A ​Láthatatlan Légió 447 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

„…A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok… Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és – szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!” Hogyan került a Szaharába ez a legendákat fakasztó „kísértetlégió”, és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Kossuth, Budapest, 2018
ISBN: 9789630991438 · Illusztrálta: Garisa H. Zsolt, Varga Zerge Zoltán · Felolvasta: Reviczky Gábor
>!
Adamo Books, 2015
ISBN: 9789633872031
>!
Csengőkert, Dabas, 2014
174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155476693

14 további kiadás


Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Guatemala


Kedvencelte 42

Most olvassa 14

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Hát ez valami fenomenális volt. Remekebbnél remekebb karakterek, jól felépített történet, fergeteges humor, egy csipetnyi romantika, egy kis légiós becsület – minden, ami egy jó kis szórakozáshoz szükséges.
A titkozatos, borzongató Láthatatlan Légió legendából élő valósággá változik, hús-vér emberekből álló csapattá. Azt viszont meg kell adni, eléggé bogarasnak tűnik itt mindenki, az összkép pedig nem kissé szürreális. Ezüsttrombita és harmonika hangjára, Aida-indulóra és mondén slágerekre menetelő század, a kézben lakk utazótáska, szem előtt napszemüveg. Sir Yolland egy konflisban, a bakon a bécsi akcentussal felejthetetlen beszólásokat produkáló Strudl úr, aki nem mellesleg a regény egyik legemlékezetesebb alakja. És ne feledkezzünk meg a menetelő légió útját minduntalan keresztező alakokról sem, elsősorban a világ legszebb nőjéről, az ezernevű Anna/Anette-ről, aki hihetetlen őszinteséggel tud hazudni.
Lassan fény derül arra is, hogy egy kis kölcsön hadsereg híján miért verbuválódott össze ez a kies társaság, hogyan lett a bolhából elefánt – két jó barát, az etikettből jottányit sem engedő Sir Yolland és a kis-híján-kalandor Livingstone jóvoltából.
Hihetetlen, rekeszizmot kifárasztó kalandokon át vezet az út az ügy tisztázásáig, közben Rejtő finoman komolyabb témákat is belesző a mulatságba – avagy: milyen következményei vannak a visszavonultság miatt teljes tájékozatlanságba és elavult szokásrenbe való merülésnek, főként ha magas körökben mozgó illető az ember; vagy hogyan kényszerül kerülő utakra a magánember, aki törvényes jogainak próbál érvényt szerezni; vagy milyen kacifántos útjai lehetnek a felszerelés beszerzésének, főleg ha egy Mr. Wilkie-re van bízva az akció; vagy mennyi szomorú sorsú, szegénység elől menekülő alak lézenghet a világon, ha ezt a légiót pillanatok alatt sikerül összehozni…
És mégis, ezernyi baki, csetlés-botlás, hozzánemértés ellenére, lassan működni kezd a csapat, szinte megnemesedik, és a végére igazi légióvá növi ki magát.
Minden jó, ha a vége jó.
Főként, ha az olvasó még napok után is azon veszi észre magát, hogy vigyorog, ha eszébe jut a könyv.

4 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

„Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem?”
Akkor tessék ezt a könyvet mihamarabb kézbe venni! Ennyi! :)
A történet Reviczky Gábor előadásában pedig csak növeli az élményt, ajánlom nagyon!

4 hozzászólás
>!
AnnaSz
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Még jópár éve apa olvasta fel esténként, és most, hogy megtaláltam úgy döntöttem nosztalgiázok kicsit.
Nagyon jókat nevettem közben és a történet is vicces volt, bár néhol kicsit megkavart a sok név.
Eddig csak ezt az egy könyvet olvastam Rejtő Jenőtől, de ezek után lehet, hogy másikat is elkezdek.

>!
Tintapatrónus P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Mivel most gyors egymásutánban fogyasztottam három Rejtő regényt, nekem ebből hiányzott Tsülök meg a haverjai, de azért élveztem a tömény „rejtőséget” :) Ez volt az első regénye, ami még tizenévesen került a kezembe egy nyári vakáció során nagyapám könyvespolcáról. Bár nyilván nem emlékeztem minden részletre, minden poénra meg pláne nem, a mostani újraolvasása nem ütött akkorát. Egy időre félreteszem a légiós kalandokat, de jó tudni, hogy van egy személyes Szaharám, rettenetesen jófej emberekkel, ahova bármikor elcammoghatok, ha éppen rosszabb kedvem van, és mondjuk éppen irodalmi felvidításra van szükségem :)

>!
Tíci SP
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Az előző három színvonalát nem tudta hozni, vagy csak besokalltam már a légiótól, pedig minden adva volt, hogy igazán jó legyen: bolondos karakterek, romantika, sivatag, senki sem az akinek mondja magát, stb. Mégsem állt össze egy igazán jó egésszé, persze azért így sem volt rossz, csak most magasabbra került a mérce.

>!
Olympia_Chavez P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Az elején kicsit lehetetlen, a közepén kicsit hihetetlen, és a végére letehetetlen. Az előzőleg olvasott Sárga Garnizon karaktereivel, egyes eseményeivel, sok esetben hasonlóságot vélhetünk felfedezni ebben a regényben. De szerencsére nincs szó önismétlésről.

