Az ​előretolt helyőrség 444 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi – hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is…

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A ponyva királyai: Rejtő Jenő Alexandra · Albatrosz könyvek Magvető · Rejtő-sorozat Alexandra · A Nova kalandos regényei · A Nova kalandos regényei · A ponyva gyöngyszemei PairDime, Csengőkert, Alexandra

>!
Kossuth, Budapest, 2018
ISBN: 9789630991551 · Illusztrálta: Garisa H. Zsolt, Varga Zerge Zoltán · Felolvasta: Reviczky Gábor
>!
PairDime, Szeged, 2018
396 oldal · ISBN: 9786155950070
>!
Csengőkert, Debrecen, 2014
190 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155130311

12 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Troppauer Hümér

Helyszínek népszerűség szerint

Oran


Kedvencelte 59

Most olvassa 14

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Solymár_András I>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Rejtő volt az az ember, aki miatt elkezdtem olvasni, s bár már nem emlékszem mindenre, amit elolvastam 14 évesen, én úgy sejtem, hogy szinte mindent olvastam tőle. Öt kötetem van meg a rejtő összesből, mind vaskos szép darabok.

Felnőtt fejjel érdekes volt újraolvasni, s mit ne mondjak, vegyes érzelmeim vannak. Először is vitathatatlan Rejtő zsenialitása a humor és a frappánság terén. Olyan könnyedséggel kuszálja a szálakat és aztán mindössze pár oldal alatt olyan bűvészhez méltó egyszerűséggel, egyetlen rántással bogozza ki, hogy azt leutánozni nem lehet.

Nyelviség terén is elképesztő érzéket mutat. Lévén, hogy ponyvát ír, nem bonyolíthatta túl, ám azért vigyázott arra, hogy az irodalmiság ne sérülhessen. Ez az a tipikus képesség, ami segítségére van az írónak, hogy eljusson ahhoz, kihez szólni akar és ne adjon többet, illetve ne vonjon meg semmit, csak amire szükség van.

Az előretolt helyörség Rejtő egy kevésbé vicces, de egyben kevésbé komoly írása, ezért kapott tőlem egy kemény fél csillag levonást, mert kissé úgy éreztem, hogy se egyes regényeinek mélysége és drámaisága, se pedig egyes művei gyomorrezegtető humora nem érzényesül ebben a kötetben. Ettől függetlenül még igazán élvezhető és úriasan bohém.

Továbbá ismét, mint már kismiriádan annyiszor jómagam is megállapítom, hogy az a ponyva,amit Rejtő Jenő ír, semmivel sem marad el a magyar klasszikusok minősége és létjogosultsága mellett. Ennek ellenére ellenzem, hogy Rejtő kötelező legyen. Ha kötelező lenne, ezt is megutálnák a gyerekek, pedig bíz, nehéz feladat lenne az. De mind voltunk diákok, tudjuk, hogy mekkora minusz pont eg csodálatos könyv esetében is, hogyha kötelező.

Külön köszönet Reviczky Gábor elképesztő előadásának, aki olyan gyönyörű árnyalatokkal hívta életre akaraktereket, hogy nem adtam volna fél font rágóbagóért sem.

ppeva P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Hogy milyen olvasatlan „kincsek” lapulnak még a könyvespolcainkon! Ez itt abszolút olvasatlan: 1986-as kiadás, fogalmam sincs, hogy és mikor került hozzám, de egy biztos: én voltam a könyvpéldány első olvasója.
Érdekes, hogy fiatal koromban nem szerettem Rejtő könyveit, meg kellett hozzájuk öregednem. :) Most viszont remekül tudok rajtuk szórakozni. Legtöbbször nem is a sztori a fő, hanem a stílus és a humor, meg a zseniálisan megformált szereplők.
Ebben a regényben kedvencem Troppauer Hümér volt, a bumfordi, vasöklű, ám mimóza lelkű költő.

2 hozzászólás
vicomte P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Az egyik kedvenc légiós regényem, amelyben a tipikusan rejtői bohém és mulatságos figuráknak egy rengeteg csavarral és álruhás szereplővel teli kémtörténetben kell megállniuk a helyüket.

Galamb, a főszereplő, egy keményöklű, és majd' annyira keményfejű, de azért lágyszívű és bohém figura, aki elnyűhetetlen jókedvével kelt bizalmat, vagy épp kergeti őrületbe a körülötte lévőket.
Ő az, aki egy léha tréfa és egy sajátosan értelmezett feltételű életbiztosítás következtében elkeveredik a légióba, ahol sorozatos véletlenek okán egyre többen gondolják úgy, hogy ő egészen más, mint aminek látszik.

