Vissza ​a pokolba! 78% 90 csillagozás

Szerintem ez a kis történet ideális hosszúságú és kidolgozottságú. Lehet, kikapok, de a legtöbb Rejtő-regényt el lehetett volna intézni ennyivel, és akkor az olvasásuk alatt nem érne utol bizonyos időközönként a halálos unalom. Tudjátok, az a fajta, amikor ölni tudnánk valami izgalomért, hogy ne üljön a történet… akár egy húszoldalas dzsungelleírás, tizenöt oldalas homokvihar, bármi… csak mozduljon valami.
Nyilván, semmi extra nincs a történetben, jól megszokott kis sivatagi események egy-két csavarral. Nincs túlírva, pörgős. Amíg a telefonom rendszert frissített, elolvastam a könyvecske felét.

Rövid légióskönyv Rejtőtől. A stílusa a szokásos, még a történet is hasonló a többi légiós könyvéhez. Adott egy fiúspoiler, aki ki akarja szabadítani bátyját spoiler, aki beállt a légióba. Csatlakozik hozzá három exlégiós is. spoiler Szórakoztató, könnyed, humoros olvasmány, nekem tetszett.

Könnyed kis olvasmány, aminek az eleje Az elveszett cirkáló, utána pedig A három testőr Afrikában vonalát követi, ha nem nézzük, hogy azok előtt írta.

Második (kis)könyvem az írótól. Nekem nagyon tetszett. Izgalmas történet, amiben van itt-ott elrejtve egy kis humor is az életre-halálra vívott „utazás” közben. A befejezése jó volt, erre számítottam. Egyszuszra olvasós :)))

Nem vagyok nagy Rejtő rajongó, de ez a rövid kis történet pont elég volt ahhoz, hogy ne unjam meg. Már-már majdnem azt írom, hogy tetszett. Adott három jó barát, akik unalmukból, emberségből, de inkább a pénz miatt segítenek egy fiatalon, akinek a testvérét egy félreértés miatt az idegenlégióból kell visszahozni. Tetszettek a találó nevek, mint Csenevész, Rézfejű, Bobi és Füttyös. Természetesen vannak hihetetlen kalandok, rafinált átejtések, Afrika viszontagságait túlélő megpróbáltatások. Ami ebben a könyvben csodálatos, hogy a három jó barát valóban igaz barát. Mire a könyvecske végére érünk, már nem csak hárman vannak, hanem többen, és a pénz senkinek sem veszi el az eszét.
Így az értékelést írva, be kell, hogy valljam, hogy nem is volt olyan rossz.

Kicsit összecsapott lett a végére, de betudtam a rövidségnek.
Jó volt légiós történetet olvasni – megint –, odaképzeltem magam a melegbe, igaz, azért a hatvanöt fok már túlzás.
Minden tiszteletem Rézfejűé és Füttyösé, nemsemmi dolgokat álltak ki…
Ja és nagyon megtetszett az Edna név.

Tipikus Rejtő-kisregény volt, főleg A három testőr után olvasva érzem így, hisz az alapötlet megegyezett: egy lány, három remek gazember és a szökés a légióból mind ez humorral fűszerezve. Az egyetlen különbség az volt, hogy itt a hölgy a kezét az áldozatnak nyújtotta. Könnyed és rövid olvasmány, amely ellazít egy pár órára és mosolyt csal az arcodra.

Ismét egy gyöngyszemet olvashattam Rejtőtől! Igazán lélekmelengető kikapcsolódást nyújtott. Imádom ezeket a melák, lázadó, keménykötésű, bajkeverő, de emellett melegszívű, szeretnivaló karaktereket, akiket megteremtett a könyveiben. A humor pedig, amivel a legborzasztóbb eseményeket is képes tálalni, fantasztikus.

Rejtő egy rövidke gyöngyszeme. Nekem nagyon tetszett a történet, rövidsége ellenére fordulatos és izgalmas, klasszikus Rejtő-féle légiós történet. Részemről biztosan nem utoljára olvasva.

A megszokott légiós, afrikai Rejtő hangulat. Talán kicsit sietve írta, és ezért lett inkább lebeszélés. Több humort is elbírtam volna, de a név választások igazi Rejtősek.