A ​három testőr Afrikában (Csülök 2.) 693 csillagozás

Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Eredeti megjelenés éve: 1940

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok Kossuth · A ponyva királyai: Rejtő Jenő Alexandra · Albatrosz könyvek Magvető · Rejtő-sorozat Alexandra · P. Howard (Rejtő Jenő) Magvető, Tóth, PairDime · A Nova kalandos regényei · Diákkönyvek Kreatív · A ponyva gyöngyszemei PairDime, Csengőkert, Alexandra

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2018
ISBN: 9789630991612 · Felolvasta: Reviczky Gábor
>!
Adamo Books, 2018
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634533290
>!
PairDime, Szeged, 2018
338 oldal · ISBN: 9786155950131

20 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Senki Alfonz · Tuskó Hopkins · John "Csülök" Fowler · A nagy Levin · Török Szultán · Yvonne Barré


Kedvencelte 128

Most olvassa 21

Várólistára tette 102

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

Lynn>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Rejtőt olvasni jó, szórakoztató, kifejezetten NEM emberek előtti tevékenység, kivéve ha vállaljuk a hangos röhögés miatt furcsa pillantásokat. De hogy én pár héttel az olvasás után a cselekményt csak nehezen tudom elmondani, az is tuti.

Itt adott 3 jómadár, akik végigmennek/másznak/utaznak fél Afrikán és visznek valamit, ami nincs is náluk, vagy mégis náluk van, mert duplán lopták el ők és tőlük.
Aztán adott valaki, aki segíteni akar nekik, de úgy, hogy közben akadályozza őket. Meg van még egy bizonyos Yvonne, aki nő, de néha férfinak adja ki magát és néha belehal a kalandba, de aztán inkább továbbél, és van neki egy spoiler, akik hol feltűnnek, hol eltűnnek a regényben. Ja és persze, ott van Levin, akiről folyton az Anna Kareninás névrokona jutott eszembe, és aki igazából közismert bizonyos körökben. És bizony eleinte az olvasó nincs benne a körben, emiatt elképelhető, hogy a haját kezdi tépni – hogy derülne már ki, kit kísérgetünk ide-oda a könyv lapjain.
A cselekmény röviden annyi, hogy egy levelet kell kézbesíteni, hogy ki kés kinek és hogyan, na AZ a művészet!

3 hozzászólás
Dorqa P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

A fijjugba nem. Lehet tsallódni. Mindik gituddják kapcsolni .? a. zembert. Sszeretet! re méltó társag, Én. szívesen el. fogadnám Őket 3test őrnek. Főlek Tsülök a. kedvencc mert! vele lehett könnyvekröl művelten. beszélgetni ni. Például :? erről is meg kérdezném. mit gondol?

Beatrice8 P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Az első részt nem olvastan annak ellenére se, hogy egy olyan kiadást olvastam, amiben konkrétan a könyv feléhez kellett lapoznom, hogy azt kihagyjam, de mindegy is. Majd azt is elolvasom valamikor, csak az kell a 24+2 könyv kihíváshoz, így ezzel gyorsan végezni akartam. Sikerült is, hiszen ez egy Rejtő könyv, nem voltak kétségeim.
Izgalmas, fordulatos és rendkívül humoros. Az a fajta, amin az elejétől a végéig szakadsz. Már a legelején! „Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.” (Újabban imádom az orosz hússalátát, szóval lehet, hogy ezzel a mondattal szemben kicsit elfogult vagyok.)
A szereplők szerethetőek.
A Török Szultán nagy arc, de az biztos, hogy egyszer belehal abba, ha nem tud elég gyorsan magyarázni :D.
Csülök, szemszögnek szuper. Ha nem betörésről, tervről van szó, akkor határozottan nem egy IQ bajnok.
Senki Alfonz a legkonszolidáltabb a csapatból.
Történet egy Rejtő kalandregényhez méltóan valóságtól elrugaszkodott és meredek.
Minden össze függ mindennel, a végén minden összefut, amikor minden jó, ha a vége jó.
Letehetetlen, könnyen olvasható, szórakoztató, elmés és bugyuta és vicces. Minden, amit egy Rejtő könyvtől várhatunk.
Olvassatok Rejtő Jenőtől könyveket! Kötelező! Ha nem lennének benne erősen múltszázadra utaló tárgyak, senki meg nem mondaná, hogy ez még a II. Világháború előtt íródott. Ezt csakis dícséretnek szánom. :D