Pedig ő nem akar mást, csupán jól érezni magát, amíg végre hivatása teljesítése közben utol nem éri a halál. Ami persze makacsul és vigyorogva inkább az ellenkező irányba korzózik.

A sors is inkább azt akarja, hogy egy családi tragédia árnyékában megbúvó összeesküvés leleplezésében játszon inkább szerepet, legkedvesebb bajtársával, a koszorús költővel, a nyájas Troppauer Hümérrel és egy makacsul hazajáró, de végtelenül bájos kísértettel karöltve.

4 hozzászólás
Amrita IP>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Régesrégi kedvencem, nagyon sokszor olvastam 13 éves korom körül… És akkor egy időre titkosrendőr akartam lenni, és meg akartam tanulni szájharmoznikázni. Nos, az utóbbi félig még össze is jött. :D És érdemes volt újraolvasni a könyvet, ez még mindig szuper. Az a jó benne, hogy egyszerre krimi és kalandregény, van egy nagyon sajátos világa (a légió) és még van benne némi szerelem is. :)) Nagyon szerencsés egyveleg.
Tegnap elő is vettem a harmonikámat, szerintem újra elkezdek gyakorolni.

anemona P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Nagyon jópofa és szórakoztató, de nem kiemelkedő ez a Rejtő regény.
A rejtélyes, nyomozós rész csak mérsékelten érdekes, szerintem nagyon el van húzva és meg van bonyolítva, így a végső leleplezést már csak egykedvűen vettem tudomásul.
De az egész stílus, a rengeteg információ, a légiós élet legaprólékosabb bemutatása, geopolitika, humor, továbbra is nagyon tetszik. Az az egy baj van, hogy sok Rejtő regény felépítése (cselekmény, karakterek) egy kaptafára megy, de akkor is szeretem, amit Ő csinált. Reviczky pedig kitűnő előadó.

Alvarando P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Egy újabb bolond történet Rejtőtől, amelynek fő színtere újra a légió. Főhősünk Galamb, a zenész, akit kitettek a tisztiiskolából. Mivel a családja elég rossz anyagi helyzetben van, ő magának pénzzé kell magát tennie. De úgy, hogy lehetőlég halál legyen a vége, mert akkora biztosítási összeg fedezi az anyuka és a húga megélhetését. Ennek megfelelő foglalkozást is kell keresni. Már sikerülne matróznak beállnia és elhajózna Kubába, de ő lekési a hajót. Nincs mese beáll a légióba, ami Afrikában szolgál a sivatagban, amit kevesen élnek túl. Galamb viszont túlél egy pár merényletet, kikerül egy kígyómarást, utolsó lehetősége a tífusz. Közben pedig egy hölgy szelleme üldözi, emellett egy karóra által még a seregen belül egy bűnügybe is belekeveredik. Hogy túléli-e? Az kiderül a történet lapjain. Rejtő remekül keverte össze regényében a kalandregényt, a krimit a groteszk vígjátékot. Utóbbiban főleg az jeleskedik, ahogy a főhőst kikerüli a halál. Zseniális történet, amelyen jól szórakozhat bárki, aki szereti Rejtő Jenő humorát!

Hollóhát>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Fenntartom, hogy bármilyen fülszöveg helyett jobb ajánló a könyv első bekezdése. Elég az első, csak így pucéran. Mert garantáltan tovább olvasod, hogy mi ez az elborult marhaság. Az előretolt helyőrség Rejtő legjobb légiós történetei között van. Nekem legalábbis kedvencem.

robinson P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Ez kevéssé tetszett, itt már kezdtem kinőni Rejtőből. Nem is volt vicces sem, és a történet sem fogott meg.

KingucK P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Benne van minden, ami egy rejtő regénytől elvárunk:
Szép misztikus nő, aki szellem :)
Erős, jóakaratú férfi, akinek több szerencséje van az átlagnál
Sok vicces mellékszereplő, nagy része inkognitóban
És persze kellően kusza cselekményszál :D

ervinke73>!
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség

Azt mondják, az egyik legfontosabb tulajdonság, hogy az ember tudjon kérdezni. Akkor én most kérdem: Hogy a bánatban lehetséges, hogy én eddig nem olvastam Rejtőt??????

