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen jó lenne elmenni egyszer egy kreatív írás tanfolyamra. Kiváncsi voltam rá mindig, de fenntartásaim is voltak, vannak.
Rényi Ádám novelláit olvasva, úgy éreztem, mintha részt vettem volna egy kreatív írástechnikai kurzuson, nézzük mit abszolválhattam.
Novellám története legyen olvasmányos, frappáns, érdekelje az olvasómat, aki találjon benne legalább egy szereplőt, eszmét, gondolatot stb., akivel-amivel azonosulni tud. Fusson egy vagy több szálon a történet, de tömörüljön egy sorsfordulat köré. Legyen rövid, ne legyen túl sok cselekvés, legyen viszont csattanója, hogy megjelenhessen a drámaiság vagy a meghökkentés, a feszültségben várt váratlan.
Szépen hangzik mindez elméletben, azonban az, hogy egy novella mitől lesz hiteles, nem függ a megfogalmazott tények valóságtartalmától és a technikai tudástól még nem lesz jó egy novella.
Mi hiányzik itt? – végig ez járt a fejemben a kötet olvasása közben, szeletenként hántottam le a burkot; a héjat, hogy lássam.
Örkény sokat tudna mesélni, hogy mi is itt a baj, egy helyen pl. arról beszél, hogy a közhelyeket kerülni illik, vagy ha nem, úgy kezdeni kell velük valamit: „a közhelyet csak az teszi közhellyé, ha más közhelyek társaságába soroljuk. Mihelyst a közhelyet kiemeljük elkoptatott közegéből, az élni kezd, lobogni kezd, és értelmessé válik.” link
Rényi Ádám kiemeli őket, felmutatja, majd visszaejti, így a feszültségben várt váratlan bizony kiszámitható, nem kezd el lobogni.
A novella műfaj rövidségét meghazudtolva talán a legnehezebb. A jó novellában tudni kell hallgatni, szűken mérve a legtöbbet mondani, ebben a kötetben ez ritkán sikerül. A történet üssön, mutasson túl önmagán. A megrajzolt kép megmásithatatlanul karcolódjon a lelkembe, mint a legfinomabb rézkarc, a jó novellának ugyanis része vagyok, én egészítem ki a ki nem mondottal.
Örkény Istvánt idézve ismét, ezekben a novellákban „nincs meg a lélek melege..”
Egyértelműen kedvenc lett! Szerettem olvasni, vittek magukkal a történetek, még úgyis, hogy néhol elég könyörtelen, lélekfacsaró világot ábrázol, nem fest rólunk emberekről jó képet. Rényi Ádám jó emberismerő, nyitott szemmel járhat a világban, kiváló megfigyelő lehet. Tökéletesen megidézi a nagy elődöket, Örkény István, Roald Dahl meghökkentő világát. Az egyszerű, hétköznapi kis mesék olyan fricskát adnak, váratlan fordulattal záródnak, ami megdöbbentő és izgalmas végkifejlettel ajándékozza meg az olvasót.
https://gaboolvas.blogspot.com/2021/04/osztalytalalkozo.html
Meghökkentő mesék, ezúttal nem Roald Dahltól, hanem Rényi Ádámtól.
Amolyan Bogoly Berti-féle mindenízű drazsék voltak ezek az írások. Amikor elkezdjük, még fogalmunk sincs, hová fut ki a történet és milyen csavart találunk a végén. Viszont élvezettel olvasgatjuk, egyszerű, olvasmányos stílusban megírt rövid történetek, melyekben akár magunkra, akár családtagunkra, szomszédunkra, barátokra ismerhetünk.
Remek kikapcsolódás, lazítás, szórakozás ezeknek a történeteknek az olvasása. A történetek rövidek, olvasmányosak, én szerettem olvasni őket.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2021/05/renyi-adam-osztal…
Ha megkérdeznének, hogy milyen könyvet vinnék magammal egy lakatlan szigetre, akkor az első három jelölt között ott lenne „Rényi Ádám: 6-8 oldalas novellák 1000 oldalon” című könyvének végtelenített verziója.
Ezt a kötetet úgy és ott kell kezelni, ami. Fiatalos, friss, aktuális és eszméletlenül szórakoztató. Találunk a kötetben humoros (a Barna lötty című íráson konkrétan hangosan röhögtem), megrázó és groteszk történeteket is. Mindegyik más, egy dolog azonban közös bennük: elindul valamerre az adott történet, majd kevéssel a katarzis előtt vesz egy váratlan fordulatot (oké, néha kiszámítható az a fordulat, de Hadházi László sem vicces a nap 24 órájában) és akkora gellert kap az egész, hogy csak ül az egyszeri olvasó és bólogat, hogy ez jó, csináld még. És Rényi Ádám csinálja is…
A témák széles körűek és valóban aktuálisak (Covid19, strómanok), a hot topic-ok kapcsán a politikai fricska sem maradhat el, mégis okos írások ezek, a témák modernsége nem teszi pongyolává a tartalmat, mint ahogy az sok más kortárs szerző esetében sajnos gyakori hiba.
