A ​kis Nicolas (Nicolas 1.) 88 csillagozás

René Goscinny: A kis Nicolas René Goscinny: A kis Nicolas René Goscinny: A kis Nicolas

A kisiskolás Nicolas és osztálytársai igazi ártatlan gyerekek. Olykor talán kissé elevenek, kissé szófogadatlanok, de hogy jó szándékúak, ahhoz nem férhet kétség. A tanító néni mégis folyton méregbe gurul, a felügyelő tanár a fejét fogja, a fényképész elmenekül, mielőtt elkészítené róluk az osztályfotót, az igazgató úr jobbnak látja, ha az egész osztályt bezárja a mosókonyhába a miniszteri látogatás idejére. Ki érti ezt? A kis Nicolas csak álmélkodik: hogyhogy mindenki jót akar, mégis mindig összekuszálódnak a dolgok? Ők mindenesetre egy cseppet sem hibásak, ez rendre kiderül a népszerű francia szerzőpáros, az író Goscinny és a humoros rajzok készítője, Sempé klasszikus könyvsorozatának első kötetéből.

Eredeti megjelenés éve: 1960

Tagok ajánlása: 6 éves kortól

>!
Móra, Budapest, 2021
166 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634869139 · Fordította: Bognár Róbert · Illusztrálta: Jean-Jacques Sempé
>!
Sík, Budapest, 2000
118 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638582146 · Fordította: Bognár Róbert · Illusztrálta: Jean-Jacques Sempé
>!
Móra, Budapest, 1985
120 oldal · ISBN: 9631140636 · Fordította: Farkas László · Illusztrálta: Jean-Jacques Sempé

Kedvencelte 15

Most olvassa 4

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

A kis Nicolas című könyvet már hosszú évekkel ezelőtt szerettem volna elolvasni, amikor a könyvtárban először a kezembe került a 2000-es kiadás a Sík Kiadótól. Vonzottak a rajzok, a beleolvasáskor tapasztalt humor, de valahogyan mégsem kölcsönöztem ki akkor. Nagyon köszönöm a Móra Kiadónak, hogy most kezembe vehettem a könyvet recenziós példányként, hiszen a kiadó 2021-ben kiadta a történet első részét egy nagyon tetszetős borítóval.

Azt kellett azonban tapasztalnom, hogy – felnőttem. Igen, szomorúan tapasztaltam a könyv olvasásakor, hogy több mint negyven évesen már idegesített a humor, amit kényszeredettnek éreztem, a gyerekek jellemzésének folyamatos, történetről történetre való ismételgetése; az, hogy a gyerekek nem egyszerűen csínyeket követtek el, hanem kifejezetten rosszak voltak, akik képtelen voltak megjavulni, tanulni a hibákból, szót fogadni a felnőtteknek. Mindig és folyamatosan csak a rosszaságon törték a fejüket, nem volt kivétel. Szóval felnőttem.

Viszont, ha ettől eltekintünk, akkor egy kedves, bájos és humoros kötetet kapunk, amiben egy csapat kisfiú mindennapi kalandjait ismerhetjük meg a történeteken keresztük. Az iskolai, az otthoni és más helyszínen játszódó jeleneteiket. Voltak közöttük olyanok, amik kedvesen indultak, mint például, amikor Nicolas, édesanyja születésnapjára, készül virágcsokrot venni, de persze ez is csak tipikusan nicolas-osan végződhetett, vagy éppen az, ahol Nicolas világgá ment. :-)

[…]

Még több: https://gabriellajegyzetei.blogspot.com/2022/01/goscinn…

2 hozzászólás
BoneB P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

A könyvet még 1992. júniusában kaptam, a napköziben tanúsított magatartásomért és szorgalmamért. :))
Ezt volt az első olyan könyv, ami gyerekfejjel is tetszett és vicces volt, és most felnőttként újraolvasva is még mindig jókat nevetek rajta. Ami elég ritka dolog, mert jártam már úgy könyvvel, hogy felnőttként a falhoz csaptam volna, pedig kölök koromban tetszett. A kis rajzok pedig tökéletesen illusztrálják a történeteket.

