A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés.
Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével, közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.
Halálsziget 83 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1935
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Világvárosi regények · Szórakoztató Regénytár Szukits
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Afrika · Batávia · Colombo · Szingapúr · Szuezi-csatorna
Most olvassa 3
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Egész végig azon gondolkodtam, hogy vagy én vagyok rosszul bekötve, vagy nem nekem való Rejtő off.
Ennek az írásának egy pozitívuma van: gyorsan ki lehet végezni, mert kb. 80 oldal. Van benne kaland, de más nagyon nem.
Egyáltalán nem fogott meg, szerintem pár nap múlva az alapszituáción kívül semmire sem fogok belőle emlékezni.
Viszont a leírásai nagyon jók, ezt el kell ismernem.
Honnan van ekkora tudása Rejtő Jenőnek?
Földrajz, éghajlat, növény- és állatvilág, tengerek, hajók…
Emberek: csalódottak, csalárdak, becsapottak, és még a poklok poklát kiállni is képesek… hogy miért? Személyes boldogulásukért, amely azért nem független a nagy, háttérben zajló világhódító politikai törekvésektől…
És mindez lenyűgöző mesélő erővel párosulva…
Egy meglepően arctalan kisregény Rejtőtől, amiben semmi nincs a tőle megszokott jellegzetességekből. Talán az elején van néhány hasonlat vagy leíró rész, ami reményre ad okot, de utána az egész elszürkül, és egy monoton hangon eldarált kalandtörténet lesz belőle. Fájdalmasan átlagos, vagyis egy rejtőien tehetséges szerzőtől megbocsáthatatlanul gyenge. Más korai műveiben eddig, ha a humort esetleg takarékra állította, valódi drámát találtam, élő, lélegző karakterekkel. Ezek a figurák itt csak papírmasék, nincs bennük semmi emlékezetes.
A háromból ezelőtt csak A drótnélküli gyilkosságot olvastam, ami már akkoriban is tetszett, szerintem a kötet tartalmából ez az a kisregény, ami a legközelebb áll ahhoz a stílushoz, ami klasszikussá tette később Piszkosékat. (Gondolom, pont ugyanezen megfontolásból került bele más Rejtő kötetekbe.)
A címadó szösszenet engem nem nyert meg, mert túl nagy zökkenőkkel halad a történet rajtaütésszerű poénokkal, amik nem annyira esnek jól.
Lehet, hogy nem egy ilyen korai szösszenetével kellett volna az ismerkedést kezdenem. lehet fújogni, tényleg nem olvastam még Rejtőt. Majd fogok. Na. Olyan kis egyszerű, kellemes, ha épp nincs jobb dolgod olvasmány, de nem hagyott maradandó nyomot. Viszont nagyon figyeltem és őszintén érzem, hogy ráleltem azokra a kis felvillanásokra, amik a későbbi művekben kiteljesednek és teszik Rejtőt nagyon szerethetővé vagy nagyon utálhatóvá, kinek-kinek ízlése szerint. Most azt gondolom szeretném én, ha rálelnék arra a bizonyos pont megfelelő első indító könyvre.
Újabb gyűjteményes kötet Rejtő kisregényeiből. A címadó történetet még nem ismertem, de egyúttal ez volt a kötet leggyengébb láncszeme. A légiós történetek hozták a Rejtő-szintet, a párizsi történet pedig ugyancsak keserédes volt. Jó volt feleleveníteni a halál fiát :-). És persze a Sárga garnizon is hozza magát, e két történet majd' minden válogatásban szerepel. Joggal!
Csak a Mester iránti tiszteletből négyes. Ez még egy kiforratlan Rejtő. A kaland és a sodró lendület már jelen van, de a tipikus P. Howardi humor még csak egy-két mondatban csillan fel. Ennek a történetnek egyes elemeit három későbbi könyvében lehet felfedezni.
