A ​három testőr Afrikában 36 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Csülök, Senki Alfonz és Tuskó Hopkins ismét színre lépnek. Légiós kalandjaikat most új, színes képregény-adaptációban – az eredeti Korcsmáros Pál rajzok felújított, kiszínezett, nagy alakú változatában – élvezhetjük, Rejtő Jenő jóvoltából.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rejtő-sorozat Ifjúsági

>!
Képes, 2016
82 oldal · ISBN: 9789639833647 · Illusztrálta: Korcsmáros Pál
>!
Képes, Budapest, 2011
82 oldal · ISBN: 9789632184319 · Illusztrálta: Korcsmáros Pál
>!
Képes, Budapest, 2005
80 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632184319 · Illusztrálta: Korcsmáros Pál

3 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Tuskó Hopkins


Kedvencelte 4

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz kalandjai a légióban, szökéssel, kalandokkal, sok-sok verekedéssel. Remek poénok, nagyszerű rajzok, jól kitalált karakterek jellemezték ezt a képregényt. Jól szórakoztam, sokat nevettem, remek kikapcsolódás volt.
Http://konyvutca.blogspot.hu/2016/04/kepregenyek.html

7 hozzászólás
Ákos_Tóth IP>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

No, végül minden peloton célhoz ér, a nagy kvartettünk, a három rajzoló, meg az író is sikeresen hozta az elvártakat. Bevallom, marhára sajnáltam, hogy Az elátkozott part képregényként nem működött igazán jól, sőt, talán a legkevésbé sikerült darabja lett a szériának, hiszen Csülök és kompániája az egyik legjobban kitalált és megformált rejtői kalandbrigád – a csapat titkos hajtómotorja érzésem szerint a Török Szultán, aki ugyanúgy kavar, mint Piszkos Fred, de mindig a háttérből, ám pár lépéssel folyamatosan hőseink előtt járva.

A sztori mindent egybevetve majdnem közvetlen folytatása Az elátkozott partnak, sok benne a visszautalás, de biztosan nem lesz értelemzavaró, ha valaki azt kihagyta volna. Az ott tapasztalt kilengések ezúttal nem zavarják az összképet. A sztori szépen ütemezett, a kaland íve is folyamatos, jól követhető. Persze a szöveg még mindig túl sok, de ezt már kár is az alkotók szemére vetni. A látványvilág érzésem szerint talált, igaz, hiányoznak kicsit a sivatagi életképek, a hangulatfokozó betoldások. Az egyedüli igazán zavaró tényező azonban a tétek hiánya, vagyis a mágikus „miért?” – miért olyan nagy baj, hogy egy „százados” spoiler a légió legkeményebb büntetőtelepét, mit kavar ott pontosan és mivel okoz kárt a külvilágnak, miért kell ennek akkora feneket keríteni, amiért egy komplett spoiler kerül életveszélybe?
Mindenesetre a sztori egyetlen csavar spoiler híján rettentően jól működik, klassz a különutas, több év távlatából elkülönített bevezető, klassz a Török Szultán helyezkedése, és klassz a trió menekülésének históriája is. Érzésem szerint az eredeti regényben sokkal alaposabban ki lesznek fejtve a finom részletek, ebben az átiratban ugyan elvész néhány dramaturgiailag fontosnak gondolható motívum, de üsse kavics, mégiscsak képregényről van szó. Karakterek tekintetében a női főhős finoman szólva is szolid: kevés szerep, kevés szöveg, pusztán az itteni tapasztalatok alapján talán az eddigi legunalmasabb nőalak Rejtő légiós univerzumából, de a többiek kétségkívül kárpótolnak miatta.
Azt viszont negatívumként éltem meg, hogy három rendkívül hangsúlyos halálesetet is elspóroltak a rajzolók – Az elátkozott partban fölöttébb zokon vettem, hogy a finálé minden addigi humoros élt kicsorbító, hirtelen mindennek hangsúlyt adó kivégzéses jelenete ugyancsak el lett rejtve az olvasó elől. Itt is valami hasonló volt a benyomásom, de végeredményben annyira nem rossz a helyzet…*

