Az ​elveszett cirkáló (Piszkos Fred 1.) 603 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

„A ​helyzet tehát ez volt: a Hóhérok asztaltársasága a kocsma bejárat felöli részén állt, Krokodil nevű pénztárosuk körül, aki egy ember nyakát tartotta kezeiben, azzal a szándékkal, hogy az említett nyak tulajdonosát, huzamosabb szorítás révén, fulladás következtében beállott halállal ölje meg. Szemben velük látszólag közömbösen, de bizonyos fokig várakozó állásponton foglalták el pozíciójukat a Gyóntatók, élükön Rozsdással, aki dohányzott. A másik Gyóntatót "Főorvos Úrnak” hívták, mert egy barátját, aki osztozkodás közben hülyének tettette magát, olyan türelemmel verte órákon át, míg az illető háromhetes kórházi ápolás után ép elmével tért vissza a kültelki társaságba, és hogy a gyógymód megismétlését elkerülje, eleget tett a Főorvos Úr jogos igényeinek. A harmadik Gyóntató, tisztességes nevén Bunkó, kissé jobbra a Főorvostól, megvakarta vállát, de csak azért, hogy kitapintsa a kabátja alatt négyszeresen összecsavart drótkötelet, amelynek végén jókora vasdarab volt. Erről a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1938

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek, A ponyva királyai: Rejtő Jenő, Albatrosz könyvek, Rejtő-sorozat, Lektúra könyvek, A Nova kalandos regényei, P. Howard (Rejtő Jenő), A Nova kalandos regényei

>!
Hungaroton, 2019
ISBN: 5991811437220 · Felolvasta: Kern András
>!
Kossuth, Budapest, 2018
ISBN: 9789630991452 · Illusztrálta: Garisa H. Zsolt, Varga Zerge Zoltán · Felolvasta: Rudolf Péter
>!
PairDime, Szeged, 2018
ISBN: 9786155950117

22 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Piszkos Fred · Rozsdás · Bunkó · Főorvos Úr · Kölyök · Krokodil · Tom Leven

Helyszínek népszerűség szerint

Afrika · Colombo · Észak-Afrika · Görögország · Pireusz · Port Szaid


Kedvencelte 66

Most olvassa 28

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Azt hiszem, már mondtam, de nem lehet elégszer ismételni: az, ahogy Rejtő sablonokkal és sztereotípiákkal játszik, ahogy abszurdba, már-már szürreálisba hajló agyamentségeket képes belőlük létrehozni, az valami bravúros. Most is jól bevált, megszokott receptjével dolgozik, és ez működik is, de még hogy.
Távol-Keleten vagyunk, Birmában, ahol jobb sorsra érdemes, lecsúszott alakok, drogcsempészek és fegyverkereskedők némi pénz és a bajba jutottak megsegítésének reményében nagy kalandra vállalkoznak: megmenteni egy ember életét és becsületét, szolgálni a haza érdekeit, ráadásul mindezt egy emeletes marhaság elkövetése révén, szinte-szinte olyan botrányba sodorva a birodalmat, amely miatt a világ évszázadokig Anglián röhögne. Van itt mosogatórongy vastagságú forróság meg bonyodalom a köbön, gyilkosság, nyomozás, kémkedés, egy kis hazaárulás, részvénytársaság-alapítás, (hadi)hajójátékkal vébevitt becsületmentés, amely során egy-két cirkáló eltűnik, de jól érzi magát (vagy nem).
Az egész sztori amolyan tévedések és megtévesztések vígjátéka, avagy semmi és senki nem az, aminek és akinek látszik. Identitáskeveredések, álarcok, álcák és szerepcserék okoznak kisebb-nagyobb meglepetéseket. A kétes alakok persze ezúttal is becsületes és csupaszív embereknek bizonyulnak, egy-két pofon és ökölcsapás között olykor választékosan beszélő gentlemaneknek, akiknek valahol mélyen leghőbb (és elérhetetlen) vágya, ambíciója teljesül az uniformis és ezzel a legkomolyabban vett becsület és kifogástalan, előírásszerű viselkedés felöltésével. Mit tagadjam, nagyon megkedveltem ezt a szedett-vedett, de katonás rendbe és szigorú erkölcsbe átvedlő társaságot. Megannyi remek alak a kimosdatott Piszkos Fredtől a Főorvos Úron és Bunkón át a zöld golfruhájához kisfiús hiúsággal ragaszkodó, detektívnek és hősszerelmesnek felcsapó Rozsdásig. Aztán ott a bajba jutott, de rendkívül elszánt és bátor Kölyök, aki belerántja a bandát a kalandba. Vagy a józan, egészséges értékrenddel és humorézékkel megáldott Earl of Sudessex, aki spoiler.
Ugyanilyen szépen csendesíti el Rejtő is a végére a felkorbácsolt történetszálakat, a rossz megkapja büntetését, a jó a jutalmát, minden(ki) révbe ér, a Balmoral pedig spoiler. Ezt ma már minden felvilágosodott matróz tudja. Ahogy ma már minden felvilágosult moly tudja, hogy Rejtőt kihagyni legalább akkora bűn, mint nem sietni a bajba jutottak kisegítésére… Szóval ide azt a cirkálót!

