A ​Láthatatlan Légió 631 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

„…A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok… Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és – szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!” Hogyan került a Szaharába ez a legendákat fakasztó „kísértetlégió”, és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A ponyva királyai: Rejtő Jenő Alexandra · Albatrosz könyvek Magvető · Rejtő-sorozat Alexandra · A Nova kalandos regényei Nova Irodalmi Intézet · A Nova kalandos regényei Nova Irodalmi Intézet · Vidám Könyvek Magvető · A ponyva gyöngyszemei Csengőkert

>!
Trubadúr, 2023
218 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156490513 · Illusztrálta: Korcsmáros Pál
>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2023
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786069633007
>!
ISBN: 9786156377784

28 további kiadás


Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Guatemala


Kedvencelte 59

Most olvassa 14

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Könyed és szórakoztató kaland regény. Kikapcsolódás a köbön !
Még mindig imádom Rejtő humorát.
Azt hiszem a jövőben már csak csillagokkal jelzem a tetszésemet, mert a szöveges értékelésem lényege úgyis mindig ennyi lenne: „ … az eddigi legjobb.. , …szeretem a humorát…,…fergeteges…, … mindenkinek csak ajánlani tudom .”

Timár_Krisztina I>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Színház az egész Szahara.

Száz ember, egymástól függetlenül, a legkülönbözőbb okokból úgy dönt, hogy eljátssza a többiek előtt, hogy ő katona. (Egyéb szerepekről, ld. szélhámos, rabló, sivatagi vezető, nem is beszélve.) Száz ember, akik egyenként a legkevésbé sem felelnek meg semmiféle katonai eszménynek, összeverődik egy csapatba, miközben szinte senki nem az, akinek látszik, és lészen káosz, kétségbeesés és nevetés.

Ha jól számolom, összesen két ember van a könyvben, aki nem hazudik: az egyik a különc gróf, akinek úri kedvéért (és pénzéért) az egész akció elindul, a másik a bérkocsis. Két ember, aki minden körülmények között megőrzi és komolyan veszi önmagát. No, ők meg pont ettől lesznek komikusak.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/10/11/szinhaz_az…

>!
Magvető, Budapest, 1968
242 oldal · puhatáblás
11 hozzászólás
eme>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Hát ez valami fenomenális volt. Remekebbnél remekebb karakterek, jól felépített történet, fergeteges humor, egy csipetnyi romantika, egy kis légiós becsület – minden, ami egy jó kis szórakozáshoz szükséges.
A titkozatos, borzongató Láthatatlan Légió legendából élő valósággá változik, hús-vér emberekből álló csapattá. Azt viszont meg kell adni, eléggé bogarasnak tűnik itt mindenki, az összkép pedig nem kissé szürreális. Ezüsttrombita és harmonika hangjára, Aida-indulóra és mondén slágerekre menetelő század, a kézben lakk utazótáska, szem előtt napszemüveg. Sir Yolland egy konflisban, a bakon a bécsi akcentussal felejthetetlen beszólásokat produkáló Strudl úr, aki nem mellesleg a regény egyik legemlékezetesebb alakja. És ne feledkezzünk meg a menetelő légió útját minduntalan keresztező alakokról sem, elsősorban a világ legszebb nőjéről, az ezernevű Anna/Anette-ről, aki hihetetlen őszinteséggel tud hazudni.
Lassan fény derül arra is, hogy egy kis kölcsön hadsereg híján miért verbuválódott össze ez a kies társaság, hogyan lett a bolhából elefánt – két jó barát, az etikettből jottányit sem engedő Sir Yolland és a kis-híján-kalandor Livingstone jóvoltából.
Hihetetlen, rekeszizmot kifárasztó kalandokon át vezet az út az ügy tisztázásáig, közben Rejtő finoman komolyabb témákat is belesző a mulatságba – avagy: milyen következményei vannak a visszavonultság miatt teljes tájékozatlanságba és elavult szokásrenbe való merülésnek, főként ha magas körökben mozgó illető az ember; vagy hogyan kényszerül kerülő utakra a magánember, aki törvényes jogainak próbál érvényt szerezni; vagy milyen kacifántos útjai lehetnek a felszerelés beszerzésének, főleg ha egy Mr. Wilkie-re van bízva az akció; vagy mennyi szomorú sorsú, szegénység elől menekülő alak lézenghet a világon, ha ezt a légiót pillanatok alatt sikerül összehozni…
És mégis, ezernyi baki, csetlés-botlás, hozzánemértés ellenére, lassan működni kezd a csapat, szinte megnemesedik, és a végére igazi légióvá növi ki magát.
Minden jó, ha a vége jó.
Főként, ha az olvasó még napok után is azon veszi észre magát, hogy vigyorog, ha eszébe jut a könyv.