Mindössze egy kérdés maradt bennem: mikor jön a következő?
„De mást soha nem játszottam. Nem is tudnék.”
Karakterorientált lévén nagyon ritkán olvasok novellagyűjteményeket. Sajnos ez a műfaj némileg perifériára szorult mostanra az irodalmi életben, hiszen az olvasóközönség zöme a regényes formát kedveli. Ahogyan az alkotók nagy többsége is. Aki novellát ír, annak bátornak és találékonynak kell lenni. Pár oldalban kell átadnia ugyanis mindazt, ami másoknak sokszor nyolcszáz oldalban sem sikerül maradéktalanul.
Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek c. novelláskötete az idei tavasz egyik vérpezsdítő gyöngyszeme. A 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg, és megkapóan, puritánul elegáns külcsíne tökéletesen tükrözi a benne található kurta mesék hangulatát. A róka motívumot sem gondolom véletlennek. Ezek az abszurd párpercesek rendkívül cselesek. Mindig azt hiszed, tudod hová fog kifutni a gondolatával az író, de mindig tévedsz. Kivétel nélkül.
Mondhatnám, hogy ez a kötet egy jól irányzott balhorog a társadalomnak, de igazából nem hinném, hogy ez lett volna a célja. Piszkálódik, keserédes gúnnyal él, néha kíméletlen, mi több, gonosz, de nem üt öv alá, nem egészen. Ezek a nyúlfarknyi, egérgondolatnyi mesék elgondolkodtatnak a maguk kiadósan gunyoros módján. Esetenként azért lecsap ez az ostor, és elevenbe vág: strómanok, oligarchák, az élet értékét like-ok számában mérő influencerek jobb, ha óvatosan fogyasztják. Rényi rafinált, ötletgazdag, jó humorral megáldott novellista. Történeteinek aktualitása van. Ihletet az életből merít: zsugori kis mindennapjainkból, tévedéseinkből, a sors blőd, váratlan fordulataiból. Kiszínezi, néhol megspékeli egy csipetnyi mágiával, de mégis a földön marad mindkét lábbal. Közérthetően fogalmaz, de egyértelműnek, lineárisnak látszó sugallatai meghökkentő, frappáns fordulatokba torkollanak.
Harminc csattanós végű, viszketeg érzést keltő történet sorakozik fel egymás után a kötetben. Teljesen önállóak, olykor egészen mélyre mennek, de stílusuk és rövidségük miatt nem fájnak igazán, és őszintén megmondom, nem bánom, hogy nem terhelték meg a lelkemet. Igazmondó és csavaros mind, az elsőtől az utolsóig. Némelyik meg tudott hatni. Az idős zongorista az Op.23. c. írásból kifejezetten közel került hozzám azzal a bánatos, egyszerű nagyszerűségével. Tetszett még az Apróhirdetésben leírt bizarr állásinterjúból kiérződő pontos társadalmi kórkép, illetve a Fellobbanó láng ironikus kiábrándultsága is ismerős húrokat pengetett bennem.
Könnyű olvasmány, a lendület sodorja magával az olvasót. Igazából egy este alatt a végére lehet érni, de nem biztos, hogy érdemes ilyen gyorsan átszaladni rajta. Vagy, ha már így alakult, megéri olykor-olykor újra elővenni, ízlelgetni, szemezgetni belőle. Nagyon modern és nagyon hazai írás ez. Életízű. A nagy magyar valóság kacsint ránk belőle, de nem telepszik a mellünkre, nem fojtogat, csak néha kicsit csíp, mint a csalán. Jól átgondolt, erős és kellően mulatságos ahhoz, hogy büntetlenül, néhol már-már tragikomikusan őszinte legyen. Nagyon örülök, hogy engedtem a borítón leskelő ravaszdi kaján csábításának, mert ez a tanulságos, fanyar, bátor és szókimondó humoreszk-bokréta valódi felüdülést jelentett. Köszönöm az élményt, és várom a következőt! Remélem, hogy lesz.
Eredeti bejegyzés a blogban:
https://tisztalappalavilagban.blogspot.com/2021/05/reny…
Ó hát én ezt egy délután alatt befaltam. Abszurd, rövid történetekből áll ez a könyv, amelyektől vagy hangosan felkacagtam, vagy elszorult a torkom, vagy pedig szóhoz sem jutottam a döbbenettől.
