A ​Sárga Garnizon 119 csillagozás

Öt kisregény
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Ha „egy belgát felpofoznak”, s azután „jön Mortimer, és kezdődik a prosperity”… Ha Manfréd, tulajdonképpen Ragyás Bill, a tragikus sorsú alkoholista, aki a „Sanghaji Teknőt az első mentőcsónaktól az utolsó zakóig elitta…” Ha a dialógus az őserdőben folyik egy szmokingos, csokornyakkendős, szalmakalapos úr és egy nagyon ráncos arcú, kopasz, sovány, pálinkázó öregember között… Ha a halott felszáll egy autóbuszra, amely zsúfoltan indul a City felé… Ha egy „teve meghal a hazáért, és egy katona örül, hogy megborotválkozott”, noha „egy gentleman nem a társaságnak, hanem önmagának borotválkozik”… Nos, ha ilyesmikről értesül Kedves Olvasó, akkor Ön Rejtő Jenő A Sárga Garnizon című művét tartja a kezében, mely öt – utoljára a harmincas évek végén megjelent – kisregényt tartalmaz. S még egy fontos használati utasítás: tömegközlekedési eszközökön nem érdemes olvasni e könyvet. Ott ugyanis furcsálkodást válthat ki, ha valaki hangosan fel-felnevet…

Eredeti megjelenés éve: 1939

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Albatrosz könyvek, P. Howard (Rejtő Jenő), Világvárosi regények

>!
Tóth, Debrecen, 1998
318 oldal · ISBN: 9639161438
>!
Magvető, Budapest, 1987
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631411060

Kedvencelte 6

Most olvassa 7

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Timberwolfes
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Öt kisregény, Öt élmény, Öt csillag.
Rejtő így a legjobb, röviden tömören. Nincs felesleg, nincs túlzás, csak durr bele az arcodba egy vödör, hol egy ököl.
Csak súlyosan komor emberek számára nem ajánlott, azonkívül 5-ből 6 légionista ez alapján szökne meg.

>!
Bazil P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Öt –számomra – ismeretlen kisregény, s mikor elkezdtem, pár lap múlva jöttem rá, hogy a Sárga Garnizonnal már réges-régen találkoztam, képregény formájában. Ugyanis a vödörrel történő szökést nem lehet feledni :)
Aztán mikor végeztem mind az öttel, rájöttem, hogy a sztori már csak másodlagos. A hangulatot keresem Rejtőben, a stílust, a légiót, a hihetetlen karaktereket, az utánozhatatlan humort, a sodró, szédületes kavargást, a becsületrendet, amit óhatatlanul megkap időnként egy-egy hőse (vagy anti-hőse), a romantikát, a szerelmet, a gyönyörű nőket, az úriembereket, az adott szó erejét, a vadállat őrmestereket, a Caporal illatát, a …
Szóval mindazt, amit ha egyszer is olvastál Rejtőt, sohase tudod feledni, és ha előszörre megérint valami az írásaiból, az elkísér.

>!
Citadella
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Ha jól belegondolok, nem ér öt csillagot, de olyan szinten vagyok elfogult Rejtővel, hogy csakis öt csillagot adhatok a válogatásra. Rejtő az, aki kikapcsol, aki szórakoztat, akinek poénjain még sokadszorra is tudok nevetni, aki egy nehéz nap/olvasmány/negatív élmény/általános kedvtelenség és még sorolhatnám mennyi búbánat után jó kedvre tud deríteni. Örök hálám Édesanyámnak, aki tizenéves koromban a kezembe nyomta Piszkos Fredet. Azóta olvasom újra és újra Rejtő regényeit, és bár látom, egyik-másikkal komoly gondok vannak, mindent képes vagyok megbocsátani neki.

>!
Olympia_Chavez P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Első Rejtő élménynek kiváló volt a darab. Magam sem tudom, hogy kerültek el eddig a regényei, de, hogy többet nem kerülgetjük egymást, az már biztos.

