Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az idő urai 65 csillagozás
Egy kisfiú, Piel, az apja halála után a zord Perdide bolygón reked egy tojás-szerű bigyó (Miki) társaságában. Piel nem tudja, hogy Miki tulajdonképpen egy nagyteljesítmény adó-vevő, amin keresztül tartja a kapcsolatot a megmentésére induló Jaffarral, Silbaddal és Belle-lel. A több parsec-re lévő rescue team számára nem olyan sétagalopp a Perdide megközelítése, számtalan kalandon keresztül vezet az útjuk a meglepő, letaglózó végkifejletig.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Kedvencelte 13
Várólistára tette 65
Kívánságlistára tette 88
Kölcsönkérné 5
Kiemelt értékelések
A valaha* készült legcsodálatosabb rajzfilmek egyikének zanzásítrott verziója, hát istenem, ennyit tud egy vékony képregényfüzet, de ez legalább van, mert a filmet nem láttam eszement régóta, ki ül a jogokon, miért nem vetítik?!
* ha csak vissza nem lőnek a jövőből egy még jobbat az Idők urai. Vagy, neadjisten, újraforgatják Hollywoodban.
Nyilván a film ami örök, de a nosztalgiafaktort ez is szépen az egekbe tolta.
Tök menő retro cucc, mármint a kiadás is.
Messze nem volt akkora élmény, mint a film, sajnos. A szerkezetével, és a szerkesztésével sem voltam kibékûlve. Ez a kônyv kifejezetten a rajongóknak készûlt, aki nem látta a filmet, egy-két átvezetés érthetetlen lehet.
Eredetileg 3 csillagot adtam, de most belátom, imádom annyira a filmet, hogy 4 csillagnál lejjebb ne húzzam le.
A Retroshock kihívásnak köszönhetően ma másodjára futok bele a nosztalgiafaktorba ezzel a képregénnyel, amiről tulajdonképpen nem is lehet teljes mértékben kijelenteni, hogy képregény.
Őszintén szólva gyermekkoromban is imádtam nézni ennek a képes albumnak vagy képregénynek a vizualitását, de a történetből alig értettem meg valamit. És meg kell mondjam, hogy felnőtt fejjel is inkább annak köszönhetően értem a történetet, hogy az animációs filmet is megnéztem hozzá. Ez így egy egyszerűsített kivonat annak történetéből. Aminek persze megvannak a maga fordulatai és meglehetősen érdekes sci-fi történetet kapunk, amiben űrutazástól az időutazásig aztán van van minden is. De ebben a formájában inkább arra jó, hogy meghozza az olvasó kedvét az animációs filmhez, vagy a regényhez (Perdide árvája).
A karakterek végtelenül leegyszerűsítettek, talán ez alól a herceg az, aki kivételt képez. Amolyan kemény jófiú, kedves öregember, toleráns hölgy, bajba jutott kisfiú, kétes erkölcsű hatalmasságok. De igazán kiemelni nem lehet senkit.
A párbeszédekben lehet leginkább tetten érni, hogy valami ürességet érez az olvasó. Valami hiányt, amit nem igazán lehet hová tenni. Ez pedig az, hogy a képek és a párbeszédek nem olyan koherensek, mint a filmben. Azért persze nem veszünk el benne, de akkor sem az igazi.
A rajzok az animációs filmből vannak kiemelve és ez a vizualitás, ahogyan már fentebb is utaltam rá, párját ritkítja. Így állóképekként is el tud időzni az ember szeme azokon az elképzeléseken, amiket a francia-magyar készítőgárda hozott össze.
Mindent összevetve egy hangulatfokozónak tudom ajánlani, de annak nagyon, mert a képi világ megtekintése után szinte biztos, hogy kedvet kap az olvasó az animációs film megtekintéséhez.
Gyerekkoromban szinte egyszerre láttam a filmet és kaptam meg a könyvet. Egyszerre vonzott és taszított ez a szürreális világ, ami abban nyilvánult meg, hogy naponta olvasgattam a könyvet, pedig a hideg kirázott tőle… Ez a kettősség azóta is megmaradt, huszonévesen újranéztem a filmet, de nem kedveltem meg jobban. Most, hogy kb. újabb 10-12 év elteltével újra elolvashattam a könyvet, rájöttem, hogy még mindig frászt kapok az egésztől…
De kétségtelen,hogy a negatív előjeltől függetlenül nagyon meghatározó gyerekkori olvasmányélményem, ezért a sok csillag.
Egy érdekes, bár nekem elég kurta-furcsa kis képregény ez. Jönnek az uniformizálás mestereit, meg az őket legyőző akarat. Benéznek az idő urai és rögtön bolygót is reptetnek. Itt lesz az eltévedt gyermek, aki már talán nem is az, és persze az érte aggódó „hangok”… Érdekes darab, szokványos rajzolással csak nekem rövidke. Na meg a film nélkül kvázi élvezhetetlen és érthetetlen, az in medias res kezdésnek és a csapongó (ugráló) cselekménynek hála, így fogyasztását csak mértékkel, elsősorban rajongóknak javaslom. A csillagozással bajban voltam ugyanis a imádtam annó a tv-s verizót viszont ez önmagában…ahh kevés!
Népszerű idézetek
Az idő urairól sokféle legendát mesélnek különböző bolygókon, űrállomásokon és a Galaktika fekete csillagóceánjait átszelő űrhajók fedélzetén. Különös lények. Mindenkit és mindent tetszés szerint helyezhetnek át múltba és jövőbe. Hatalmuk félelmetes, mégsem ártanak senkinek. Inkább segíteni igyekeznek a Kozmosz bajbajutott vándorain. Talán nem is léteznek, s csak a magányos űrhajósok félelme teremtette meg őket, hogy ne legyenek olyan egyedül a fenyegetően sötét és hideg tér csillagai között.
1. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Brian K. Vaughan: Paper Girls – Újságoslányok 4. 89% ·
Összehasonlítás - David Bischoff: A sárkánygyíkok nyomában 85% ·
Összehasonlítás - Bob Gale – John Barber – Marcelo Ferriera: Vissza a jövőbe – Kontinuum kalamajka 85% ·
Összehasonlítás - Jeffrey Brown: A padavan visszatér 91% ·
Összehasonlítás - Georgij Martinov – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila: Támadás a Föld ellen 89% ·
Összehasonlítás - Mark Waid: Bajnokok 1. 85% ·
Összehasonlítás - Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Különös különcségek 86% ·
Összehasonlítás - Somos Ágnes (szerk.): Képírás – 1986/2 ·
Összehasonlítás - Nemere István – Haui József: Titok a kráter mélyén 83% ·
Összehasonlítás - John Ostrander: Star Wars: A klónok háborúja – A Taloraan széllovasai ·
Összehasonlítás