9 hozzászólás
Hoacin>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

„Kongótól Timbakig jönni! Lefegyverezni egy osztagot! Kézitusában… Becsapni fél Afrikát!” Laza kis program ez a három légionistának, akik közül csak kettő az, mert egy civil, de ezt egyelőre nehéz bizonyítani. Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és Csülök nemeslelkű testőrként masírozik végig a fél Szaharán, amitől a környezetük megbízhatóan amortizálódik le, ám a harcképtelenné tett ellenfelek számával egyenesen arányosan nő a küldetésük lehetetlensége is. Legalábbis látszatra, mert természetesen szimpatikusan hülyére vesznek mindenkit, és oly magától értetődően akasztanak le újabb és újabb hecceket a tarsolyukból, ahogy Tuskó Hopkins sajátítja ki a szereplőgárda egyes ingóságait. Bár a vizük néha elfogy, és párszor tűző napon menetelnek a semmiben, de igazán stramm legények ezek, még Yvonne is, aki pedig hölgy. Csak jó lenne tudni, hogy most melyikükért is van oda. Ennél már csak az a nagyobb rejtély, kicsoda Levin, akit senki se ismer, ami udvariatlanság. Mint az, ha Leila, az arab démon táncolni kezd békés pipázás helyett. Az legalább biztos, hogy a folyami rák Worchester-szósz nélkül ízetlen, és hogy az igazi úriember nem rakja a burgonyát arra a tányérra, amelyből a húst eszi.
Tobzódnak a bizarr incidensek, de hát „egy oázis nem arra való, hogy minden mozzanatában megfeleljen valamiféle okszerűségnek.” Jól tudjuk, hogy egy Kongó-vasút építésénél nem történhet elég visszaélés. És hogy rettenthetetlen hőseink számára nincs kivitelezhetetlen akció. „Bekopogtunk a bakterhez, azután szépen elhelyeztük megkötözve egy sarokban.”
Kalandos, mosolygós, tipikus Rejtős. :)

"(…) Loptam én? Csaltam? Raboltam?
Igen!feleltük egyszerre ketten.
Na jó… De ők azt nem tudják, az nem a Kongónál volt, hanem még magánzó koromban."

Szamღca>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Hogy én milyen régóta tologatom már ezt a könyvet magam előtt! Milyen kár volt! Nagyon jól szórakoztam. Még nem olvastam Rejtő légiós történetei közül ezelőtt – de ez határozottan tetszett. Olvasás közben többször hangosan felnevettem. Azon kívül, hogy vicces volt, néhol határozottan izgalmas is, sőt, fordulatos; voltak benne csavarok; váratlan események.
Adva van 3 idétlen jómadár akik légiósként tengetik kissé unalmas napjaikat a Szaharában. Míg egyszer váratlanul kezükbe kerül egy fiatal hölgy által írt levél amiben segítséget kér elveszett fivére felkutatására. A 3 szélhámos a szive mélyén igazi úriember – így természetesen mindent elkövetnek, hogy segítségére siessenek, különösen azután hogy kiderül, hogy a hölgy rendkívül csinos (és gazdag). Mindenféle viccesebbnél vicesebb kalamajkába keverednek – átkelnek a sivatagon; szembenéznek rengeteg veszéllyel; embert próbáló hőséggel.
Mindezt Csülök (az egyike a három barátnak) meséli el nekünk aki igazan tehetséges író(nak képzeli magát).

Eldöntöttem, hogy ezentúl gyakrabban fogok Rejtőtől olvasni. Igazi könnyed kikapcsolódás!