Jó kis kaland, kellőképpen komolyan vehetetlen, mégis izgalmas és hangulatos kis légiós csihipuhi. A regény szerintem egy rendkívül izmos Rejtő-papírforma lesz, és a képregényt is így definiálnám: talán nem kiemelkedő, de rendelkezik minden erénnyel, amiért szeretjük ezt a szériát.
Mivel a képregényes sorozat legfrissebb darabja (A megkerült cirkáló, ha lehet hinni az utolsó megjelenés hátoldalának) még megjelenésre vár, én egyelőre Az elveszett cirkálót és A láthatatlan légiót nevezném meg a nagy Korcsmáros-Rejtő-Zerge-Garisa különítmény számomra legkedvesebb munkáiként – ezek érzésem szerint minden tekintetben tökéletesen működnek, száztíz százalékon hozzák az elvárt szintet. Legkevésbé talán Az elátkozott part sikerült, bár csakis a saját házi versenyükön belül.

*Bár az elgondolkodtató, hogy miközben Levin múltjának feltárására a kötet vége felé egy komplett oldalt szenteltek a készítők, sorsát közvetlenül megrajzolni már nem nagyon akarták, egyszerűen csak szövegesen informáltak minket a történtekről. Ebből kiindulva: lehet, hogy Zergéék nem akartak erőszakos elhalálozást bemutatni? Ha ez így van, hogyan férhet bele egy-két bevállalósabb darabban az erotikába hajló meztelenség ábrázolása?

>!
Képes, 2016
82 oldal · ISBN: 9789639833647 · Illusztrálta: Korcsmáros Pál
4 hozzászólás
Dénes_Gabriella >!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Mit is lehet e képregénysorozatról mondani? Szerintem nagyon jó, és nagyon jók az egyes művek is. Nyilván, nem kell elvárni a könyv minden mozzanatát, viszont a nagy poénok épp belefértek. Ha az alapművet olvasta valaki, akkor sokkal érdekesebb élmény a képregény – szerintem. A rajzok is jók, sokszor többet mondanak a szövegnél. :)

sztinus>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Amikor ezer ève olvasott poènok visszaköszönnek ismerősen, egy olyan rajzi vilàgban, amitől készen vagyok, zseniàlis az egész.

mohapapa I>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Voltaképpen nem is tudom, hogyan lehet nem egy-két szóval (pazar, pöpec, tök állat, totálbrutálzsírkaraj, stb) elintézni sem Rejtő könyveit, sem Korcsmáros grafikáit. Ami itt muníciót ad, az tulajdonképpen a plusz két alkotó munkája, akik a külső borítón említésre sem kerültek. Harisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán. Az első úriember átdolgozta a kötetet, a második a színezéssel foglalkozott.

Most előkaptam a kis, kétrészes Ifjúsági Lapkiadós képregényt, mert kiváncsi voltam, mit jelent az átdolgozás. Szerkesztést például. A bevezető történet a későbbiekben a nagy kalamajkát okozó, nem a címszereplő három légiósról például plusz képekkel egészült ki, és kicsit más is a képek sorrendje. Nem lapoztam végig az egészet, de akkor ezt jelenti az átdolgozás. Jelen esetben tehát többletet. (Valahogy megszoktam, hogy ha valamit átdolgoznak, akkor abból jobbára elvész valami; ezzel szemben itt gazdagabbak lettünk.

Aztán nem tudom, melyikük érdeme, Harisáé vagy Vargáé, de rengeteg kép részletgazdagabb lett és tágasabb. Ami az eredetiben szinte csak egy skicc volt, az itt féloldalassá tudta nőni magát, és sokkal több minden van rajta.

A színezés pedig egyértelműen nagyon jól sikerült. A jól alkalmazott színek egyértelműen többletet jelentenek az eredeti rajzokhoz képest. És ezt szinte fájt leírnom, de ami igaz, az igaz, el kell ismernem.
Lássunk csak egy példát (miközben szinte az egész füzettel lehetne példálózni)!
(Itt az eredeti blogbejegyzésben szerepel egy előtte és egy utána kép; ha érdekel, itt megnézheted: https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/01/14/rejto_jeno_k…)
Na, ugye, hogy ugye?

