A ​tizennégy karátos autó (Vanek úr 1.) 887 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

Eredeti megjelenés éve: 1940

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A ponyva királyai: Rejtő Jenő, Albatrosz könyvek, Rejtő-sorozat, Szamárfüles könyvek, POKET zsebkönyvek, A Nova kalandos regényei

>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
234 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822063
>!
Kossuth, Budapest, 2018
keménytáblás · ISBN: 9789630991445 · Illusztrálta: Garisa H. Zsolt, Varga Zerge Zoltán
>!
Adamo Books, 2018
puhatáblás · ISBN: 9789634533283

23 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Gorcsev Iván · Vanek úr


Kedvencelte 151

Most olvassa 38

Várólistára tette 155

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Ákos_Tóth IP
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Nagyapám sokat mesélt arról az őrült Alfa Romeóról, ami a Nizza-Marseille-Monaco-Putnok négyszögben huzamosabb ideig terrorizálta az autósokat, lovaskocsikat, biciklistákat, gyalogistákat, illetve mindenféle úton átkelő létformát a párzó varangytól a vadkacsacsaládig. A kocsi legalább 80 kilométeres sebességgel robogott padkától padkáig, szélvédője és a rácsavarodott ruhaszárító kötelek mögött pedig egy monoklis fickó kapaszkodott a kormányába – aki látta, sejthette, hogy az ördög cimborája: nem keresi a bajt, a baj találja meg őt…

Nagyon megértem, miért vált megannyi Rejtő-rajongó számára etalonná ez a regény, tulajdonképpen számomra is felért a csúcsra. Soha ennél biztosabb, jobban eltalált keveréke nem született még a kalandnak, a humornak, a románcnak, a légiós romantikának, a vintage sportautók kultuszának és a nyomozás izgalmának. A koktélt kacskaringós szívószállal kell fogyasztani, hogy a hatás olyan legyen, mint egy road movie-ban: a pörgés állandó, a cselekmény egy percre sem ül le, mindig történik valami, és ráadásul minden okkal történik. Üresjáratok és időhúzás helyett itt bizony minden egyes poénnak és akciónak funkciója van, a szöveg nincs sem túlírva, sem elkapkodva, úgy általában véve tökéletesek az arányai, és isteni a dinamikája. Gorcsev Iván különleges főhős – ő az a fickó, aki a kisujja köré csavarta Miss Fortunát, miközben bosszúból folyton nyomában jár a palira vett balszerencse. Nagyon érdekes motívumnak tartom, hogy nem tud vezetni: az ilyen apró, emberi hibák teszik a karaktert valós, lélegző jellemmé, háromdimenziós alakká egy alapjaiban elég képregényszerű környezetben. Vanek úr ebben remek segítőtárs, hiszen sztoikus nyugalmában és méltóságában megrendíthetetlen, ezzel pedig akaratlanul is bajt kever maga körül – aztán vagy állja a vihart, mint egy kidönthetetlen fa, vagy megvárja Gorcsev Ivánt és a vele érkező vízözönt.

A sztori kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az egész rendkívül feszes. Nincs sokkal jobban kitalálva, mint bármelyik Rejtő-történet, de érezhetően koncentráltabb maga az előadás, minden letisztázott, kiérlelt, görcsösségtől mentes. Ennyire kirívóan olvasmányos talán a Vanek úr Párizsban sem volt, sőt, általában véve az a regény minden pozitív vonásával együtt sem ér fel Gorcsevék első kalandjához. Mindemellett a szokásos Rejtő sablonok sem húzhatók rá, ezt a regényt egyszerűen nem lehet leinteni annyival, hogy újra egy légióskaland, vagy aha, Rejtő, akkor biztos vicces… – nem vicces, fergeteges! Nem egy doboz humorbonbon, hanem egy poénpalacsinta, amit a fél falu együtt kever és süt már hajnali három óta, hogy bekerüljenek vele a rekordok könyvébe. Ha Rejtőt irodalmi szempontból kellene értékelnem, feltenném a koronát az Ezen egy éjszaka művésznőinek buksijára, de ha a rejtői szellemiség, a jó értelemben vett ponyva minőségi zenitjét kellene megtalálnom, ide szavaznék.

Kérdés: vajon rá tud még licitálni a későbbiekben? – Vesztegzár a Grand Hotelben melegít és ugrásra készül!