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

– Nagyszerű! Ha megfelelsz a feltételeknek, beállhatsz a Brigittára. Vannak papírjaid?
– Nincsenek.
– Akkor megfelelsz a feltételeknek.

Első fejezet, 2.

mdmselle I>!

– Troppauer vagyok, a költő…
Ezt úgy mondta, mint aki döbbent ámulatot vár. De semmiféle elfogódottságot nem mutattak ezek a rezignált katonák. Inkább olyasféle megértéssel néztek össze, mintha orvosok volnának, és megállapodnának valamiben egy konzílium után.
– Ha megengedik – közölte szerényen Troppauer, a költő – elolvasom egy ismertebb versemet.
És mielőtt még határozatot hozhattak volna kérését illetően, már előhúzta piszkos papírcsomói egyikét, nagy élvezettel szétteregette, és bajtársainak legnagyobb megdöbbenésére olvasni kezdett:
– Én egy virág vagyok, írta Troppauer Hümér.

Kapcsolódó szócikkek: Troppauer Hümér
19 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

– Akkor, ha megengedik, felolvasom egy költeményemet – és kivett egy piszkos lapot. – Hajnali rózsák a Szahara felett. Írta: Troppauer Hümér!
A rabok rémülten álltak.

211. oldal, Huszonegyedik fejezet (Alexandra, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Troppauer Hümér
22 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

– Elsikkasztottad és punktum.
– De nem…
– Hát akkor elkártyáztad és rendben van.
– Nem úgy volt…
– Jó, jó… megölted és kész.
A Kölyök felkapta a fejét.
– Honnan tudod?…
– Mindenki így van vele. Elkártyázta, megölte vagy elsikkasztotta, esetleg a másikat is feleségül vette vagy ilyesmi… Ne törődj vele… Én mondom.

Tizenegyedik fejezet, 1.

1 hozzászólás
Evione>!

Hogy honnan jött és mit csinált azelőtt senki sem kérdezte. Itt, a kikötő környékén a legnagyobb fokú modortalanság ismerőseink múltja iránt érdeklődni. Mindenki onnan jön, ahonnan akar vagy ahonnan szabadon bocsátják.

Első fejezet

legrin P>!

A könnyező költő azonban nem kezdhette meg újabb műve felolvasását, mert néhány elszánt katona felemelkedett, és odajött elébe…
Ami azután következett, az olyan volt, mint valami rossz álom. A költő úgy vágta szájon a görög díjbirkózót, hogy az repedt állkapoccsal röpült egy vasoszlopnak, és elájult. Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favágót fél kézzel nekicsapta a társainak…
A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját, és fennkölten így szólt:
– Anyám, te vagy árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének…
A több, mint huszonkét oldalas verset azután már feszült figyelemmel hallgatták végig a légionisták.

Kapcsolódó szócikkek: Troppauer Hümér
mdmselle I>!

Ezután átvette a zenész harmonikáját, felállt egy székre, ráült a támlájára, kiskabátját egy elegáns mozdulattal odadobta a főpincérnek, és mély érzéssel eljátszotta, hogy: „Louis, a fűtő elhajózott az Új-Hebridákra.” A második strófát énekelve adta elő. A szám kétségkívül tetszett. A hangulat még fagyos volt, de többen már elengedték zsebükben a bicskát, és ez errefelé egy neme a békülékenységnek.

Szürke_Medve >!

De a költő komoran ment mellette, és nagyot sóhajtott.

– A legszebb verseimet lopták el. Közte volt az eposzom is: „Holnap indul a század csuklógyakorlatra. Írta Troppauer Hümér.” Ez neked nagyon tetszett…

Kapcsolódó szócikkek: Francia Idegenlégió · Troppauer Hümér
1 hozzászólás
Sli P>!

– Harrincourt… – nyögte Spoliansky – én nem bírom ki… két óráig…
– Ugyan menjen! Két óráig akár pikétet is lehet így játszani. Szájharmonikáról nem is szólva.
– De… nekem tágult aortám van…
– Hát minek jön a Szaharába, ha ilyen előkelő?

202. oldal, Huszonkettedik fejezet (Magvető, 1968)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kockás Pierre: Lorre meg én
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Fejős Éva: Most kezdődik
Vavyan Fable: Mesemaraton
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Alistair MacLean: Kémek a Sasfészekben
George Cooper: Magánügy
Ross Thomas: Hittérítőragu
J. H. Busher: A Macskatalpú Brazíliában
J. H. Busher: Macskatalpú a zöld pokolban