Öt kisregényt foglalt magában a kötet, mind az öt Afrikában játszódik. Légiósokról írt, lehetetlen kalandokról, nőkről, akik legalább olyan bátrak és karakánok, mint a légiósok, tömérdek mennyiségű humorral. Abszurd poénokkal megtűzdelt, vagy azokra épülő kis történeteibe azonnal beleszerettem. Letenni lehetetlen. Buszon olvasni valóban nem ideális. Főleg amikor a hajnali járaton felhorkanunk a nevetéstől és az álmos emberek bágyadt tekintettel néznek ránk, „ez meg nem normális” tekintettel az arcukon.

Imádtam a nem szokványos, de feledhetetlen karaktereket, a főhősök leleményességét, az események néha kiszámítható, néha meglepő fordulatát. Azt, hogy ugyan a történet mindig happy enddel végződik, karakterei szinte érinthetetlenek, de ennek ellensúlyozásaképp reális képet igyekszik festeni a környezet (ld. Szahara) veszélyeiről, a légiós élet megpróbáltatásairól.

Főhősei sok esetben olyan kalandos életet élő bátor emberek, akik kimozdultak a komfortzónájukból, megállták helyüket a nagyvilágban és nem biztos, hogy a legrövidebb úton, de révbe értek. Olyan alakok, akikre irigykedik az olvasó, akinek szívesen képzeljük a bőrébe magunkat.

>!
szangi P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Imádtam :) Van egy jól bevált séma -mindenre elszánt, becsületes, első látásra szerelmes férfi; bizalmatlan hajadon; bonyodalom- (bár a 2.-ból általában egyenes következmény a 3.) mégis mindegyik novella más, imádnivaló, letehetetlen :)
Van hogy hosszú könyvsorozatok alatt sem barátkozom meg szereplőkkel, és hihetetlen hogy Rejtő még egy novellán belül is pár sorral eléri nálam a rajongást szökött légionisták vagy dzsungelben öltönyben tébláboló fazonok iránt :)

>!
Gáborr_Nagy
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Ez a kötet az öt kisregénnyel nagyon jó. A hosszabb történetei a szerzőnek már annyira bonyolultak számomra, hogy felét sem értem, vagy ha értem is, nem tűnnek logikusnak. Itt ez nem fordult elő. Nagyon összeszedett, pergő, vicces és érthető sztorik ezek. Általában valaki kiszakad a környezetéből, és vetődik valami lehetetlen helyszínre, hülye helyzetek egymás után, de boldogul, és még be is csajozik. És persze számolatlanul hullanak a Becsületrendek. És az igazi rejtői poénok.

>!
babgul
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Rejtőt olvasni mindig jó, hozza a tőle elvárt, stabil színvonalat. A legnagyobb klasszikusokat még mindig nem olvastam tőle, úgyhogy lehet, hogy később majd átírom az értékelést a stabil színvonallal kapcsolatban. A légiós regények voltak a kedvenceim a gyűjteményből.

>!
alaurent P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Rejtő egy kevésbé sikerült műve, a „nagy” regényeiből ismert klisék, kevésbé szórakoztató alakokkal és párbeszédekkel. Egy gyors olvasást megért, annyira volt jó.

>!
Lark
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

Egy tipikus Rejtő könyv, a maga elragadó stílusával, karaktereivel, humorával, fordulataival, amit valaki vagy szeret vagy nem. Én az első csoportba tartozom, nekem Rejtő Jenő a könyveivel a kedvenc magyar írómmá vált. Csak ajánlani tudom.

>!
Filippino P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon

„S még egy fontos használati utasítás: tömegközlekedési eszközökön nem érdemes olvasni e könyvet. Ott ugyanis furcsálkodást válthat ki, ha valaki hangosan fel-felnevet…” Én itthon is folyamatosan vihorásztam, annyira jó kedvem lett tőle. Első Rejtő könyvem volt a környezetemben élők ajánlására. Még, még, többet akarok Rejtőből, odáig vagyok az egyedi humorától!