>!
Csengőkert, Kistarcsa, 2017
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155237799
19 hozzászólás
>!
Bla IP
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Általános iskolába jártam, amikor a Fülesben találkoztam a Korcsmáros Pál által megrajzolt Tizennégy karátos autóval, Fülig Jimmyvel és a pofonokkal, meg Vanek úrral, s onnantól úgy él bennem Rejtő Jenő és művei emléke, mint az összehasonlithatatlan, egyedül álló teljesítmény. Egyik legjobb szórakoztató műve A tizennégy karátos autó, amelyben először ismertem meg a „kabócát” is, amelyről addig soha nem hallottam. Aztán, ahogy nőttem, jöttem rá, hogy számos művének mélyebb mondanivalója is van, de ebben a műfajban nemigen találkoztam méltó Rejtő követővel. Egyszerűen utánozhatatlan maradt, s ma is oly önfeledten szórakoztató, hogy érdemes kikapcsolódásnak választani! Most sem csalódtam!

>!
Magvető, Budapest, 1966
186 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632709373
>!
Madama_Butterfly
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Ezt a könyvet nem lehet túl sokszor elolvasni, Rudolf Péter hangján meghallgatni pedig egy igazi élmény! :)

>!
SteelCurtain
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Az a helyzet, hogy a fogorvost leszámítva én a világon senkitől sem félek. De ha mutattok nekem valakit, aki fapofával képes elolvasni a Nobel-díjas Gorcsev Iván matróz történetét, akkor attól az embertől rettegni fogok. Nem hiszem, hogy lehetne ennél szélsőségesebben karikírozni embereket, Rejtő alighanem elérte a legvégső határt. Nem állítom, hogy néhány hozzá hasonló őrült lángésznek nem sikerült ugyanez, de olyan ez, mint a tornában a tíz pont. Felülmúlhatatlan. Csúcs. Fel lehet jutni a Mount Everestre, de annál magasabbra az istennek sem tud mászni egyetlen alpinista sem. Viszont ha valaki ott kezdi el olvasni Rejtő könyvét, akkor garantáltan gurulni fog a röhögéstől, és ez kissé veszélyes a világ tetején. Valószínűleg a legmélyebb völgyig gurul a delikvens, és ott a legmélyebb kútba fog zuhanni. Így nyer új értelmet az, hogy valaki halálra röhögi magát.

>!
Uzsonna 
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Nobel-díjas indítás és a regény többi része sem marad el tőle színvonalban. Olyan kicsinységre pedig nem adunk, hogy fizikai díjról van itt szó, majd ha lesz szórakoztatás kategóriában is ilyen plecsni, értesítjük Gorcsev Ivánt.
Mert a szórakozás garantált, biztosítják ezt szórakozott és szórakoztató szereplők, valamint a regénybe illő helyszínek. Van itt kérem kellő mennyiségű kaland, rejtély, izgalom, verekedés, légiós kalandok, romantika, sok-sok humorral megspékelve és az elfogyasztott történet után az olvasó fülig érő szájjal csettint: Rejtőt még!

18 hozzászólás
>!
Molymacska P
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Ez tipikusan az a fajta könyv, ami ha nem jött volna ki POKETként,. soha az életben nem akarom elolvasni. Aztán kijött POKET formában, és hát csak érdekelt, miért, így csak megvettem, és ha már megvettem, csak elolvasom.
Az első benyomás eléggé sokkoló volt, hiszen Rejtőnek stílusa van, Aki olvasta, tudja, aki nem, annak én nem tudom elmagyarázni, de a lényeg, hogy ezt a stílust nem lehet egyhamar megszokni. Nekem eleinte emiatt nehezen is ment az olvasás, de mikor megszoktam, akkor már én is el-el mosolyodtam egyes részeken spoiler
A történetvezetés érdekes volt, néha nem értettem, hol vagyunk és mit csinálunk, de a történet haladt tovább, ki vagyok én, hogy megállítsam, így az őskáosz közepén is teljes nyugalommal olvastam Vanek úr és Gorcsev kalandjait.
Ami borzalmasan jó benne, hogy minden poén, minden apró szóvicc, minden történetben keletkező humor tűélesre van kihegyezve, és mellé nincsenek felesleges mondatok, vagy sallangok, amiken át kell rágnunk magunkat. Egyszerűen olyan zseniális az a mód, ahogy ír, még akkor is, ha személyesen nekem nem is tetszik minden, hogy le a kalappal előtte.
Lehet más Rejtő könyvekkel is meg kellene próbálkoznom. Nem volt ez olyan rossz élmény :D

7 hozzászólás
>!
AeS P
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Az életem egy rövid időszakában mindig a Gorcsev Ivánokba voltam szerelmes, ami nagyon veszélyes dolog, mert könnyen függőséget okoz, úgyhogy kinőttem belőle, és ha rám törne a régi érzés, inkább Rejtőt olvasok.