Népszerű idézetek
– Nem érezték a zökkenést, hölgyeim és uraim? — harsogta az elcsépelt hajósviccet egy vidám tiszt. — Áthaladtunk az Egyenlítőn.
A szingaléz teherhordók hada, mint egy vad tengeri csata elszánt kalózai rohamozták meg a hajót és harci kiáltásokként harsogták a különböző szállodák neveit. A Dzsi-O-Éics fürge embere ragadta magához Lindau csomagjait. Ez a három, angolosan kiejtett betű (G. O. H.) jelenti Colombóban a Grand Oriental Hotel nevét. Szitáló esőben, párás, őszies ködben botorkálnak le az utasok a lucskos kis gőzbárkába, amely ott zihál és pöfög a Hakone-Maru meredek bordája alatt.
A Grand Oriental Hotel, Colombó európai üzletvárosrészében, a „Fort”-ban volt. A hotelszobában hanyatt dőlt a vaságyon és nyomban elaludt a kimerültségtől. Másnap délelőtt felkelt, megfürdött és felöltözött trópusi eleganciával, cigarettára gyujtott, feltette a parafasisakját és elindult.
2. Colombó
Vanalder valóban haldoklott, de ez a körülmény egyáltalán nem akadályozta meg abban, hogy szivarozzon.
SZUEZ
Alkonyodott. A Hakone-Maru lassú siklással elhagyta Port-Said fehér terméskő gátjait és megkezdte útját a szuezi csatornában. A közeli part felől rózsaszinű reflexben burkolt porfátylak lengtek a sivár afrikai táj felett és a fátylak mögött, mintegy sejtelmesen, tevék és arabok iparkodtak valamerre.
A Hakone-Maru tizenötezer tonnás, aránylag kis japán gőzös volt. Nápolyból indult Kolombóba, japán legénységgel és európai utasokkal a fedélzetén.
Egy fiatalember, 30-35 év körüli, a korlátnak támaszkodva merengett az alkonyi izzás mögött bizonytalanodó afrikai partok felé. Az a szorongással vegyes lelkesedés izgatta belülről, amely minden európait elfog, ha a trópusok felé utazik.
Ez a fiatalember, akit Walter Lindaunak neveztek és hallei születésű német gyakorló orvos volt, nyugodtan a hajó korlátjának dőlt és békésen utazott az éjszakában, a szuezi csatorna kezdetén és kétoldalt, mintha egy százhatvanegy kilométer hosszú nyári vendéglő terrasza lenne, a csatorna partjait vörös, zöld és topázszinű villanykörték világították meg párhuzamos sorokban.
1. Szuez
Másnap nem Péterhez ment először, hanem a Cukorfinomító vállalathoz. Nagyon udvariasan fogadták és mikor megmondta, hogy európai orvos, sajnálkozva jelentették ki, hogy ők orvost nem alkalmaznak, a vállalat telepeit egy biztosító intézet látja el pausáléban. Hitetlenkedve mutatta meg a levelet, mire négyen-öten is összedugták a fejüket. Egy sovány, fekete szakállas úr megnézte a levelet és csodálkozva jelentette ki, hogy Lindau sajnálatos szélhámosságnak esett áldozatul. A levélpapír ugyan az övéké, de az akceptálást nem ők írták, hiszen bélyegző sincs rajta… Hirten Péter?… Nem, ezt a nevet sohasem hallották.
4. Batávia
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szerb Antal: A Pendragon-legenda 87% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Aszlányi Károly: Hét pofon 87% ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: Hatholdas rózsakert 85% ·
Összehasonlítás - James Herriot: A repülő állatorvos 95% ·
Összehasonlítás - Chris Land: Jaguár árnyéka 97% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Elvásik a veres csillag 94% ·
Összehasonlítás - Kárpáti György: Medencék, gólok, pofonok 94% ·
Összehasonlítás - Karácsony Benő: Napos oldal 92% ·
Összehasonlítás - Kario Dan: Múlt-varázs 91% ·
Összehasonlítás