2 hozzászólás
>!
gabiica P
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Így utólag nagyon bánom, hogy eddig halogattam Rejtő Jenő olvasását. Az biztos, hogy ezután sorra fogom olvasni a könyveit, hihetetlenül jó élmény volt.
Tökéletes összhangban van a komolyság és a humor, romantika és a kaland. Rejtő stílusa azonnal magával ragadott.
Imádtam Piszkos Fred karakterét, de őszintén, mindenkit nagyon szerettem. Hihetetlenül fordulatos volt, már az elejétől magával ragadott. Mindenki olvasson Rejtőt!

>!
Riszperidon P
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Miért nem olvastam én eddig Rejtőt? Miért halogattam idáig?
De jobb későn, mint soha. Hatalmas volt, sodró lendületű, humoros, hangosan felröhögős, épp annyira romantikus, ami még bőven nem nyálas, fordulatos, fondorlatos és mindenekelőtt veszettül modern. Igaz, hogy 1938-ban íródott, de simán megállja a helyét a mostani kalandregények között. Nagy sajnálatomra a folytatás még nincs a kezemben, de 2017 egyik célja mostantól a Rejtő-összes beszerzése.
Köszönöm az ajánlást és „nyaggatást” @J_Goldenlane -nek, mert nélküled nem tudom mikor futok neki ,a sokkal jobb sorsra érdemes író könyveinek.
Most már „csak” annyival tiszteleghetünk előtte, hogy olvassuk. Innen üzenem mindenkinek, olvassatok Rejtőt!

37 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Rejtő utánozhatatlan!
Van olyan, aki még nem olvasott legalább egy Rejtő-kötetet sem? Nem hinném, de ha mégis akad, azoknak innen üzenem, hogy eme hiányosságot kéretik mielőbb pótolni.
Most picit szerelmes vagyok Rozsdásba…. Piszkos Fred pedig a legnagyobb kapitány a világon!
:)

4 hozzászólás
>!
julcseee P
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Meg sosem olvastam Rejtőtől és fogalmam sincs miért húztam halasztottam a dolgot, pedig nagyon jól ír. Nagyon olvasmányos, és vicces volt ez a könyv. Rövid könyv mégis annyi minden történt benne hogy ha részletesen le akarnám írni a történetet akkor bajban lennék. De röviden: Van a Rozsdás akiről csak a végén derül ki hogy miért is él olyan életet, amit. Van a kölyök, aki igazából nem is kölyök, aki keresi a bátyját, akit igazságtalanul akarnak megbüntetni, és miközben Rozsdás és a kölyök keresi a kölyök bátyját, számtalan kalandba keverednek :) nagyon jó könyv volt, és biztos hogy fogok még Rejtőt olvasni :)