A kalandot, két angol gentleman gyerekes sértődéséből fakadó, két évtizedes haragos viszony alapozza meg, amit tovább bonyolít, a mindenre vállalkozó, de hozzá már nem feltétlenül értő, feltörekvő kisember leleményessége, két csaló megjelenés és egy századnyi ember tehetetlensége. Az abszurd humor, a filmszerű vágások technikája uralja a regényt, ami egyébként is Rejtő védjegyének tekinthető.

Amikor szépen lassan összeverbuválódik a század, Mr. Wilkie beszerzi a szükséges és kevésbé szükséges kellékeket, az olvasó elkerekedett szemmel figyel, hogy ugyan ebből mi fog kisülni. Szegély Sir Yolland, most valóban nevetség tárgya lesz, ahogy Livingstone megfenyegette? Most aztán megtanulja a kutyafittyet? De még nincs is időnk elborzadni a látványon, máris megjelenik Anna, Anett Goddins/Morgenstern/Elswoth/Lorion/ Mildstone és Mr. Guliver/Szokoloff, akiknek személye olyan rejtélyes, hogy az olvasó nem győzi gyártani az elméleteket, valódi személyükkel és céljaikkal kapcsolatban. A végére pedig felpörögnek az események. Hol bebizonyosodik az egyik elméletünk, hol meg is cáfolják azonnal. Fordulat fordulatot követ, és mi csak reménykedhetünk, hogy a szimpatikussá vált Sir Yollandot, ne csalják lépre. De mivel Rejtő regényről van szó, a happy end garantált, és izzó szemekkel csukjuk be a könyvet, amit a nagy izgalomban le sem tudtunk tenni.

>!
Hirr
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

– Andreas! Csomagolj! Megyünk! – mondta a gróf.
– Hová?
– Hódítani.
És meghódították az egész énemet, az agyamat, a rekeszizmaimat, a lelkemet.

>!
langimari
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Érdemes néhány évente elolvasni ezeket a Rejtőket. Mindig talál bennük az ember valami újat, valami sziporkát. Ezúttal Strudl úr figurája és bécsi tájszólása ragadott meg leginkább, és ahogy a legendás Steinhofhoz hasonlítja a légiót. A Steinhof egy elmegyógyintézet Bécsben, amelyet volt szerencsém felkeresni néhány éve. Szerencsére nem ápoltként… Az elmegyógyintézet területén van a híres Otto Wagner építette templom, (Kirche am Steinhof) Bécs egyik leggyönyörűbb épülete. Szóval minden Rejtőt újraolvasni mihamarább!

>!
Esmeralda P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

– Nyeee… Dirndl du olde Hex… no voát! -Strudl úr a legújabb kedvenc Rejtő figurám :-)

>!
Anó P
Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

Hát ez a hadsereg…! Rémálom, vagy mese, hogy van ilyen?:)
S a notóriusan hazudós nőt mintha Az ellopott futár Prücsökjéből és Gorcsev Ivánból gyúrták volna össze! Csakhogy ő még azon se töri magát, hogy hihetővé tegye, amit mond – ha rajtakapják, támadva „védekezik.”
Szórakoztató, élvezetes olvasmány. Kuncogtam, nevettem, a férjem nem értette, mit viháncolok ott magamban:)
Hálás vagyok a kihívás kiírójának, nagyon jó volt újra Rejtő-regényeket olvasni!


Népszerű idézetek

>!
Aurorblade

– Andreas! Csomagolj! Megyünk! – mondta a gróf.
– Hová?
– Hódítani.

4 hozzászólás
>!
farkas_medve

És most az dobja rám az első követ, aki nem fél attól, hogy szájon vágom!

184. oldal, Albatrosz könyvek

>!
Tintapatrónus P

– (…) Mit számított volna Julius Caesarnak, ha megkérik, hogy menjen fel egy szőlődombra, amikor ő az Alpokon is átkelt.
– Az Hannibál volt.
– Mindegy. A fő, hogy angol és férfi.
A lord kimerülten suttogta:
– Nem volt angol… könyörgöm…
– De férfi volt!

>!
Aurorblade

– Én pedig – szólalt most meg Brison – egészen másutt, messze délen tapasztaltam őket. A szahariánoknál szolgáltam… Adj egy pohár vörösét, Kvörens, de ne tisztán, hígítsd valamivel.
Kvörens hátraszólt:
– Két deci vörösbort, három deci rummal hígítva.

>!
Manni

– Kérem – mondta nyíltan –, a múltkor… Nem volt igazam… Sőt, még sajnálatosabb esemény történt: önnek volt igaza.

Negyedik fejezet

>!
padamak

Pénzzel mindent lehet. Csak szégyent vallani nem.

280. oldal - Harmadik fejezet (Magvető Könyvkiadó, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: pénz
>!
Aurorblade

Afrikában mínusz nyolc és plusz negyvenöt fok között ingadozik a hőmérséklet, valamint az emberek kedélyállapota.

>!
adricca P

Guatemala kis állam, de kiterjed a szélrózsa minden irányába, és éghajlata igen számottevő.

180. oldal, Tizenkettedik fejezet, 1. (Magvető, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: Guatemala
3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Lorre: A végzetes parancs
Charles Lorre: A pokol rabszolgái
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Szerb Antal: VII. Olivér
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Békés Pál: Doktor Minorka Vidor nagy napja