>!
Móra, Budapest, 1985
120 oldal · ISBN: 9631140636 · Fordította: Farkas László · Illusztrálta: Jean-Jacques Sempé
csakegyluca P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Szintén egy olyan regény következzék amin nagyokat lehet nevetni. A kis Nicolas és barátai/osztálytársai kikészítik az összes tanárt és igazából mindenkit. Benne vannak az összes csínytevésben. De a legtöbb dolog a kis Nicolassal történik, hisz a könyv is róla van elnevezve. A vége egy csattanós befejezéssé alakult. A gyerekek igazi hülyeségein, azon hogy mennyit sírnak és milyen kis apróságokért, hogy milyen aranyosak, azon igazán sokat lehet röhögni. Azon is hogy járnak túl a tanárok eszén, hogy a kicsi főszereplő vagy hússzor elmondja, van egy duci barátja és egyéb. Aki szintén nem szeret vagy szeretett iskolába járni, esetleg csak egy humoros regényre vágyik, az vegye kézbe ezt és kezdődhet a nevetés!
További: https://csakegyluca.blogspot.com/2020/03/3-1-mese.html

Chöpp>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Betyár egy kis szerzetek ezek a francia lurkók! Kb. én korabeli kisklapecok, de oda se neki! Az élmény örök! Nicolas Forever! Hamarosan jöhet szépen sorban a többi rész!

vorosmacska>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Nem is tudom, hogy maradt ki ez a könyv eddig. Talán azért, mert főszereplői szinte csak fiúk, olyan 8-10 évesek. A gyerkőc csak húzogatta a száját, amikor pár éve több alkalommal is a hűvösvölgyi Libriben ajánlgattam neki az öt kötetet magában foglaló, vadiúj, kb 10 cm vastagságú könyvet. Most a rongyosra olvasott könyvtári saláta-verzióra rábólintott, így felolvashattam neki. És milyen jól jártunk mindketten! Ez garantáltan az a mesekönyv, amit gyerek és felnőtt egyaránt élvezhet.

Goscinny a szöveg, Sempé a rajz, csak hogy az elején tisztázzuk a dolgokat. Goscinny ismertségét nemcsak a Nicolas sztorik hozták meg, hanem ő az Asterix és a Lucky Luke képregények írója is. Sempéről annyit érdemes megjegyezni, hogy mielőtt rátalált élete hivatására, a gyerekkönyvek illusztrálására, gyakorlatilag mindenhonnan kirúgták: iskolából, hadseregből, postai, banki stb állásokból. Ő illusztrálta a magyarra is lefordított Modiano gyerekkönyvet, a Catherine Certitude-öt is.

A kis Nicolas történetei már klasszikus számba mennek a franciáknál. Goscinny remek karaktereket alkotott, akik szerepelnek a sorozat mind az öt könyvében. A főszereplők jó barátok (kivéve Agnant, aki stréber, spicli és a tanító néni kedvence), egy osztályba járnak és különféle események megélői. Az első kötet 19 írásából megtudjuk, hogy ki kicsoda. Itt van pl. Alceste, aki állandóan eszik, és a baracklekváros kenyeréért ölre tud menni, vagy Eudes, aki orrba vágó bajnok lehetne vagy Geoffroy, akinek hulla gazdag a papája és a legmenőbb cuccai vannak vagy Clotaire, aki az órákon vagy alszik, vagy büntiben van és egyben a legrosszabb tanuló stb. Általában minden történetben van minimum egy orrba vágás, pár sírás, fiús hiszti és rengeteg humor. A karikatúraszerű rajzok a könyv vidám jellegét erősítik.
Kedvencem ebből a kötetből egyértelműen az Életre szóló kedves emlék, ami egy káoszba fulladó iskolai fotózást ír le. Zseniális!

Mariann_Czenema P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Gyerekkorunkban kaptuk, kb hetedszerre olvastam el, még mindig visongva tudok nevetni rajta :) Van egy olyan érzésem, hogy hatvan, hetven, száz évesen is ugyanígy reagálnék.
Btw a rózsacsokros és a biciklis történet szerintem bármelyik gyerekkel előfordulhat manapság is.
(bővebben:
http://czenema.blogspot.hu/2017/02/a-kis-nicolas.html )

fülcimpa>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Rajongok a vadi új könyvekért, de most mégis elképesztő élmény volt egy 35 éves, valaha 30 forintért megvásárolható, teljesen jó állapotban lévő keménytáblás, enyhén sárgálló, de masszív lapjait kínáló kiadásban elveszni.
Ami benne van irtó cuki. Igen, így írom, hogy cuki, mert végig ez járt a fejemben. És hát egykor láttam az ebből készült francia filmalkotást is, ami néha enyhén tökkelütöttnek tűnt, de nagyon lehetett szeretni, pont mint ezt a csodásan illusztrált könyvecskét.

