Reményik László több mint tíz esztendje vesztette el látását. Élete, írói munkássága nem csupán az akaraterő és a hit diadala, hanem példamutató is: egészségesnek és betegnek, látónak és nem látónak egyaránt. Hiszen az adott lehetőségeken belül törekszik a teljességre. Harmóniában van tehát önmagával, s a világnak is akar használni. Ezért írta meg a két évvel ezelőtt megjelent Akik a sötétben is látnak című kötetét, melyben különböző korú és foglalkozású nem látók vallanak önmagukról. S ezért készült az Életbajnokok című kötet is, amely tágabb ölelésű: érzékszerv, mozgásszervi, mentális problémákkal küszködő és szervtranszplantált emberek beszélnek helyzetükről, mindennapjaikról. Más-más sorsok, mégis azonosak. Mert a könyv szereplői megtalálták önmagukat, munkájukat, a szenvedéllyé vált sportolást, hivatásukat. Vagy éppen alkotnak, mint a kötetet illusztráló, szép festményeket és grafikákat készítő Doszkocs Zsuzsanna. Egyszóval teljes életet élnek a szűkebb, betegség korlátozta… (tovább)
Életbajnokok 2 csillagozás
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Megrázó, felkavaró, elgondolkodtató könyv. Minden fejezet 1-1 fogyatékkal élő története, életükről, küzdelmeikről, talpraállásukról. Megismerkedhetünk vak, siket, szervátültetett, végtaghiányos emberekkel, sportolókkal, akiknek élete szinte egyik napról a másikra változott meg. Sok erőt lehet meríteni ezekből az optimista történetekből.
Hangoskönyvben hallgattam, néha bizony futkosott a hátamon a hideg a döbbenettől és a részvéttől. Egy-két helyen viszont még vicces is.
Népszerű idézetek
Mennyi értelme van az ember életének? Fogas kérdés, nem vitatom. Talán annyi, amennyit ki tud hozni belőle saját maga és mások épülésére. Adja magát a kérdés: Mitől van az, hogy ha összevetjük a Föld
összes lakóját – vagy mondjuk csak a nagyjából hasonló egészségi állapotúakat – egyesek kevesebbet, míg mások többet tudnak kezdeni magukkal? Ember legyen a talpán, aki kimerítő feleletet ad erre. Nem
szégyellem bevallani: sohasem koptatta zsebemet a bölcsek köve. Nem is baj. Élettapasztalatom mondatja velem: a kitűzött, távoli cél eléréséig vezető rögös úthoz feltétlenül szükség van akaraterőre. Ezért a
tevékeny embert mindig is a céltudatos törekvés fogja jellemezni.
Nem hiszem, hogy bárkit is helyes lenne mindenben példaképnek tekinteni. Önmagunk személyiségének megalapozásához és fejlesztéséhez célravezetőbbnek tartom, ha saját, belső értékeinkre és
adottságainkra támaszkodva vágunk neki a nagybetűs Életnek.
Magabiztos léptekkel haladunk a felhőtlen valóságban. Ám a derült égből villám sújt a lábunk elé. Megtorpanunk. Az addig békésnek mutatkozó életfolyam egyszeriben tajtékos, kezelhetetlen árrá dagad
körülöttünk. Ilyenkor kell hitet és erőt merítenünk a szemünk előtt fakadó forrásokból. A példa ereje annál hatásosabb, minél meglepőbb közegből származik. Általa megerősödve képesek leszünk újra
harmonikus tájjá formálni vihar tépázta környezetünket. Ha valaki úgy érzi, hogy – még a fő áramlat kellős közepén is – stabil lábakon áll az életben, és ezért már most köszöni szépen az egészet, nem kér belőle
egy cseppet sem, annak halkan súgom: olvasson el még néhány oldalt!
ELŐSZÓ (pdf)
Kétlábú emberként sohasem élhettem volna át azokat az örömöket hegymászás közben, mint így. Láttam egy dokumentumfilmet a tévében. Egy vak fiút tanítottak meg siklóernyővel repülni. Előbb az oktatóval
együtt ugrott le a szikláról, majd idővel maga próbálkozott a feladattal. A földről rádión, távirányítással segítették a vakmerő legényt, aki a lebegésen kívül mást nemigen érzékelhetett. Amikor közel ért a
talajhoz, jól láthatóan kalimpálni kezdett lábával a levegőben. Szerencsésen ért földet, és ekkor a kamera kíváncsi optikája ráközelített. Olyan öröm ült ki az arcára, amit egy látó ember sohasem élhetett volna
át a levegőben.
VOLT EGY ÁLMOM (pdf)
Már az utolsó csepp könnyet is kitöröltem a szememből. Szétnéztem magam körül, és azt láttam, hogy kerekes székbe kényszerült emberek tevékeny közössége vesz körül. Ha nekik ez megy, miért ne
sikerülhetne nekem is? – és adtam rá egy évet magamnak.
A TELJES JOGÚ ÉLETÉRT Szekeres Pál (38 éves) (pdf)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám 94% ·
Összehasonlítás - Kyra Angie: Soha ne mondd, hogy soha ·
Összehasonlítás - Cseh Katalin: Világtalan világosság ·
Összehasonlítás - Jenei András: Mezőszirmok ·
Összehasonlítás - Barczikay Lilla: Márványlánc ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó – Farkasházi Réka: Igazi karácsony 90% ·
Összehasonlítás - Moskát Anita: Bábel fiai 86% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok 96% ·
Összehasonlítás - Péterfy-Novák Éva: Egyasszony 93% ·
Összehasonlítás - Carol Souya: Évszakok 92% ·
Összehasonlítás