4 hozzászólás
Madama_Butterfly>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

„Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem?”
Akkor tessék ezt a könyvet mihamarabb kézbe venni! Ennyi! :) A történet Reviczky Gábor előadásában pedig csak növeli az élményt, ajánlom nagyon!

4 hozzászólás
Szürke_Medve>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

A regény szürrealizmusában az a lebilincselő, hogy olyan kis emberi motívumok sokaságából építkezik, amelyek egyenként teljesen reálisak, sőt a saját életünkből mi is ráismerünk sokra közülük. És mint ahogy mindenki szeret egy görbe tükörben grimaszolni, és szórakozni a látványon, úgy örülünk Rejtő szövegének is. És ez a görbe tükör mindenikek áll. A kikötői ingyenélőktől a kis és nagypolgári figurákon a társadalom és politika csúcsaiig. Mindez pedig egy utánozhatatlan nyelvi humorra van megfűszerezve. A kísértetlégió története az egyik alapdarab Rejtő Jenő életművében.

Kiss_Julianna>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Nem kifejezetten az a szokványos idegenlégiós könyv, amit megszokhattunk Rejtőtől. De ez is fordulatos, izgalmakban, humorban bővelkedő. Itt senki sem az aminek, akinek látszik. Az utolsó oldalig tartogat meglepetéseket. Nem csalódtam, máskor is kezembe veszem Rejtő Jenő könyveit.

Alvarando P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Rejtő zseniális története egy rémisztő legendával indul, mely szerint van egy légió, melynek tagjai láthatatlanok, egy egész legenda épült rájuk és velük rémisztgetik a rossz gyerekeket egy sor afrikai várossal együtt. De félre a rémisztgetéssel! Főhősünk, Sir Oliver Yolland sok mindenben érdekelt, többek között Szudánba kellene mennie egy petróleumlelőhelyre egy titokzatos táskával. Szervez is egy légiót, hogy menjenek el, amelynek tagjai között találunk többek között egy mozdonyvezetőt és egy kárpitost, aki valójában író, csak igazi katonát nem. Pedig mindenki azt hiszi a másikról, hogy az ott mellette igazi katona és majd szépen lemásolja a cselekedeteit. A szedett-vedett csapat elkezd menetelni a meleg sivatagban, azt se tudják merre, közben a csapat és a gróf mellé szegődik egy titokzatos nő, akinek minden fejezetben más neve lesz….
Rejtő hozza a szokásos formát ebben a kötetében is, helyszín megint a sivatag és újra egy légió(nak látszó csapat) útját kísérhetjük végig, ahonnan nem hiányozhatnak a vicces párbeszédek, amelyeken olvasás közben nevetünk. És nem hiányozhat a fentebb említett titokzatos nő és a végén a csavar sem, amely a végén megkoronázza a zseniális történetet. Ez a kötet ajánlható minden olyan olvasónak, aki egy szokásos Rejtő-kötetet szeretne olvasni!