Corvus_CoRex>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Fú, ezer éve vettem és most néztem, már akkor 1200 huf volt?! DX
Na a lényeg, hogy ez azon ritka könyvek egyike, amit nagyon rég vettem, ennek ellenére még akkoriban ki is olvastam! (Ez nálam nagy szó sajnos…) Úgyhogy most csak újraolvastam egy kihívás miatt, de jópofa, jó volt felidézgetni a történeteket. Meg most már tudom, hogy van több része, na majd akarom olvasni azokat is.
A rajzok is tetszettek. Ajánlom kicsiknek, nagyoknak egyaránt! :)

De jó volna még kisiskolásnak lenni… =(

Ja, amúgy nem tudom másnál is, de nálam a 100. oldal körül van egy kis gubanc. :D Nem jól jönnek az oldalak egymás után… :)))

Mazsola_78 P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Nagyon jópofa kis történetek. :) Nem az első oldalakon szippantott be a könyv, de úgy a 3-4. történet környékén már jókat mosolyogtam Nicolas elbeszélésein és nagyon megszerettem ezt a kis lurkót, a könyvet pedig egyre nehezebben tudtam letenni.
Egymás után olvasva őket elég zavaró, hogy minden részben szépen jellemzi az osztálytársait, így mindig megtudjuk, hogy ki a kövér, ki a legbutább, kinek gazdag az apukája, stb. Gondolom, nem úgy keletkeztek, hogy egy könyvben fognak együttesen megjelenni. De azért túl tudtam tenni magam ezen a zavaró tényezőn és nagyon élveztem a könyvet, így már bátran merek beruházni az öt kötetet magába foglaló könyvre. :)

A rajzok pedig nagyon cukik! :))))

dianna76 P>!
René Goscinny: A kis Nicolas

Vágytam valami vidámra, s meg is kaptam mindezt Nicolastól.
Kedves gyermektörténetek, csínytevések, jó adag humorral. Vajon én ezt eddig miért nem olvastam?
Annyira aranyos volt mindegyik sztori, hogy nem tudok kedvencet választani. Az illusztrációk is tetszetősek, mert karikatúra szerűek. A francia nevek helyes kiejtésének a könyv végén, külön örültem.
Be kell valljam, szegény tanítónéni helyében, én már rég kiugrottam volna az osztályterem ablakán! De hát ez van!!

>!
Sík, Budapest, 2000
118 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638582146 · Fordította: Bognár Róbert · Illusztrálta: Jean-Jacques Sempé

Népszerű idézetek

Chöpp >!

[…] nagyon csúnya dolog bántani a könyveket, a fákat és az állatokat.

105. oldal

psn>!

Még szerencse, hogy én tudok papírhajót csinálni, ki is téptünk néhány lapot a számtankönyvből. Na persze óvatosan próbáltuk kitépni, hogy Agnan majd vissza tudja őket ragasztani, mert nagyon csúnya dolog bántani a könyveket, a fákat és az állatokat.

Meglátogatom Agnant

BoneB P>!

Nem szeretem a lányokat. Olyan hülyeség, hogy ezek nem tudnak mást, csak babázni meg boltost játszani, meg aztán folyton sírnak. Jó, jó, néha én magam is sírok, de mindig csak komoly dolgok miatt, mint amikor a nappaliban eltörött a váza, és apu összeszidott, de ez nagy igazságtalanság volt, mert én nem is akarattal csináltam, meg aztán elég vacak váza volt, és jó, hogy apu nem szereti, ha bent a házban labdázok, de kint esett az eső.

61. oldal, Louisette (Móra, 1985)

ppeva P>!