1 hozzászólás
Alvarando P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Egy amerikai, egy angol és egy francia katona egy orosz hússaláta mellett próbálják kifundálni hogyan szökjenek meg, majd azt választják, hogy hárman háromfelé mennek, de egyiküknek se sikerül a szökés. Évekkel később a jól ismert Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz a francia katona lányának levelét kapja meg, hogy kutassák fel az apját. A három csirkefogó direkt a katoni börtönbe viteti magát, ahol furcsa módon a rabok luxuskörülmények között élnek. Majd bejutnak a kórházba, ahol a már jól ismert Kvasztics doktor kezeli a franciát, aki meghal, de a három csirkefogóra bíz egy levelet. Illetve nem az övét, hanem az apjáét, akiről kiderül, hogy magas rangú tiszt. A három csirkefogó a tiszt lányával, az állandóan kajáról beszélő Levinnel és Kvaszticcsal az őserdőn és a Szaharán át viszi a nagy titkot, közben a velük folyton kibabráló Török Szultán üldözi őket. A francia tiszt lánya pedig már Dumas Három testőréhez hasonlítja őket, amit csak az író Csülök ért meg.
Rejtő remek regényében ismét a humoré és a kalandé a főszerep, de a szereplőit se kíméli, mert folyton akcióban vannak és kevésbé ússzák meg épp bőrrel ezt a kalandot. A három főszereplő mellett az egyik mellékszereplő, Levin magaslik ki az állandó éhségérzetével, meg azzal, hogy sokan nála tanulták a szakcsámesterséget. Szokásos rejtői elemek nem hiányoznak a könyvből, mint a vicces megfogalmazású kezdés és a parázs párbeszédek. Olykor pedig azt is átérezzük, hogy mi is hőseinkkel menetelünk a Szaharában vagy az őserdőben.. Letehetetlen könyv, amely magával ragadja az olvasót, ajánlható minden Rejtő-rajongónak!

3 hozzászólás
GTM P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Úgy kellett most nekem ez a Rejtő, mint „tavaszi zápor, fűszere a földnek”, meg a léleknek. Annyi remek, de súlyos, megrendítő könyvet olvastam az utóbbi időben, amik hiába jók, mégis rátelepednek nyomasztó hangulatukkal az emberre. Kellett már valami üdítő, hát most lubickoltam humorban, kalandban. Bár van újabb kiadásom is, mégis ragaszkodtam, ehhez a ronggyá olvasott régi példányhoz. Valahogy csak ez áll kézre, hozzátartozik a Rejtő-rituálémhoz. Szerencsére azért minden oldala megvolt. Valaha szinte évente újra olvastam az író valamennyi birtokomban lévő kötetét. Azt hittem nem felejthetők, most meglepett, hogy bizonyos részek egészen ismeretlennek tűntetek. Csak a poénok, azok azért megvoltak. Meg a valóban felejthetetlen figurák. Most rájöttem, hogy nagyon hiányoznak. Fel kellene elevenítenem ezt a régi jó újraolvasós szokást.

Eltiron>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

A jó múltkor pár barátommal beszélgettünk arról, mia világirodalom legjobb kezdőmondata, nekem elsőre ez jutott eszembe:
„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.”

Garbai_Ildikó P>!
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Szokásos Rejtő stílus.Már a kezdete is mosolyogtató.Kezdem megszeretni.Nagyon szórakoztató volt ez a kötet. Tele lehetetlen helyzetekkel amit persze mindig valahogy megoldanak. Örülök,hogy a végére Nagy Levin titkát is megtudtam majd megőrültem már… :D Sajátos hangulat.. Imádom. Ki tud ragadni a mindennapokból és már a velük is vagyok.. Időnként veszélyes a környezetre ahogy hangosan felnevetek.


Népszerű idézetek

oaron>!

Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.

1. fejezet

sztimi53>!

A Grand Hotel, mint a neve is mutatja, a nagyvilági élet úri illúzióját hozta el a Szaharába. A félcolos deszkafalat ugyan átrágta mindenféle féreg, a vályogragaszték és a pofapadok sem emlékeztettek a hasonnevű európai intézményekre, no de rádiókészüléke volt, szinte kéthavonta új napilapok érkeztek, és Leila, az arab démon, táncokat lejtett.
Ezt a műsorszámot kissé népszerűtlenné tette az a közismert tény, hogy Leila (az arab démon) ötvenedik életévét már régebben betöltötte. A kor és egy ideges bennszülött zsebkése mély nyomokat hagyott az arcán. Így aztán Leila (az arab démon) alig táncolt, és a szórakozást illetően leginkább arra szorítkozott, hogy egy tamburaszerű, irhával bevont hangszert ütögetett. Ezt is csak addig, amíg a vendégek határozott állásfoglalása nem kényszerítette hallgatásra. Ilyenkor egy távoli sarokba kuporodott, és démoni érzékenységében megsértve, szomorúan pipázott. Este segített a sérülteket kötéssel ellátni.

7. oldal, Alexandra, 2005.

4 hozzászólás
Tiger205>!