Népszerű idézetek

>!
psn

– Hány éves?
– Ötvenhét. De az ember nem marad örökké ötvenhét éves. Egyszer csak jön a kor, mikor elkezd nehezülni, mikor az ember dadog.
– Az öreg ember nem dadog.
– De mennyire dadog. Kétszer kell neki odaütni valakire, hogy egyszer elájuljon. Ez az igazi dadogás…

>!
psn

– Mr. Fool! Mit csinál…?!
– Fütyülök…
– Gondoljon a statáriumra…
– Éppen arra fütyülök.

>!
evacsako

Hogy Jimmy nem volt normális, az leginkább állandó táncolásán látszott. Képes volt úgy bemenni az őrmesterhez az irodába, mint amikor egy prímabalerina a tapsot köszöni meg; lábujjhegyére ugrott be, bal lábát kissé felemelte, jobb kezét az őrmester felé nyújtotta, és a ballal csókot dobott neki. Az őrmester, akinek igen kevés érzéke volt a mozgásművészet iránt, öt nap pelotte-tal honorálta a közlegény feltűnően kedves megnyilatkozását.

Első fejezet - A vödör, mint modern közlekedési eszköz

>!
Bazil P

A valóság hasonlít a drágakőhöz, annyit csiszolják, mire forgalomba kerül, hogy egészen más lesz, mint amilyen eredetileg volt.

Magvető, Budapest, 1987, 139. oldal – Az úr a pokolban is úr

>!
Maya 

– Ó, nagy király, aki sokkal rondább vagy, mint két púpos teve, tudod-e, mi az a protézis?
– Mi van…? – kérdezte őfelsége pislogva, mert álmából ébredt.
– A protézis: kivert fogak helyett alkalmazható műrágóeszköz. Ezért most szépen hagyd magad megkötözni, hogy továbbra is bölcs tudatlanságban élj a protézist illetőleg.

Ötödik fejezet

>!
psn

A jó lelkek kis helyen is megférnek. Remélem, hogy mi ennek dacára nem veszünk össze.

>!
_ada

(…) egy gentleman nem a társaságnak, hanem önmagának borotválkozik.

>!
Maya 

– Ajánlatod igen komoly – mondta a kormányos –, és igen nagylelkű, különösen a harisnyatartókat illetően, mert ez esetben már csak a hozzá tartozó harisnyákra van szükségünk. Mégis azt mondom, tisztelt rabló, hogy ajánlatod olyan, mint a függöny: tudni kell, mi van mögötte.

Ötödik fejezet

>!
Bea_K

A sivatag homokja sárga. Az elenyészett katona csontja fehér. Öreg bakák tudni vélik, hogy valahol a sivatag legmélyén igenis létezik a Sárga Garnizon! Csodálatos város a sivatagban, szökött légionisták alapították, királyuk egy őrült amerikai milliomos, aki állandóan fejleszti ezt a titkos várost. Van ott minden: pálinka, rádió, gyönyörű, fiatal nők, villanyvilágítás és bagó dosztig, csak nehéz eljutni oda. A legtöbb légionista nevet rajta, tudja, hogy mese. Ugyan miféle élet fakadhatna a sivatagból?

>!
Bazil P

Szemed sötét akár az éj,
gyere, ne félj…

23. oldal - A Sárga Garnizon (Magvető, 1987)


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Lorre: A pokol rabszolgái
Charles Lorre: Kockás szabadságon
Charles Balonge: Az algíri futár
Charles Bois: Az arany erőd
Charles Gibson: Riadó éjfélkor
Charles Lorre: Bajnok megszökik
Charles Lamar: Szt. Paul erőd veszélyben
Charles Lorre: Kockás Pierre vállalkozása
Charles Balonge: A néma század
Charles Bois: A sejk végzete