Az ​elveszett cirkáló 94% 39 csillagozás

„Felvilágosítással különben sem tartozom nektek, csak hajóval, legénységgel és ellátással.”

Bár elég rég olvastam utoljára a regényt, ahhoz képest kissé szedett-vedettnek érzem a történetet, de alapvetően azért követhető volt. A grafikát tekintve viszont első osztályú.

Ez a történet mindenhogy jó és megunhatatlan. Örök kedvenc ❤

Nem mondom egy nagy Rejtő fanatikusnak magam, egyrészt azért, mert csak két regénnyel próbálkoztam tőle, másrészt azért, mert annyira nem is tetszettek. No de képregényben! Már az első kiadása és ez is lenyűgözött. Gyönyörűek a rajzok és imádtam elejétől a végéig.

Cirka 80 oldal.
Egy „fenékkel” végig mulattam.
Kifogástalan.

Azon gondolkodom, ugyan mi a csudát tudok még mondani akár Rejtőről, akár a regényének első képbe álmodóiról, akár a képbe álmodott regény újraalkotóiról? Eddig négy újraálmodott Rejtő-Korcsmáros képregényről írtam beszámolót.
Most, hogy így kézbe vettem ezt a számomra új átdolgozás átdolgozását, tanácstalan vagyok. Azért vagyok tanácstalan mert minden szuperlatívuszt leírtam már Rejtő regényeiről, Korcsmáros eredeti képregényeiről és az újraalkotók, Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán újra alkotásáról. Önmagamat pedig nem szeretem ismételni, ám, mert a memóriám nem valami eszementül frenetikus, mégis szoktam (csak akkor nem direkt, nem tudatosan teszem). De most nem akarnék szokni.

Lássuk tehát, mit tudok összehozni Az elveszett cirkáló-ról! Tényleg kínban vagyok…

– Nem tudom, észrevetted-e, de nem kötelező mindenről írnod. Ha nincs mondanivalód, miért kellene írnod róla? – kérdezte logikusan szerelmetesfeleségtársam értetlenül.
A kérdése kicsit olyan volt, mint pár héttel ezelőtt egy napon, amikor igen vacak idő volt odakint, tudod, az a ki se kelljünk az ágyból, takarózzunk be, kávé, könyv, összebújás és hagyjon békén a külvilág. Akkor ő sóhajtott fel: „Nincs kedvem úszni menni…” Az úszás számára egészségmegőrzés és deréktorna. Elképesztő: nem addig úszik, amíg e nem fárad, hanem amíg meg nem unja. Ha együtt megyünk, én leúszom a magamét, kimászok a medencéből és kiolvasok egy könyvet, mire ő is végez. „Hát akkor ne menj, kedvesem! Senki nem fog blokkoltatni!” Ő elképedve nézett rám: „Jaaaaa!” És nem ment úszni.
Én is csak néztem rá értetlenül.
– Hogy-hogy miért? Hát elolvastam!
Azt mondják, valahol, valamiben mindenki függő.

A REJTŐ-KÉPREGÉNYEKRŐL
Okosabb lettem ettől a könyvtől. Az utolsó lapjaitól. Ahol is az újra-alkotás folyamatáról szóló dupla oldalon egy számomra meglepő információval találkoztam. Azt tudtam, hogy Korcsmáros Pál Rejtő-adaptációi eredetileg a Füles-ben jelentek meg,

Többször, sokszor leírtam már: az apai nagypapám, A Papa kitépkedte a hetilap képregény-páros oldalait, gondosan körbevágta a képregényeket és amikor összegyűlt a teljese sorozat, spirálfüzetbe ragasztotta a kivágott lapokat: pont belefért egy páros oldal egy spirálfüzet lapra. Három ilyen, Papa által készített, vaskossá ragasztott füzetem gyűlt össze, de (verem a fejemet ütemesen az asztallapba) az évek és költözések során mindháromnak lába kelt, nyoma veszett.
_Azért nem semmi, az egyik online antikváriumban az egyik ilyen, Fülesből összegyűjtött sorozatot, a Villon-ról szóló, Dargay Attila képregényt, A Coquillardok kincse-t a múlt héten vásároltam meg, kétezer forintért a neten. Az egyik legkedvesebb történetem volt abban A Papa által beragasztgatott füzetben. Amiben volt vagy másik tíz-tizenkét történet.
Egek, a antikvarium.hu-n, ahol a Dargay-történetet megtaláltam, elérhető volt valamikor jó néhány olyasféle egyedi képregény-gyűjtemény, mint amilyen az enyém volt. Ha egy képregény, mint a Villon-os, kétezer forint, mennyibe kerülhet egy olyan füzet, amiben tíz-tizenkét képregény van? De már ahogyan a címeket olvastam, olvadoztam.) _

Úgy emlékszem, Az elveszett cirkáló is része volt a gyűjteménynek. De itt már lehet, hogy kavarodnak bennem a dolgok. Ugyanis ez a képregény megjelent az Ifjúsági Kiadó Rejtősorozatában is, 1988-ban.