>!
jehuka P
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Nem tudom, hogy sikerült eddig elkerülnöm Rejtő könyveit, de a jövőben biztos sűrűbben veszem majd a kezembe egy-egy művét. Kissé fárasztó ugyan a humora, ezt el kell ismernem, kellett hozzá a megfelelő hangulat is, de amikor minden körülmény kedvezően alakult, széjjel röhögtem az agyamat. Alapvetően szeretem a helyzetkomikumra épülő humort, az meg akad benne bőven. Abszurd helyzetek, a folyton eltűnő, majd megkerülő autó, a helyettes Gorcsevek a légióban… ezt valaki vagy szereti, vagy nem. Én igen :) Zseniálisak a karakterek, szenzációsak a párbeszédek. Egyedüli negatívumként annyit tudnék felhozni, hogy gyakran elvesztettem a fonalat ebben a kusza forgatagban, nehezen tudtam követni, ki kicsoda.

1 hozzászólás
>!
bokrichard
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

(Kicsit várattatott magára az értékelés az elmúlt napok pörgése miatt, de most itt van)
Az első Rejtő Jenő regény, amit valaha is a kezembe vettem. Hogy miért nem olvastam eddig? Azért, mert soha nem éreztem semmiféle indíttatást, hogy bármelyiket is elolvassam. Sok ismerősöm imádja, sokan szó szerint idéznek belőle, igazi lángelmének, zseninek tartják az írót. És azt kell, hogy mondjam, hogy bár nem lesz egyből a kedvenc íróm, de kezdésként olvasva ezt a könyvet megértem, mit esznek ezen annyira.
Aki a könnyed, bohókás, hogy ne mondjam, őrült, fárasztó, spoiler humort szereti, mint én is, annak ez a könyv csodálatos kikapcsolódás. (Én is a vizsgára készülve soha nem szoktam olvasni tankönyvön kívül semmit, de most annyira fáradt voltam, hogy jól esett a váltás közben.) Megismertem a híres hírhedt Vanek urat, Gorcsev Ivánt, akinek minden szava ad hoc, ezzel képtelenebbnél képtelenebb helyzetet teremtve maga körül. Nem köthetek bele, igaz, hogy nem 5 csillag, de várom a viszonyítási könyv olvasását, ezért vontam le fél csillagot (ami még változhat). Pörög a sztori, vicces, kalandos, lebilincsel, könnyed olvasmány.

>!
Annamarie P
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó

Ez még mindig nem megy nekem.
Értem én, és érzem én Rejtő zsenialitását, tetszik is a humora, egyedisége és abszurditása, de …
de nem vagyok képes élvezni.
Szerintem ezt most nem kell ragozni.
Mondjuk tízévenként teszek egy próbát, egyezzük ki ebben.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Dina1025

– Kérem… Gondolja meg… Ez őrültség!
– Az élet csak úgy szép, ha őrült egy kissé…

56. oldal

4 hozzászólás
>!
sztimi53 P

– Boisson vagyok – felelte Gorcsevnek a hentes. – Önt hogy hívják?
Gorcsev nem szerette az ilyen kérdéseket.
– Nevem Tintoretto – felelte szokás szerint nyomban és ostobán.
– Hm… mintha már hallottam volna magáról.
– Festő vagyok.
– Igen, emlékszem! Honnan is való ön?
– Cinquecentóból.
– Az valahol Savoiában van?
– Kis község. Avignon és Toulon között.
– Tudom… tudom… egy rokonom lakott ott… illetve a közelben… Van ott egy hasonló helység, nem?
– De igen. Quattrocento.
– Igen, olyasmi. Rendezőpályaudvara van. Itt élt egy rokonom, sovány ember, írnok volt.
– Aha! Ismerem!! A Petrarca?
– B-vel kezdődik a neve…
– Botticelli.
– Azt hiszem…
– Persze! Sandro Botticelli! Mit csinál most az öreg?
– Tajtékpipákat…

102-103. oldal, Nyolcadik fejezet (Alexandra, 2006)

4 hozzászólás
>!
sztimi53 P

Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.