5 hozzászólás
>!
cippo IP
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Csöndes nosztalgiával megemlékezvén a kegyes kétbalkezes Adrian Plassrul, úgy mondanám: mérsékelten rövid, két levespluszfőétel elő- és elkészítése, továbbá konyhai utómunkálatai hosszúságú könyv.
Mondjuk a harmadik fejezet hatodik epizódjánál kishíján odaégettem a palacsintát a meglepetéstül, de érjed be ennyivel, nem akarok itten a szpojlerezés gyanújába keveredni.
Külön fölhívnám a figyelmet a Rejtőnek arra a jóízlésű, szimpatikusan száraz férfiromantikájára, ami a nyolcadik fejezet első epizódjában a Rozsdás őserdő mélyi kis opuszábul elősejlik.
Szóval az van, hogy – immár másodszor – engem a Rejtő megfőzött.
(Na, az igazsághoz azé' hozzátartozik, hogy én a hangoskönyvet olvastam ám. ;) Hát így.)

10 hozzászólás
>!
krlany I+SMP
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Könnyed, laza, pergő cselekményű, izgalmas történet. Amitől pedig egyedi, az a sajátos humor, ami Rejtőnek van! Nah az, ami igazán utánozhatatlan ebben a történetben… Már a fejezet címek is zseniálisak, a párbeszédek briliánsak, a helyzetkomikum pedig mosolyfakasztó… Egy az egyben tökéletes!

>!
MrClee I
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

A Vesztegzárhoz mérve közel sem abszurd, egy egyszerű könyvhöz mérten pedig abszurd a javából. Ez nevezhetjük relativitásnak. Ami nem lenne alapvetően gond, de az abszurditás, a képtelenebbnél képtelenebb párbeszédek miatt vagyok oda az íróért.

Rejtő fog egy gordiuszi csomót, gordiuszi módon összeköti egy másikkal, majd ez a mintát megismétli 155 oldalon keresztül (egy 160 oldalas könyvben), aztán a hatalmas gordiuszi-csomóhalmazon meghúz egy szálat, és az összes szál kiegyenesedik megoldódik, minden a helyére kerül.

A párbeszédeiben erős ő, a leíró részeknek ugyan van helyük a könyvben, de az ember mindig a párbeszédet várja, mert nem tudja elképzelni, mi jöhet még, mit mondhatnak még ezek a szereplők.

És egy magával ragadó életfilozófia a végére:

„Hogy miért nem telepedtek le pénzükkel valahol Piszkos Fred és barátai? Mert egy héten belül halálra unták volna magukat. Tenger, csavargás, kaland nélkül nem tudtak élni."

>!
mandris
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Az emberek általában sorban olvassák a sorozatokat, és jól is van ez így. Aztán vannak olyan esetek, amikor a sorozatokat kifejezetten ellenjavallt az adott sorrendben elfogyasztani spoiler Aztán vannak azok az esetek, amikor a felborult sorrend se nem ad hozzá, se nem vesz el az élvezeti értékből. Számomra ilyen a Piszkos Fred sorozat, amely részei az eddig elolvasott két könyv alapján eleve csak nagyon lazán, talán nem túl meglepő módon Piszkos Fred személyén keresztül kapcsolódnak. Összességében tehát ez a könyv függetlenül attól, mit olvastunk eddig Rejtőtől, önmagában is jól élvezhető. Persze, egy idő után Rejtő túl sok újat nem ad az embernek, hiszen ebben a regényben is a hagyományos repertoárjával dolgozik: vesz néhány példányt kétes alakokból, spoiler, néhány matrózt/idegenlégióst, bennszülöttet/más őshonos népességet, na meg persze az elmaradhatatlan damsel in distress-t, és aztán alaposan megkeveri a lapokat, hogy aztán mindenféle félreértésen, tévedésen, átverésen, áruláson, kalandokon és más bonyodalmakon keresztül végül eljussunk az áhított happy endhez. Egy szóval hozza a formáját ezúttal is. Csakhogy teszi ezt olyan stílusban, hogy talán még azt is megbocsátanám neki, ha az égvilágon semmi nem történne a regényben.
Ja igen, és ez a regény tovább erősítette a hipotézisemet, mely szerint az első mondat alapján viszonylag jól lehet következtetni egy Rejtő-regény minőségére.