#Osztálytalálkozó #ABezzeggyerek könyvajánló. Veszélyes üzem az, ha az íróasztalod mellett egy könyvespolc van. Tele olyan könyvekkel, amelyekre kíváncsi vagy (vagy épp ellenkezőleg, már kedvenceddé avattad). Egy-egy tanulós session között forgattam a könyvespolcom és levettem róla az Osztálytalálkozó kötetet. Elolvastam a fülszöveget, majd belelapoztam. Nagyon hamar a felénél találtam magam. A rendkívül jó tartalom miatt nagyon gyorsan olvasható novelláskötetet tartottam a kezemben. Ha novella, akkor nekem a gimiben berögzült természetesen Örkény István neve, ezt azóta nem igazán sikerült kiütni. Egyperces novellái az érettségi tételeink között is szerepelt, és nem meglepő módon, a legtöbben azt akarták húzni. De miért is hozom most ezt ide?
Azért, mert könnyen kijelenthetem azt, amit előttem már többen is megtettek: megszületett a 21.századi Örkény Rényi Ádám személyében. Noha, szerintem nagyon nehéz valakit valakivel összehasonlítani, úgy gondolom (és remélem), hogy az író nem veszi zokon ezen kijelentésemet. Mert ami jó az, jó.
Ha valami jó, akkor abból pedig repetát kér az ember. Mivel voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy a két kötetet egyszerre vettem meg, így nem is tartott sok időbe, hogy azt is elővegyem. Hamar „elfogyasztottam” A bezzeggyereket is.
.
Mindkettőre egyaránt az tudom mondani, nagyon tetszett! Igazi felnőttmesék, a sokszor felnagyított ugyan, de abszolút (és néhol abszurd) magyar valósággal.
A novellák végén hol felnevetsz, hol olyan élményt kapsz, amin érdemes elgondolkodni.
Épp eléggé szórakoztató , de tanulságos is. A legnépszerűbb vígjátékfilmekhez tudnám hasonlítani. Csak ezek rövidebbek. De ütősek!
Külön kiemelném az apró , novella végi illusztrációkat.
.
„Mi” ihlettük, nekünk is szól.
.
Abszolút kedvencem ; A vértanú, # lovecouple, op.23 és természetesen a kötet névadójául szolgáló Osztálytalálkozó. (Amiről egyébként akarva akaratlanul a hasonló nevű zeneszám jut az eszembe.)
Míg a második részből (én ennek hívom, hisz olyan, mint egy ráadás) a névadó novellán kívül a legmeghökkentőbbek: A régi lakó, Könnyű a föld, Bomba, Nő a szalonban.
Nyilván, ezek a címek most azok számára voltak releváns információk,akik olvasták a könyveket. Remélem azonban, hogy ezt még nagyon sokan megteszik!
Ahogyan azt is,hogy olvashatunk még minimum egy válogatást!
.
Talán ezt a két könyvet adnám oda jó szívvel azoknak is, akik nem szeretnek olvasni (= még nem találták meg a nekik való könyvet). Hisz az igazságról (humoros, kitekert formában is) mindenki szeret olvasni.
A mém oldalak az egyik legjobban teljesítő oldalak világszerte. De ne menjünk ennyire messzire. Elég, ha olvasunk egy kis hazait és a kellő hatást már el is értük…
.
Nagyon örülök, hogy a polcomon tudhatom, köszönöm az élményt!
link
Népszerű idézetek
– Nos, ha nem barlangban élte le az elmúlt pár évet, bizonyára tisztában van vele: országunk sikeres működése szempontjából különösen fontos szerepük van az oligarcháknak. Útépítések, médiavállalkozások, sőt egyetemi kuratóriumok sem nagyon működhetnek ma már sikeres oligarchák nélkül. És majdnem kifelejtettem a legfontosabbat: Mi lenne nemzeti sportunkkal, a labdarúgással oligarchák nélkül? Bele se gondoljunk! […]
Apróhirdetés
Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik. Mindenki előadja, hogy bejött neki az élet. Álomállás, álomcég, álomgyerek. Aztán a lányok húzogatják a ruhájukat, hogy ne látsszon a zöldeslila folt, amit álomférj ejtett egy hosszú és űrtartalmas este után hazatérve az Álompresszóból.
15. oldal
Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik. Mindenki előadja, hogy bejött neki az élet. Álomállás, álomcég, álomfizetés, álomutazás, álomférj, álomfeleség, álomgyerek. Aztán a lányok húzogatják a ruhájukat, hogy ne látsszon a zöldeslila folt, amit álomférj ejtett egy hosszú és űrtartalmas este után hazatérve az Álom presszóból. Én ebben akkor sem vettem részt, most is hallgatok, mint a sír.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Palotás Petra: Lélekszirmok 92% ·
Összehasonlítás - Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem 87% ·
Összehasonlítás - Berki Judit: Ülök a matracon 76% ·
Összehasonlítás - Tisza Kata: Pesti kínálat 69% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Bächer Iván: Hatlábú 92% ·
Összehasonlítás - Urbánszki László: Munkát keresek – Szex kizárva! 95% ·
Összehasonlítás - Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal? 86% ·
Összehasonlítás - Bächer Iván – Teknős Miklós: Újlipócia 89% ·
Összehasonlítás - Cserna-Szabó András: Rézi a páczban 89% ·
Összehasonlítás