Különös ​utazás 18 csillagozás

Remenyik Zsigmond: Különös utazás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Éppen ​lassított a vonat, Andornak következett. Hirtelen még lekezelte a kupecok jegyét, ekkor vette észre a sarokban Epres nénit, a tárkányi halottlátó asszonyt. Mintha valaki ellen keresett volna védelmet Epres néni, talán az egész világ ellen, úgy húzódott meg a sarokban, a hortobágyi kupecok árnyékában, alig lehetett észrevenni. Sárga, rideg arca kifejezéstelen volt, fogai is hiányoztak, és fekete haja előbukott kendője alól. Kezébe valami írást szorongatott.
– No mi baj, Epres néni, tán megint baj van a halottakkal? – kérdezte Bodrogi úr.
– Az élőkkel van baj, nem pedig a halottakkal. A halottak békések és csendesek – válaszolta Epresné, és egy pillanatást vetett a kezében lévő cédulára. – Mert beidéztek a bíróságra megint. Hogy miképpen érintkezek én a halottakkal… Két év óta folyik a hajsza ellenem, Bodrogi úr. El akarnak szakítani erővel a halottaktól.
A vonat lassan fékezett. Bodrogi úr kiment a folyosóra, és elővigyázatosan kinyitotta a lépcsőre nyíló… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1981

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1981
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632713923

Kedvencelte 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

dokijano>!
Remenyik Zsigmond: Különös utazás

Kellemes olvasmány ez a kisregény. Egyben első találkozásom is Remenyik Zsigmonddal.
Érdekes, hogy a középiskolában egy szót sem tanultunk róla, pedig amint az elérhető forrásokból megtudtam, nem is volt emigráns író (akkoriban ez kizáró ok volt), sőt, viszonylag gyakran publikált még a 60-as évek végéig. Utána már eléggé ritkán, ez a kisregénye pedig utolsóként jelent meg 1981-ben.
Kellemes meglepetésként tudtam meg a kisregényből, hogy a szerző dormándi. Én ugyan nem kapcsolódom Dormándhoz, de egész gyerekkoromban – amíg tanultam –, minden augusztusban a szomszédos Füzesabonyban nyaraltam apai nagymamámnál és nagynéném családjánál. Így meglehetősen ismerős volt a füzesabonyi vasútállomás és onnan a vasút Egerig. Erről szól ugyanis a kisregény: Füzesabonyból Egerbe utazott a szerző és vissza. Menet közben sokféle emberrel megismerkedünk. Reggel még mindenki izgatott, sikerül-e elintéznie az ügyeit a megyeközpontban, visszafelé pedig megtudhatjuk, ki mit végzett.
Gördülékeny stílusban megírt kisregény, nyugodt szívvel merem javasolni bárkinek. Bár csak rövid útra elegendő olvasnivaló, kivéve ha az olvasó el-elmereng az olvasottakon, vagy a körülötte zajló beszélgetések és/vagy a táj is leköti a figyelmét.

5 hozzászólás
nadasdit>!
Remenyik Zsigmond: Különös utazás

Számomra háromféle könyv lehet jó:
1. Amely új ismereteket ad,
2. Amely szórakoztat,
3. Amely megindítja a lelkem, vagy gondolkodásra sarkall.

Ez a könyv az utóbbiak közé tartozik. Nem is gondoltam volna, hogy pont a Húsvétnak is köze lehet ennek a kisregénynek. Véletlenek nincsenek, lehet nem is jutottak volna eszembe ilyen gondolatok.

Füzesabonyból indul egy vonat Egerbe, melyen az író is utazik, és a rajta utazó emberek sorsát, baját meséli el az oda úton. Aztán Egerben pihen egyet ő is, a kalauznál kicsit filozofálnak és megtudjuk, hogy mi az élet értelme. Aztán hazafelé úton megtudjuk mi lesz a szereplőkkel.

Szóval feladni a reményt sosem szabad, amikor a legrosszabb dolgok várnak ránk, akkor is lehet kiutat találni, megkapaszkodni valamiben, segítséget kérni. De ugyanígy adhatunk mi is kapaszkodót, segítséget. És kell is adnunk! Hiszem, hogy tiszta lélekkel, elérhetünk magasabb lelki – szellemi – testi állapotokba.
Így jön ide a Húsvét is, a reménytelenség – Halál után csak is a remény – Feltámadás jöhet. Küldetésünk van, ne feledjük!

Biztos olvasok még Remenyik Zsigmondtól.

>!
Magvető, Budapest, 1981
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632713923
pwz I>!
Remenyik Zsigmond: Különös utazás

Kellemes kis esti olvasmány!

>!
Magvető, Budapest, 1981
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632713923

Népszerű idézetek

Gólyanéni>!

Ha magadban nincs békesség, a világon nem találod sehol.

19. oldal

Gólyanéni>!

De megfigyeltem, hogy az első osztályú utasok gondjai is épp olyanok, mint a harmadik osztályúaké…

94. oldal

Gólyanéni>!

Sajnos az emberek akkor boldogak, ha egymásnak keserűséget, bánatot, bajt és nehézséget okoznak, ha egymásnak kellemetlenkedhetnek, ha egymás nyomorúságában gyönyörködhetnek. Sok embernek akkor esik jól az étel, ha látják éhezni szomszédjukat, sok ember akkor érzi jól magát jól fűtött házában, ha kinéz az ablakon és rongyos, didergő embereket lát földbe vájt barlangokban és hidak alatt – és bizony sok ember szemében csak akkor van értéke a jól bélelt ruhának, ha félig meztelen, mezítlábas embereket lát fagyoskodni rongyosan…

97-97. oldal

Jesper_Olsen >!

Mert az ember által teremtett világ éppoly dús, sokrétű, éppoly csodálatos, mint az Istené – mondhatnám azt is, hogy az ember által teremtett világ szintén az Istené…

87. oldal

Jávori_István I>!

… – hisz első gondolatom is ez volt: ember, ha magadban nincs, hol máshol találnád meg a békességet!

23. oldal

Francesco>!

[…] az ember által teremtett világ éppoly dús, sokrétű, éppoly csodálatos, mint az Istené […]

Jesper_Olsen >!

A természettel semmi hiba – gondoltam –, a hiba csak abban van, ami az emberi életben a természeti renddel, a természeti erők minden élőlényre kötelező rendjével ellentétben való.

78. oldal

Jesper_Olsen >!

Házak, utcák, élők és holtak egybemosódnak, emlékük egyformán pusztíthatatlan és egyformán nyugtalanító.

86. oldal

ju_Li>!

Ha magadban nincs békesség, a világon nem találod meg sehol.

Jávori_István I>!

Hát ez lenne az emberi élet és az emberi sors, ez a szakadatlan, egymásba fonódó aggodalom, ez az örökös veszedelem és kitartó rettegés, a bajok, veszedelmek és bosszúságok e szakadatlan láncolata, amelyek közül ha egynek vége szakad, máris folyik a másik, méghozzá az előbbinél vészesebb iramban, kétségbeejtőbb kavargásban a reménytelen jövő felé?

72-73. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Galgóczi Erzsébet: A közös bűn
Kosztolányi Dezső: A rossz orvos / Pacsirta
Lengyel József: Igéző
Örkény István: Babik / Egy négykezes regény tanulságos története
Hunyady Sándor: Téli sport / Nemes fém
Örkény István: Tóték
Ágh István: Kidöntött fáink suttogása
Oravecz Imre: Ókontri