Hoacin>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

A sivatagban napszemüveges légionisták vonulnak derékig feketében, talpig ibolyaszínben, jobb kezükben kicsiny lakktáskával. Indulójuk és takarodójuk harmonikán vagy ezüstkürtön szól, esélyesen egy opera valamelyik közismert részlete. A sereget konflis kíséri cilinderes kocsissal, illetve van velük egy páncélautó, amiben például hűtött italok találhatóak. A regimentet monoklis tűzoltótiszt vezeti. A főhadnagyon portássapka. Renoir, a finom kis tiszt „zavartan tépdeste egy nagy kitüntetését, amelyről később kiderült, hogy visszatérésre jogosítja fel a Piccadilly cirkusz látogatóit.” Hát a százados? „Arany vállrózsával ellátott, gyönyörű vörös zubbonyához nyúlt, és tétován, lassan előhúzott a zsebéből egy piskótatekercset.”
Ebből a felvezetésből már nyilvánvaló, hogy egy ízig-vérig rejtői kompánia masírozik diadalmasan a könyv lapjain, a fergeteges kalamajka és a maximális káosz pedig ezúttal is garancia egy csillagos ötös regényhez.
A bizarr brancs kalandjaiban persze minden okkal történik, legalábbis eleinte. Sir Yolland hadsereget óhajt, de álmában sem sejti, micsoda galeri rekrutálódik ezáltal. Csatlakozik hozzá természetesen egy szép hölgy is, aki nonstop hazudik, és gyakrabban cserél álnevet, mint ahányszor kudarcközelbe sodródik a díszes banda. Márpedig a malőrök sűrűbben hullanak, mint a részeg pofonok a brigádban. Ráadásul felbérelték ellenük Szokoloffot, a híres rablót, aki vörös autójával minduntalan mellettük kocsikázik, mellesleg senkinek sincs lövése se, hol is vannak tulajdonképpen. „Ön e pillanatban a világ legszörnyűbb sivatagának kis híján a közepén áll, egy csomó gyanús alakkal. És egy nincs az emberei között, akinek sejtelme lenne arról, hogy mi az a sivatag, menetelés, merre kell menni.” Jut eszembe, kártyás kifejezések jók lesznek csatakiáltásnak?
Még Rejtő szinten is különösen parádés történet ez, az író legjobbjainak egyike. Kedvenc figurám vitathatatlanul Renoir főhadnagy, aki a kardját kirántva sosem átall katonás parancsokat osztogatni: „Halló! Álljunk meg! Vezényeltem, kérem! Na mi lesz? Hé, ne hajtsa rám azt a szekeret!”
Vajon eléri a sereg az úti célját kétszáz gumikesztyűvel, negyven teniszütővel, egy darab iránytű nélkül, de legalább kárpitossal és karmesterrel?
Mellékes tanulság: sörhajót is el lehet kártyázni.

„(..)Talán csak meghatároznak nélkülem egy útirányt?!
Szerintem… Szóval… azt hiszem, dobjunk fel egy pénzdarabot – vélte Polchon –, és ha fej, akkor erre megyünk, ha írás, erre.
Ez sem rosszjegyezte meg bátortalanul Renoir, és Durienre nézett.”

SignoraSchneider IP>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Z.S.E.N.I.Á.L.I.S!

Fenomenális gegsiló, mire feleszméltem, elvonult a Láthatatlan Légió. L'amour infinite!

spoiler

Méltakép. ^.^

Márta_Péterffy P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Vajon miért lett ez a cím nagybetűs? Sosem volt az. Angol mintájú átírás.
A példányokon is látszik az eredeti cím.


Népszerű idézetek

ArcKarc>!

– Andreas! Csomagolj! Megyünk! – mondta a gróf.
– Hová?
– Hódítani.

4 hozzászólás
Dorqa>!

– […] Mit számított volna Julius Caesarnak, ha megkérik, hogy menjen fel egy szőlődombra, amikor ő az Alpokon is átkelt.
– Az Hannibál volt.
– Mindegy. A fő, hogy angol és férfi.
A lord kimerülten suttogta:
– Nem volt angol… könyörgöm…
– De férfi volt!

farkas_medve>!

És most az dobja rám az első követ, aki nem fél attól, hogy szájon vágom!

184. oldal, Albatrosz könyvek

ArcKarc>!

– Én pedig – szólalt most meg Brison – egészen másutt, messze délen tapasztaltam őket. A szahariánoknál szolgáltam… Adj egy pohár vörösét, Kvörens, de ne tisztán, hígítsd valamivel.
Kvörens hátraszólt:
– Két deci vörösbort, három deci rummal hígítva.

Manni>!

– Kérem – mondta nyíltan –, a múltkor… Nem volt igazam… Sőt, még sajnálatosabb esemény történt: önnek volt igaza.

Negyedik fejezet

Alvarando P>!

– Meddig volt elnök excellenciád?
– Kevés híján fél óráig. Azóta száműzetésben élek.

47. oldal

padamak>!

Pénzzel mindent lehet. Csak szégyent vallani nem.

280. oldal - Harmadik fejezet (Magvető Könyvkiadó, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: pénz
adrica P>!

Guatemala kis állam, de kiterjed a szélrózsa minden irányába, és éghajlata igen számottevő.

180. oldal, Tizenkettedik fejezet, 1. (Magvető, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: Guatemala
3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Karl May: A sivatag szelleme
Miguel de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha
Miguel de Cervantes – Jonathan Swift – Gottfried August Bürger: Don Quijote / Gulliver utazása Lilliputban / Münchhausen báró kalandjai
Maurice Leblanc: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen
Miguel de Cervantes: Don Quijote
Geszer kán, a tíz világtáj ura
Chris Land: Mindenség lelke – Salawa
Charles Lorre: Kockás Pierre bosszút áll
Alex H. Ash: Leszámolás a légióban