…Ezt a Potrient üldözi a balszerencse. Valaki ellopta a kulacsát. Kemény büntetés a sivatagban, meneteléskor. Pedig már öt órakor hajnalban indultunk.
A Szaharában, csupa rab között, még ilyen galádság is előfordulhat. Arra természetesen nincs mód, még az őrmester esetében sem, hogy friss adagot kapjon a gondosan beosztott vízből. De ezt a Potrient nem is olyan fából faragták, hogy ilyesmire gondoljon.
Estig menetel víz nélkül.
A Szaharában!
Nem egy fiatal legény meghalna. De ez megy, mint a szálfa, kissé vérbe borult szemmel, olykor meg-megállva. De megy.
Mi nem szenvedünk annyira. Ez az ügyes Hopkins szerzett valahol egy üveg vizet. Egy teljes napi adagnak megfelelőt. Csoda, hogy honnan. De a leleményes katona mindenütt segít magán. Később énekeltünk is, és ez kissé idegessé tette Potrient. Persze neki lüktetett egy ér a homlokán, és időnként mély lélegzettel lehunyta a pilláit. De menetelt. Elöl!

Lillfromairsa>!

Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.

(első mondat)

Dorqa P>!

GRAND HOTEL
Ötórai gabonapálinka
Esténként az úri közönség verekszik
Kitűnő széklábak! Megbízható elsősegély!
Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan!

100. oldal, Első fejezet, (Könyvkuckó, 2000)

szangi P>!

– Beszéljen világosan, mert megjárja!
– Uram, ha ez nem világos beszéd, akkor mit fog szólni egy óra múlva? Most hét óra tizenöt van. Nyolc óra húszkor tökrészeg leszek, és minden kérdésre népdalokkal felelek.
– Ezt ilyen pontosan tudja?
– Vasútnál első a pontosság. Hét óra harminckor indul egy teljes üveg, ennek csatlakozása van a nyolchúszas pálmaborhoz. Kilenc óra tízkor befut egy személy.
– Miféle személy?
– Egy arab nőszemély. Elágazó italkeveréket hoz kétféle pálinkából. Kilenc negyvenötkor dühöngök. Ezért különös, hogy ebben a nyugodt időszakban nem tart értelmesnek. Ilyenkor még mindenkit felismerek.

Melimaci>!

Az írás nehéz mesterség… sok műveltséget, fáradságot, és tintát igényel.

Timár_Krisztina IP>!

– (…) Viszont mint civilt, senki sem bánthat azért, hogy a csúf Kongó vidékéről a festői Oran felé igyekeztem. Loptam én? Csaltam? Raboltam?
– Igen! – feleltük egyszerre ketten.
– Na jó… De ők azt nem tudják, az nem a Kongónál volt, hanem még magánzó koromban.

Esmeralda P>!

Az őrmester kilépett, harsány vezényszóval messze rikoltott:
– En route!
És kirántotta a kardját. Illetve rántott egyet, de a kard nem mozdult. Potrien egy másodpercig úgy érezte, hogy reng a föld…
Újra nekihuzakodott… Az ördög van ezzel a karddal…! A kapitány halottfehéren ült a nyeregben… Ez még nem volt! A köztársaság fennállása óta példátlan eset: egy őrmester nem bír kardot rántani vezényléshez.
Potrien répavörös arccal, lihegve húzza a kardot.
A tiszti küldöttség, élen a tábornokkal, közben odaér, és őszinte érdeklődéssel figyelik az altiszt erőfeszítéseit.
– Hát segítsen neki valaki – mondja jóakaratúan a tábornok.
Puha szívem van alapjában véve, hát feszesen kiállok, azután megfogom a kard végét. Potrien a markolatot. És húzzuk. A mindenit… Na még!… Nem mozdul! No még!
– Ütközet közben – jegyzi meg a kapitány – ez a módja a kardhúzásnak kissé vontatott eljárás lenne.
– Én is azt hiszem – bólogat a tábornok. – Egy türelmetlen arab esetleg odaüt, mielőtt a műveletet befejezik.

34. oldal

Citrompor P>!

– De hát csak egy hülye tud így élni: vakon, süketen elhinni, hogy ez a mennyország.
– Úgy ahogy mondod! Hülye légy, akkor a mennyekben élhetsz!

114-115. oldal, Negyedik fejezet (Magvető, 1985)


Hasonló könyvek címkék alapján

Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Charles Lorre: Kockás Pierre egy földrész ellen…
Kockás Pierre: Lorre légionista
Kockás Pierre: Lorre a kém
Charles Larue: A pokol zsoldjában
Charles Lorre: Fogadásból a légióban
Charles Lorre: Az elátkozott brigád
Charles Lorre: Az ellopott oázis
J. H. Busher: Macskatalpú a légióban
Charles Lorre: Lorre várat lop