Egyszóval azt kell mondanom, az átdolgozás és a színezés nagyon jót tett az eredeti képregénynek. Sőt, megtoldom: ha film készülne Rejtő ezen könyvéből, csak így tudnám elképzelni. (Ahogy voltaképpen évekkel ezelőtt született egy trailer a Piszkos Fred közbelép rajzfilm-változatából*, és hála Istennek az is Korcsmáros rajzaiból indult ki. (Igaz, a szöveg, a hangsúlyk viszont kibárándítóan maiak voltak.) A filmet 2018 decemberére ígérték 2016-ban**.)

S mit mondhatnék Korcsmáros rajzairól? Szerintem önmagában az, hogy Rejtőt el sem tudjuk képzelni másképpen rajzolva, csak Korcsmáros által. Voltak egyéb póbálkozások, de hamvukba haltak, bámilyen jók voltak is a rajzolók. Kikre gondolok?
(Itt a blogbejegyzésben példákkal illusztrálom a próbálkozásokat.
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/01/14/rejto_jeno_k…)

Próbálkozott például Fazekas Attila, de az ő realisztikus rajzai egyszerűen meghaltak egy Rejtő-történet elvárásainak a súlya alatt. Semmi játékosság, s ha akar belevinni mégis, látszik, hogy ez nem az ő műfaja.

Talán egy fokkal jobb próbálkozás Endrődi Sándoré, de az ő képregénye meg nagyon karikatúrás. Mulatságos, találó, de az ő Rejtő-adaptációja a karikatúrasága miatt egyszerűen nem él, mint képregény. Bizonyítva ezzel, hogy a képregény több, mint képek puszta sora.

Aztán az örök kedvenc: Zorád Ernő. Neki bármit elhiszek, tőle mindent elfogadok. De ebben az esetben mégsem kapitulálok. Zorád tréfássága a Heltai Jenő-feldolgozásoknál (Jaguár, A 111-es, Kiskirályok) valami hihetetlenül szellemes, tréfás, találó, de bármennyire szívcsücsök rajzolóm, Zorád sem Rejtő avatott interpretátora.

Talán még Gugi Sándor jár legközelebb a megoldáshoz a maga tréfásságával, sajátos, élő alakjaival, s az ő figurái adnak vissza legtöbbet Rejtő írott szereplőiből. De valami paraszthajszál itt is hibádzik, bármennyire is közel jár Gugi a Rejtő-üdvösséghez.

Szóval, mondom én: Korcsmáros Pál az igazi, hamisítatlan és egyedül igazi Rejtő-rajzoló, akinek bármit elhiszünk, akitől mindent elfogadunk, és aki az agyunkba vési, hogy Potrien őrmester így és csak így néz ki, aki beleégeti a retinánkba a nagy Levin szomorú és lelkes arcát, aki, ha megmutatja Vanek urat, soha többé nem tudjuk másmilyennek elképzelni őt, aki megmutatja, hogy milyen egy közlekedési rendőr nélküli Gorcsev-pofon, és akitől megtudjuk, hogyan is néz az a titiokzatos Piszkos Fred. Meg sok minden mást is, persze, hogy naná! Csak felsőfok, csakis szuperlatívuszok!

Van még itt néhány gondolat Rejtőről és persze a képek, amikre fentebb utaltam
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/01/14/rejto_jeno_k…

* https://www.youtube.com/watch…
** https://port.hu/cikk/magazin/rajzfilmben-tamad-fel-pisz…

3 hozzászólás
Eta IP>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Másolva a Tizennégy karátos autótól:
Értékelésem kizárólag az újrarajzol-színezett kiadásnak szól:
Nem adhatok többet. A rajzok rengeteget vesztettek dinamikájukból a színezéssel, megváltoztak arckifejezések, hátterek, jelenetek.
És valahogy nagyon sok lett a szöveg. Ne értsetek félre: szeretek olvasni. De ez 1. képregény, és egy bizonyos mennyiségű szöveg már sok, 2. A4-es méret, és van olyan oldal, nem is egy, hogy a szöveg apró betűkkel végigfut a teljes oldalszélességen. Jaj, ne.
Országomat egy Fülesért vagy egy régi kiadású képregényért.