Éppen ezzel, az Ifjúsági Kiadós sorozattal kapcsolatban ért meglepetés. Ugyanis az általam most ismertetett kiadás utolsó két oldalán azt az információt olvasom, hogy a nyolcvanas évek beli sorozat is átdolgozás volt. Korcsmáros Pál rajzait ezekben a kis, újságnyi füzetekben Lukáts Péter rajzolta újra. immeg az első bekezdésben nevezett szerzőpáros. Ezen a két oldalon példákat is hoznak arra, hogy milyen különbségek vannak az egyes változatok között. Vagyis én eddig azt hittem, hogy mivel a birtokomban van majdnem mindegyik Ifjúsági Kiadós Rejtő-adaptáció, így a birtokomban van a Korcsmáros-féle verzió, hát tévedtem.
Az első képek Korcsmáros eredeti rajzai, a másodikok Lukáts Péteré, a harmadik a jelenlegi átdolgozás végeredménye.
Na, hát ezeket itt tudod megnézni, az eredeti blogbekegyzésben:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/9999/12/31/rejto_jeno_k…

„AZ ELVESZETT CIRKÁLÓ” TÖRTÉNETE
A szokásos, azt mondhatom. Van a háttérben egy igaztalanul megvádolt ember, van valaki, aki keresi őt, van megint másvalaki, egy niemand alak a kikötőből, aki a pártfogásába veszi (a niemandról rendre kiderül, hogy csak ma az, tegnap még valaki volt ő is), és a barátai segítenek neki megkeresni az igaztalanul megvádoltat. Keresés közben hatalmas gazemberségeket követnek el (ebben az esetben ellopnak egy hadihajót, magas rangú tárgyalásokat folytatnak inkognitóban), közben nagyokat pofozkodnak, kacagtató beszólásaik vannak és persze a végére mindenféle kitüntetéseket kapnak, van szerelem, van barátság, van Piszkos Fred, van nevetés. Rejtő van.

Meg folytatása us az értékelésnek. Amit emitt tudsz elolvasni és megnézegetni:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/9999/12/31/rejto_jeno_k…

Természetesen öt csillag; a történet és a rajzok (meg úgy az egész kötet) kiváló minőségén túl említeni kell még a könyv végén található képes Korcsmáros Pál – életrajzot, valamint egy érdekes összefoglalót a képregény-felújításokról, melyek még színesebbé teszik az amúgy is remek kötetet. (2014-es kiadás)

Ez volt az első Rejtő-Korcsmáros képregény az életemben, amit annak idején a még folytatásokban a Fülesben olvastam.
Örök kedvenc…

Az 1938-as Elveszett cirkáló nemcsak az egyik legélvezetesebb P. Howard-regény, amit a mester a háború árnyékában írt, de egyben kitűnő előtanulmány a későbbi, 1940-ben született Az elátkozott part – A három testőr Afrikában – Piszkos Fred, a kapitány mesterhármashoz. Rejtő ebbe a korai történetébe mindent belesűrített (lásd a poszt címét), ami kötelező kellék egy fergetegesen jó ponyvához: egy néha katonaruhába öltöző, gyönyörű nő (a Cirkálóban a Kölyök, a Három testőrben Yvonne Barré) egy rovott múltú, de aranyszívű légiós (Rozsdás, illetve a Herman Thorze álnéven bujkáló Tuskó Hopkins) segítségével megkeresi a gyarmatokon eltűnt fivérét (Tom Levent, illetve Francis Barrét).

A katonaviselt, keresett személyt minimum fel akarja akasztani árulásért és dezertálásért valamelyik nagyhatalom hadvezetése (mint Tom Levent, vagy az Elátkozott part Laméter kapitányát), szerencsére a kiszabadítására induló címeres gazfickók között mindig akad valaki, aki az ökle mellett a szürkeállományát is brilliánsan használja (mint Rozsdás és Senki Alfonz), és felgöngyölíti a szövevényes bűnügyet. Amibe azért néha bekavar a csimbókos szakállú Piszkos Fred kapitány is, aki sohasem mosakszik, viszont vesemagasságban késel.

Még több Rejtő-istenítés erre: http://konyves.blog.hu/2009/10/18/az_elveszett_legio_afrikaban

Micsoda marhaság volt ez kérem szépen!:)
Korcsmáros rajzai zseniálisak, nagyon szépen fel van újítva, színezve, bőven nemzetközi színvonal, szinte rajzfilmként pereg az olvasó előtt ez a remek Rejtő történet. Csillagos ötös, remélem sikerül egy olvasásra megszereznem a többi kötetet is.

Vicces volt így képregényben olvasni. Mondanám, hogy jobb vagy rosszabb, de igazából egyik sem, hanem inkább más. A történet persze tök jó, de hát Rejtőtől nem is vártam mást :) (Egyébként nem ez a legjobb, amit olvastam tőle, de hát pl. a Vesztegzár a Grand Hotelben, A szőke ciklon, vagy a Piszkos Fred, a kapitány mellett nem csoda.. :) ) Korcsmáros Pál rajzaival most találkoztam először és nagyon tetszettek. Piszkos Fredet pl. nagyon jól ábrázolja. Na szóval, a lényeg az, hogy megint egy fordulatos, humoros, nagyszerű Rejtő történettel lettem gazdagabb :)