…majd akkor lesz biciklim, ha a számtandolgozatom a tíz legjobb között lesz.
Ezért voltam olyan elégedett tegnap, amikor mentem hazafelé az iskolából, ugyanis a dolgozatom a tizedik lett. Apu, mikor meghallotta, nagy szemeket meresztett, és azt mondta: „Hát akkor, hát igen, hát akkor” – anyu pedig megölelt, és azt mondta, hogy most aztán apu azonnal fog venni egy szép bicajt, és hogy ez nagyon derék dolog, hogy ilyen szépen sikerült a számtandolgozatom. Igaz, volt egy kis mázlim, mert csak tizenegyen voltunk, amikor a számtandolgozatot írtuk, mert a többiek influenzásak voltak, és a tizenegyedik Clotaire lett, aki mindig is az utolsó, de neki nem számít, mert van már bringája.

psn>!

Már ott volt a fényképész is a masinájával, és a tanító néni szólt neki, hogy fogjon hozzá gyorsan, mert elmegy az egész számtanóra. Agnan, az osztály legjobb tanulója és a tanító néni kedvence azt mondta, milyen kár lenne, ha elmaradna a számtanóra, mert ő nagyon szereti a számtant, és mára minden példát hibátlanul meg tudott oldani. Eudes, aki a barátom, és írtó erős, éppen készülődött, hogy behúzzon neki egyet, de Agnan szemüveget hord, és ilyenkor az ember nem sózhat oda neki, ahová csak szeretne. A tanító néni veszekedni kezdett, hogy kibírhatatlanok vagyunk, és ha nem hagyjuk abba azonnal, nem lesz fényképezés, és indulhatunk befelé az osztályba.

5. oldal

ppeva P>!

Kellett először is egy kapitány minden csapatba. De mindenki kapitány akart lenni. Mindenki, kivéve Alceste-et, aki kapus akart lenni, mert nem szeret futni. Na ebben megegyeztünk, Alceste jó lesz kapusnak, ő elég széles, eltakarja a kaput. De még mindig maradt tizenöt kapitány, és ez valamivel több a kelleténél.
– Én vagyok a legerősebb – kiabált Eudes – , nekem kapitánynak kell lennem, és akinek más a véleménye, annak behúzok egy balegyenest.

26. oldal

psn>!

Agnan az osztály legjobb tanulója meg a tanító néni kedvence, csak éppen barátnak rossz, mert folyton sír, meg szemüveget hord, és emiatt nem lehet őt rendesen megverni.

Hüvelyk Matyi

psn>!

– Na, most pedig – mondta a tanító néni – kellene nekem egy emberevő, aki feni a fogát Hüvelyk Matyira! – Javasoltam, hogy Alceste legyen az emberevő, mert ő elég kövér, és mindig eszik. De Alceste nem értett egyet ezzel, ránézett Agnanra, és azt mondta:
– Én ezt meg nem eszem! – Most láttam először Alceste-et undorodni valamitől, bár az is igaz, hogy Agnan megevése nem valami gusztusos feladat. Agnan meg volt sértődve, hogy őt nem akarják megenni.

Hüvelyk Matyi

psn>!

– Szánjátok rá végre magatokat, hogy békén maradtok. Ha rendesen viselkedtek, minden büntetést elengedek. Tehát: mindenki szépen kihúzza magát, aranyosan mosolyog, és a fényképész bácsi máris csinálja rólunk a gyönyörű fényképet. – Mivel nem akartunk több bánatot okozni a tanító néninek, szót fogadtunk. Mindenki mosolygott és kihúzta magát.
De az emléktárgyat, amit egész életünkben nagy becsben fogunk tartani, bizony elpuskáztuk, mert akkor vettük észre, hogy a fényképész már nincs sehol. Elment, anélkül hogy egy árva szót szolt volna.

11. oldal

ppeva P>!

– Te voltál oda a legjobban, hogy játszunk már – mondta Alceste-nek – , tessék, most megy a játék. Ha mondani akarsz valamit, várd meg a félidő végét.
– Miféle félidő végét? – kérdezte Alceste. – Most veszem észre, hogy nincs is labdánk, otthon felejtettem.


A sorozat következő kötete

Nicolas sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Timo Parvela: Ella a tengeren
Vibók Ildi: Sibi
Ferenczi Szilvia: A pormanó felbukkan
Colas Gutman: Szutyok
R. J. Palacio: Az igazi csoda
R. J. Palacio: Csodácska
Janikovszky Éva: Cvikkedli
Darvasi László: Trapiti
Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) visszatér (bár el se ment)
Miloš Macourek: Matyi és Sári az iskolában