Első és második mondat

>!
Viv_

– Eszem ágában sincs a leányomat valami elszánt tacskóhoz adni.
– Az én koromban ön sem lehetett öregebb nálam.

Harmadik fejezet

6 hozzászólás
>!
sztimi53 P

Itt jó lesz, kedves Tintoretto úr… közel vagyunk az ablakhoz. Mi a tisztelt keresztneve?
– Kázmér.
– Szép név. Tintoretto Kázmér. És miféle mestersége is van?
– Szimbolista vagyok.
– Igazán? Zenél is? Én sajnos nem játszom semmiféle hangszeren.
– Sajnálhatja. A szimbolizmus igen finom muzsika.
– Magával hozta az izét… a szimbolát?
– Itt van a kis dobozban… Hosszú hangszer. Három darabból rakom össze.
– Miért áll ezen a dobozon, hogy Gorcsev?
– Ez az álnevem… Az ön unokaöccse sem volt született Botticelli.
– Nem. Úgy hiszem, Brazsiknak hívták. Elzászból ment délre.
– Tudom. Erről sokat mesélt. Említette azt is, hogy önök valamikor gyermekek voltak.
– Igen? Érdekes, csakugyan így volt.

Nyolcadik fejezet

2 hozzászólás
>!
piccola

Gorcsev teljes sebességgel négy óra negyvenötkor nekivágott Toulonnak. Négy óra negyvenhatkor karambol következtében leállt.

Hatodik fejezet, 1.

>!
Tiger205

Mit csinál egy ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. És önmaga nyomban felelt rá:
Kiszáll Nizzában.

Első fejezet - 2.

1 hozzászólás
>!
BookShe

…Tíz perc múlva ismét visszatért Gorcsev, karján az alélt Laboux-val, aki közben elhagyta valahol a fél kiskabátját.
– Mi az? – kérdezte az őrvezető.
– Ez az illető hirtelen hanyatt esett.
– Hol ütötte meg magát?
– A fülem mögött. De én pontosan állcsúcson találtam.

8. fejezet

>!
sztimi53 P

Amikor visszatértek a csapathoz, és néhány alapgyakorlatot tanultak, az őrmester ismét azzal a jóízű, tempós mozdulattal simította kétfelé a bajuszát, mint az említett ínyencek, akik elhúzzák az időt, mielőtt hozzáfognának egy igazi jó falathoz.
– Közlegény! – szólt ismét a titkárhoz. – Most mondja meg, hogy ki vagyok én?
– Izé… Oroszlán!
– Ez már jobb, mint a kabóca. Hogy nevezne engem más szóval?
– Ön az állatok királya!
– Barom! Az állatok királya maga! Érti?!
– Igenis. Én Petrovics vagyok, az Oroszlán.

Tizenkettedik fejezet

5 hozzászólás
>!
Turms P

– Vigyázz! – kiáltott a kapitány elképedve. – Mi ez?! Hülyék intézete?
– Nem hiszem – felelte Vanek úr bizonytalanul.
– Vigyázz! Miféle vigyázz ez!
– Mi értelme van ennek, kérem!…
– Hogy hívják?!
– Nevem Van… Nevem van: Petrovics.
– Hollandi?
– Én?
– Ne kérdezzen!
– Na jó, így nem lehet tárgyalni…
– Miért mondja, hogy Van Petrovics!
Vanek úr előrelépett, és egy karmesterszerű kézmozdulattal leintette a szólni készülő káplárt.
– Pardon… Én Gorcsev vagyok. Visszavonom a többit…

148-149. oldal, Tizenkettedik fejezet (Alexandra, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Vanek úr

A sorozat következő kötete

Vanek úr sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Peter Mayle: Monaco, mon amour
Frankl András: Száguldás az élet
Vavyan Fable: Mesemaraton
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Kockás Pierre: Lorre meg én
Benkő László: Hullámtörés
Charles Gibson: A légió bestiája
Charles Lorre: Kockás Pierre vállalkozása
Charles Lorre: Kockás Pierre egy földrész ellen…
Charles Lorre: Bajnok megszökik