>!
Ibanez MP
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló

Nagyon meglepődtem, mert amikor elkezdtem olvasni, annyira becsöppentünk a sűrűjébe, hogy csak lestem, hogy most itt hiányzik oldal, vagy ez előtt egy másik részt kellett volna olvasnom, vagy most mi van? De nem, egyszerűen csak ilyen „arcbatolósan” kezdődik az egész, aztán szépen felvesszük a ritmust. Hatalmas egy könyv, nagyon élveztem az olvasást, igazi kalandregény, sok bekúszó humorral, szerethető szereplőkkel. A cirkáló elrablása az kész, főleg a ravaszságuk utána, gyakorlatilag Rozsdásék kalandjai miatt rendre elfelejtettem, hogy voltaképpen mi is az eredeti fő szál, szegény Tom Leven kénytelen volt jócskán a háttérbe szorulni a cirkálós banda mellett :-D Rejtő jól megmutatja, hogy milyen élvezetes sztorit lehet adni az olvasóknak úgy, hogy az oldalak nem duzzadnak végtelenségig.


Népszerű idézetek

>!
sztimi53 P

Ezután Rozsdással olyasmi történt, ami felmenő ágon száz évre visszamenőleg nem fordult elő a családjában. Könyvtárba ment.

45. oldal, Harmadik fejezet; 50. oldal (Magvető, 1975)

>!
sztimi53 P

– Na, jómadarak? Most mi lesz?
– Botrány – felelte hidegen Rozsdás. – Néhány francia és angol admirálist nyugdíjaznak, a világ évszázadokig Anglián röhög, minket felkötnek, azután filmet csinálnak rólunk.

Hatodik fejezet

2 hozzászólás
>!
Esmeralda P

Még aznap este minden angol leadó világgá távírázta a következőket:

Húszezer font jutalmat adunk annak, aki a „Radzeer” pontos tartózkodási helyét megjelöli!

Az Admiralitás!

Mi is!

A „Radzeer!”

130. oldal, Hetedik fejezet (Alexandra, 2012)

9 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP

– (…) sok szerencsét kívánok valamennyiünknek e marhasághoz (…)

82-83. oldal (Alexandra, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Piszkos Fred
4 hozzászólás
>!
Telena

…mindenkinek tisztéletre méltó magánügye, hogy kit fojt meg, és kit nem.

1. fejezet

1 hozzászólás
>!
Riszperidon P

Az ellopott cirkálót azonban nem sikerült megtalálni. Pedig megvolt.

144. oldal (Pécsi Direkt Kft kiadványa, 2010)

>!
sztimi53 P

Piszkos Fred lett a kapitány. Először örült, hiszen valamikor tiszt volt egy cirkálón, de később szerencsétlen lett, mert életveszélyes fenyegetésekkel rákényszerítették, hogy megfürödjön. A fürdés és tisztálkodás még néhány kisebb bonyodalomra vezetett, de végül is részint a nyers erő, részint a rábeszélés hatott.

Ötödik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Piszkos Fred
>!
Manni

Az „iroda” berendezése egy bőrdíványból és egy pálinkásüvegből állt.

Első fejezet

>!
sztimi53 P

A másik Gyóntatót „Főorvos Úrnak” hívták, mert egy barátját, aki osztozkodás közben hülyének tettette magát, olyan türelemmel verte órákon át, míg az illető háromhetes kórházi ápolás után ép elmével tért vissza a kültelki társaságba, és hogy a gyógymód megismétlését elkerülje, eleget tett a Főorvos Úr jogos igényeinek.

Első fejezet

>!
Algernon +SP

A „Hóhérok” nevű asztaltársaság állástalan matrózok számára fejtette ki karitatív működését, ami annyiban nem volt teljesen önzetlen, hogy az egyesület tagjai képezték a segélyre szoruló állástalan matrózok zömét. Az asztaltársaság alapjában véve önsegélyező egyesület volt, a szónak abban a szoros értelmében, hogy önmagukon segítettek, tekintet nélkül a célra vezető eszközökben, legyen az feszítővas vagy kés.

Első fejezet, 1. (7. oldal)

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Piszkos Fred sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Charley Long: Az elfelejtett erőd
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
George Cooper: Magánügy
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Tamási Áron: Ábel az országban
Jules Verne: A dunai hajós
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Alexandre Dumas: A három testőr
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
Jókai Mór: A jövő század regénye