Az ​irodalom elmélete 10 csillagozás

René Wellek – Austin Warren: Az irodalom elmélete René Wellek – Austin Warren: Az irodalom elmélete René Wellek – Austin Warren: Az irodalom elmélete

Az irodalom elmélete bizonyos értelemben az első és az utolsó nagy irodalmelméleti összefoglaló munka. Mint alapvető rendszerező kézikönyv hatalmas szakmai ismeretanyagot ölel fel az általános irodalomtudomány, az irodalomtörténet-írás módszertanának története, az irodalomelemzés és az irodalomelmélet köréből,egyben első szisztematikus összefoglalása az irodalomtudomány történetének is. R. Wellek és A. Warren műve az irodalomtudomány modern korszakának egyik legjelentősebb munkája, amelyben a formalizmus és a strukturalizmus legfontosabb tételei (vagy inkább: kérdésfeltevései) mellett megtalálhatók a 20. század első felének számtalan, iskolába nehezen sorolható teoretikus, irodalomtörténeti, műelemző munkájának tanulsága is.

>!
Osiris, Budapest, 2006
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633891922 · Fordította: Szili József
>!
Osiris, Budapest, 2002
374 oldal · ISBN: 9633891922 · Fordította: Szili József
>!
Gondolat, Budapest, 1972
558 oldal · keménytáblás · Fordította: Szili József

Most olvassa 3

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Lexen>!
René Wellek – Austin Warren: Az irodalom elmélete

Még az egyetemen kellett elolvasni. Nem a tananyaghoz használtam, egyben daráltam le az egészet, és szerintem, bár nyilván nem egy kalandregény, igen érdekes, alapos, jó könyv. Sajnos már kevésre emlékszem belőle, egyszer újra el kellene olvasni. Nem állítom, hogy mindennel egyetértettem, amit írt, de az biztos, hogy amikor az ember kikerül a gimnáziumból, és az egyetem elején elolvastatják vele ezt a könyvet, egy merőben új irodalomszemlélettel, irodalomelmélettel találkozik. Komoly szakirodalom, de olyan, amit érdemes elolvasni magában is, minden egyéb indíttatás nélkül.


Népszerű idézetek

Még1Fejezet>!

Kétségtelen, hogy van együttműködés a költészet és a zene között, de a legnagyszerűbb költészet nem törekszik a zene felé, a legnagyszerűbb zene pedig nem szorul szavakra.

11. fejezet - 187. old.

ℕnabella>!

Szélesebb értelemben azonban a mítosz mindazon névtelen szerzőjű történeteket is jelenti, melyek eredetről és elrendelésről szólnak: azokat a magyarázatokat, amelyeket a társadalom tár fiataljai elé arról, hogy miért van a világ, miért cselekszünk így vagy úgy, vagyis azokat a nevelő célzatú képeket, amelyek az ember természetét és rendeltetését ábrázolják.

193. oldal, 15. fejezet - Kép, metafora, szimbólum, mítosz

ℕnabella>!

Az esztétikai tapasztalás a szemlélődés egyik formája, a minőségek és kvalitatív struktúrák iránti szeretet, teljes figyelem.

18. fejezet- Az értékelés - 247. oldal

ℕnabella>!

Tagadható, hogy a korábbi kritika képes volt saját kora alkotó művészetét vagy akár önnön esztétikai élményét érdemlegesen elbírálni.

18. fejezet- Az értékelés - 255. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Brustein: A lázadás színháza I-II.
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Buda Attila – Nemeskéri Luca – Pataky Adrienn (szerk.): „…mi szépség volt s csoda”
Alföldy Jenő (szerk.): Irodalmi fogalomtár A-Z
Milan Kundera: A regény művészete
Kovács Endre – Szerdahelyi István: Irodalomelméleti alapfogalmak
Süpek Ottó: Szolgálat és szeretet
Hász-Fehér Katalin: „…hogy kegyed észre nem vette, csodálom”
Bajza József: Válogatott művei
Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen