A ​Nevada szelleme 128 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Kevesen tudják, hogy P. Howard – Rejtő Jenőnek még ma is vannak olyan művei, amelyek egyszer sem jelentek meg az utóbbi 30-40 évben. Igaz, ezek nem a később híressé vált P. Howard, hanem Gibson Lavery álnéven jelentek meg. A szerző azonban azonos. Ugyanaz a Rejtő Jenő, aki szereplőit felejthetetlen karakterfigurákká tudja varázsolni, akinél az események lélegzetelállító tempóban követik egymást, és akinél mindig minden úgy fordul, ahogy a legkevésbé várnánk.

A Nevada szelleme tehát nem hiányozhat senkinek a polcáról sem, aki érdemesnek tartja Rejtő Jenőt arra, hogy műveit könyvtárában összegyűjtse.

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A ponyva királyai: Rejtő Jenő, Rejtő-sorozat, A Nova kalandos regényei

>!
PairDime, Szeged, 2018
ISBN: 9786155950261
>!
Adamo Books, 2015
ISBN: 9789633802826
>!
Magánkiadás, Pécs, 2014
Felolvasta: Gépész

6 további kiadás


Kedvencelte 11

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Hoacin
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Rejtő talán ebben a regényében alkotta meg a legszuperhősebb western figuráját, aki ilyen képességekkel a poros vadnyugati ügyek mellett hobbiból igazán megmenthetné párszor a bolygót is. Ő Véres Tom, az okos, karcsú hiúzra emlékeztető fiatalember, aki hosszú, nesztelen macskaléptekben közlekedik, jelenésszerűen tűnik el, felbukkanása váratlan, lépte a nyikorgó padlón sem ad ki hangot, és egészében véve meglehetősen kísértetszerűen mozog. Triviális, hogy gyorsabban és pontosabban lő, mint környezetének 100%-a, hogy fáradhatatlan, bikaerejű, és intelligens… ámde feldúlt állapotában még a szeme is foszforeszkál! Ez rendszerint a környezetét is feldúlja, és ilyen attribútumok után azon fenn sem akadok, hogy még szemszínét is állandóan váltogatja. Először „egy átlátszóan kék szempár foszforeszkált a seriff elé”, aztán már „csak furcsa szemek zöldes villanását látta távolodni egy másodperc töredékéig”. Később pedig „két tágra nyitott szeme lázas, sárgás fényben foszforeszkált.” (Egyszer pedig villanykörteként is ragyog a tekintete. Ez tényleg hasznos, Véres Tom biztos nem keresi hosszú percekig a papucsát a sötétben, majd bukik fel a székben, mint én szoktam éjjelenként.)
Itt-ott tényleg elég blőd némely jelenet, és a sztori is kicsit faék, de azért mindvégig kellemesen szórakoztam, hiszen vadnyugat, rejtői stílus, és itt is megkaptuk a sztorit feldobó, környezetbe nem illő szerencsétlen figurát, ezúttal egy jobb sorsra érdemes porszívóügynök képében. Kiderül, hogyan lesz a seriff két Sátán gyártmányú porszívó tulajdonosa, csakhogy az a fránya egyen- és váltóáram beleköp a levesbe, akárcsak Véres Tom a környéken ármánykodó, Rosszindulatú Bandita Zrt. terveibe.

"A két cowboy minden dühét a porszívón töltötte ki. Így történt, hogy Jenkins kis híján a nyakát törte az egyik kitépett acélkígyón.
Hát ez mi a csoda?kérdezte meglepetten a porszívóra mutatva.
– Mr. Gibson bedőlt itt egy csirkefogónak. Hozott valami szemétvető gépet és a seriff nyakára sózta. Mert itt Nevadában mindent lehet. Még csak megverni sem hagyta ezt az urat. Tiszta középkor ez Mr. Jenkins."

5 hozzászólás
>!
bookmonster12
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Hű, meg ha.
Őszinte leszek, azon kívül, hogy sokat hallottam róla, életemben nem olvastam semmit Rejtőtől, szóval ő volt nekem az első. És azta mindenit.
Koránt sem gondoltam volna, hogy ez ennyire hihetetlenül tetszeni fog, és mennyire olvastam volna még pár száz oldalban, ehelyett meg kell elégednem a ténnyel, hogy ez most egy ilyen szösszenet volt. Véres Tom, az elejétől a legkedvencebb szereplőm, nagyon imádom! :D
Rejtő nálam egyenlőre feltétlenül 5*. Ha a többi könyve is legalább ennyire jó… akkor esetleges új kedvenc írót köszönthetek. :)

2 hozzászólás
>!
hablaty P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Nálam Rejtő mindig 5*. Igaz ez volt az első Vadnyugati történet amit olvastam tőle . Nem csalódtam. Persze azért elég hamar átláttam a szitán, de ez nem vette el a kedvemet. Élveztem minden sorát .

>!
Habók P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Ez ugyan nem a megszokott Rejtő, kevesebb a nyelvi humor, de mint vadnyugati történet, nagyon jó.

>!
rohanoazis P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Rejtő vadnyugati történeteinek egyike, Gibson Lavery néven jelent meg. Nem a legjobb és nagyon kevés benne a humor. Persze nem tudta kihagyni kétbkezes kispolgár figurát, akit egy pillanatra hősnek hisznek, de itt nem aknázta ki az ebben rejlő lehetőséget. Ismereteim szerint ez volt at első Gibson Lavery könyve. A történet olyan, mint ezek a ponyvák általában: gyilkos gazemberek, bosszút esküsző fiatalember, mindent megbocsátó szerelem, mindent megtisztító igazságszolgáltatás. Sok fegyverropogás, észvesztő lovaglások, és a Sierra Nevada vadregényes tájai.
Mondjuk lehetne egy Zane Grey, csakhogy nem veszi magát komolyan.

>!
Olympia_Chavez P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Rövid, olvasmányos kis western történet. Nem az a típusú regény, amit végigröhög az olvasó, ez inkább bosszútörténetnek indul. Már az elején megismerünk jó néhány szereplőt, ekkor még magunk sem tudjuk, hogy vajon ki lesz a főhős, kinek a történetét kísérjük végig, mi is fog kikerekedni ebből.

Ebben a regényben nem stresszeli halálra az olvasót a szerző. Nem hagyja pengeélen táncolni sem szereplőit, sem az eseményeket. Amint egy kis izgalomra lenne okunk, azt a főhős leleményességével és bátorságával, azonnal elhárítja. Könnyed kis western történet, amit végig nagyon hitelesen sikerült megírnia Rejtőnek.

Szerelmi szál, erkölcsi győzelem mindenek fölött és happy end garantált. Néha még mosolygásra is okot ad, a kis porszívóügynök megpróbáltatásaival.

>!
mackótestvér P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Tudom tudom, ponyva, de akkor is. Most, hogy a MEK megengedte, hogy onnan is olvasgassak, eredetileg mobilra töltöttem le időtöltésnek a BKV járatain töltött időre. A történet viszont megfogott, és gyorsan ki is olvastam, nagy valószínűséggel Hawking kárára.

>!
Manni
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Voltak bizonyos fenntartásaim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Az a baj, hogy ha Rejtő művet veszünk a kezünkbe, gurulós poénokat és hatalmas pofonokat várunk tőle. Ez nem egy vicces könyv, de megérdemli az 5 csillagot. Még soha nem olvastam cowboyos könyvet, ez most az újdonság varázsával hatott rám. Sosem „jártam” ezen a vidéken, ahol a gyávákat megvetik, és mindenki kettő, de legalább egy revolverrel jár, mindig lovon. Legendák, babonák, rablók, arany… Na meg a Rejtő-féle első csók…! Lehet az ilyet nem szeretni?

1 hozzászólás
>!
Andrew_N_Bagman
Rejtő Jenő (P. Howard): A Nevada szelleme

Végigszáguldottam rajta egy éjszaka alatt, mint maga a Nevada Szelleme fenséges paripáján tette oly sokszor magányos ösvényein, ahogy a hegyek csúcsait ostromolta. Újraolvasás volt, s meglehetősen régen volt már a kezemben a kötet. Ideje volt újra elővenni. Én ezzel a könyvvel ismertem meg Rejtőt és bár azóta átrágtam már magam néhány alkotásán, továbbra is az a véleményem, hogy a legjobb írása. Sőt. Magyar szerzőtől ritkán olvasható remekmű. Egyszerűen mindent a helyén találtam benne. Kissé becsapós, mert ha valaki ezzel ismeri meg P. Howardot, akkor nem igazán kap valós képet a könyveiről. Ha kell, mérhetetlen hülyeségeket és zseniális zagyvaságokat vet papírra, ha kell, akkor olyan komor és megrendítő, mégis tanulságos „mesét”, mint amit a Menni vagy meghalni – ban tapasztal az ember. A 'ha kell' persze nem helyénvaló megfogalmazás, de a lényeg, hogy tapasztalatból tudom mára, mennyire sokoldalú tud lenni Rejtő a maga nemében, hiszen nem csak Piszkos Fredet és Fülig Jimmyt keltette életre, de Véres Tomot, Fernandezt, Annát (aki valójában Kitty) és még megannyi karaktert – utóbbiakat ebben a műben. Érzelemben gazdag, fordulatos, és csak nyomokban fedezhető fel az a fajta humor, amivel komikusabb műveit fűszerezi bőkezűen. Sokadjára is csak annyit tudok róla mondani: zseniális és imádom ezt a kötetet! Na és kötelezővé tenném ha lehetne! :)


Népszerű idézetek

>!
Maya

Éppen, midőn a seriffet legjobban érdekelte volna a beteg mondanivalója, ez ügyet sem vetve a hivatalos közeg kíváncsiságára, egyszerűen meghalt.

141-142. oldal (VIII. Dráma a hegyek között - 2.)

>!
Manni

Ha gazembernek neveznek, az becsületsértés, ha beléd rúgnak, az testi sértés.

60. oldal (Alexandra, 2006)

>!
Manni

– Mr. Gibson – mondta elgondolkozva –, nem járna rosszul, ha venne egy porszívó gépet tőlem.
A seriff elzöldült, mély lélegzetet vett, azután felállt.
– Uram, én hatósági közeg vagyok, nem üthetek meg embert. De maga miatt lemondok a hivatalomról, csak azért, hogy laposra verjem.

51. oldal (Alexandra, 2006)

1 hozzászólás
>!
Szabó_Katalin_Zsuzsanna P

Délig a lovasok alig tartották magukat a lovon.
– Átkozott egy kölyök! – mondta az egyik lovas…
Tom ugyanis épp olyan közömbösen ült a nyeregben, mintha csak a legelőn sétáltatná a lovát. A fáradtság legkisebb jele sem látszott rajta, jóformán alig ivott, és az arcát sem mosta állandóan. Csak ügetett egyenletesen, néha elszívott egy cigarettát, és üres pillantásával a távoli ég alját nézte.

181. oldal, 5. fejezet - Rejtő Jenő összes művei - A néma Revolverek Városa és más történetek (Alexandra, 2009)

>!
Alba_Teathintzhotodrgav

– Nos?
– Nem mondhatok mást: munkát keresek, fegyvert nem veszek a kezembe, és nem harcolok senki ellen…
A mexikói ki akarta ugratni a nyulat a bokorból.
– És mit csinál, ha valaki gyávának nevezi, arcul üti…
– Feljelentem.
Gringo Fox felkacagott.
– Szóval eltűrné mondjuk, hogy leköpjék? Ha megütné valaki, maga meg sem
mozdulna?
– Meg sem mozdulnék.
A mexikói hirtelen a fiú arcába csapott a korbáccsal. Hosszú, vörös csík maradt
az ütés helyén, és néhány sűrű vércsepp serkedt ki a bőr alól. Tomot most ütötték meg először életében. Csendesen ülve maradt a helyén, ugyanazzal a
viasszerű nyugalommal az arcvonásain. De a szeme, mintha két apró villanykörte
gyúlna ki, különös, lázas, sárga fénnyel kezdett ragyogni.
Furcsa, bágyadt mosollyal előhúzott egy cigarettát, és nyelve hegyévet
megnyalta a szája szélét.Gringo Fox úgy érezte, mintha megremegne a levegő körülötte attól a néma, iszonyatos erőfeszítéstől, amivel ez az ember fegyelmezi magát.
Csak éppen a szemében felfénylő, önnön vérétől felizgult ragadozó pillantása
nem állott az akarat befolyása alatt.

>!
Alba_Teathintzhotodrgav

Az ősz ember végignézte, figyelmesen. A korbácsütésen megakadt a tekintete.
– Hol kapta ezt az ütést?
– Egy gyáva ember az arcomba vágott. Két revolver volt nála.

>!
Alba_Teathintzhotodrgav

Tom mosolygott, mint valami viaszfigura és két tágra nyitott szeme lázas,
sárgás fényben foszforeszkált.

>!
Alba_Teathintzhotodrgav

– Anna… – maga sem tudta miért, a vaskapcsok szorítása engedett, ahogy
kimondta a leány keresztnevét.


Hasonló könyvek címkék alapján

Vingie E. Roe: A texasi idegen
Adam Bahdaj: A fekete sombrero
Karl May: A sivatag szelleme
Charles Bois: Az arany erőd
I. L. Francke: Cowboy a légióban
Rejtő Jenő: Aki mer, az nyer és más történetek
Gerald Durrell: Istenek kertje
Kerstin Gier: Zafírkék
Gerald Durrell: Noé bárkáján
Ross Thomas: Hittérítőragu