1 hozzászólás
Székely_Ági>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Rejtő vicces stílusa, a szereplők egyénisége miatt igazán szórakoztató olvasmány. A három főszereplő állandóan bajba keveredik,amiből – eszüknek és szerencséjüknek köszönhetően – mindig kimásznak. Nő létemre is letehetetlen olvasmány volt. Korcsmáros Pál rajzai is találóak, nagyon jól kiegészíti egymást a rajz és a szöveg.

danlin>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Egy kis nosztalgia sosem árt, még emlékeztem a három (bajkeverő) hős kalandjaira, pedig már jó pár éve olvastam a regényt. Most képregény formában újraolvastam: a történet kalandos és izgalmas, a szereplők emlékezetesek és a szöveg humorosok. Mindezt ezzel a grafikával igazi mesteri munka.

Brigi007>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Mivel nekem ilyen furcsa csiki-csuki viszonyom van Rejtővel, hogy szórakoztatónak találom, de nem tudom igazán megszeretni, hát gondoltam, rálesek így képregényes formában, hátha így megkedvelem. Máshoz ma egyébként sem volt kedvem, szóval gondoltam, legyen, egy esélyt csak megérdemel. De igazából annyira nem vagyok elégedett, sőt. Jó volt, szórakoztató volt, de úgy érzem, nem volt olyan vicces, mint egy átlagos Rejtő könyv. Kicsit kevés volt, de egyszer mindenképpen jó.

Aurora_Michaelis P>!
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Igazi kalandképregény! Nem olvastam az eredeti művet, de nagy franc volt Rejtő, hogy ilyen sztorit kitalált. A rajzok fantasztikusak, színesben igazán tetszetősek. Igazán szórakoztató és szemet kápráztató volt ez a képregény.


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

A Grand Hotel egyik asztalánál négy különböző nemzetiség képviselője van jelen: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A hússaláta egészen kitűnő, és ezen a tényen az sem változtat, hogy egy kevéssé használt lámpabél volt benne.

3. oldal

1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

(…) néhány poros, tikkadt félholt pálma veszi még körül az erődöt, tetejükben egy-két kedélybeteg majom ténfereg. Ezek szívesen elköltöznének dúsabb tájakra, de nem tudják hogy kerültek ide.

2. oldal

1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

A Grand Hotel kinézetében ugyan nem emlékeztet a hasonnevű európai intézményekre, no de rádiókészüléke van, szinte kéthavonta új napilapok érkeznek, és Leila – az arab démon – táncokat lejt. Ezt a műsorszámot kissé népszerűtlenné teszi az a közismert tény, hogy Leila (az arab démon) ötvenedik életévét már régebben betöltötte.

2. oldal

SzAngelika>!

„Az urak úgy összetartanak, mint a három testőr.” – jegyzi meg találóan a nagy Levin. Csülök gyanakszik, hogy ez valami sértés, és megtorlásra készül, de Senki Alfonz megnyugtatja…
– Belevaló fickók voltak. Életük kockáztatásával elhozták a francia királyné nyakékét Buckingham hercegtől.
– Nem hallottam erről a bűntényről. Úgy él az ember itt, az erődben, mint akit eltemettek. Se rádió, se újság.

Brigi007>!

– Jól ki kell lépnünk. Fogja bírni?
– Gyermekkorom óta sportolok. Bárcsak szegény Francis is ilyen lett volna. De ő költő akart lenni.
– Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.

60. oldal

Dénes_Gabriella >!

Maga közönséges alak!
Az ilyenek eszik az ürücombot Worcester-szósszal!

14. oldal, I. kötet (Ifjúsági, 1986)

Dénes_Gabriella >!

„A légió álmoskönyve szerint feljebbvalót megverni igen rossz kimenetelű főtárgyalást jelent” – aggodalmaskodik Tuskó Hopkins (…)

20. oldal, I. kötet (Ifjúsági, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: Tuskó Hopkins

Hasonló könyvek címkék alapján

Pilcz Roland: Kalyber Joe – Eső
Rusz Lívia: Miskati közbelép
Merényi Dániel: Napirajz 2. – Még tovább súlyosbítva a mindent
Gróf Balázs: Képregények
Gill-Goo: LovEyes
Heltai Jenő – Zórád Ernő: Family Hotel / VII. Emánuel
Szurdi András – Szurdi Miklós – Bujtár József: Sokmindenmás
Rigó Béla: Mézga család
Pilcz Roland: Tivadar és Ernő páratlan kalandjai
Madarász Gergely: Majomdaráló 2