Utak ​a nyelvhez 19 csillagozás

Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány
Réger Zita: Utak a nyelvhez

„Megszólal” a kisbaba, hangot ad: sír, gőgicsél, értelmetlen szótagokat ismételget, majd beszélni kezd. Hogyan fogadja mindezt környezete, és hogyan alakítja a saját elvárásai szerint a kisgyermek beszédét? A könyvben bemutatott példák azt bizonyítják: világunk különböző kultúráiban vagy akár saját társadalmunk egyes csoportjaiban a nyelvhez vezető utak szélsőségesen különbözőek lehetnek. A közösségben érvényes értékek, hiedelmek – rejtetten vagy nyíltan – kezdettől fogva jelen vannak a gyermek és környezete közötti beszédkapcsolatban, megszabják a kicsik számára elérhető nyelvi mintát, nyelvhasználatuk alakulását. Miért fontos mindez? Egyebek között azért is, mivel az otthon elsajátított nyelvhasználat a gyermekek későbbi boldogulására is kihat: megkönnyítheti vagy gátolhatja beilleszkedésüket a társadalom intézményeibe, társadalmi hátrány vagy előny forrásává válhat számunkra az iskolában s egész későbbi életükben.

Eredeti megjelenés éve: 1990

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kérdőjel Akadémiai

>!
166 oldal · ISBN: 9639074322
>!
Akadémiai, Budapest, 1990
166 oldal · ISBN: 9630555816

Enciklopédia 24


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

efenera>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Lingvisztika beadandó keretein belül olvastam el ezt a könyvet, ami szerintem mindenki számára nagyon hasznos dolgokat ír le. Könnyen olvasható, könnyen megérthető és rettenetesen érdekes könyv, mégsem adhatok rá 5 csillagot. Nyilván, ha nem célirányosan siketekre vonatkozó részeket kellett volna keresnem és jegyzetelnem olvasás közben, megkapta volna az 5 csillagot, ám ez a feladat pöppet rányomta az olvasási élményre a bélyegét… Ennek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudom, mert egy kis segítséget és megnyugvást is nyújthat a kismamák és fiatal anyukák számára. :))) egyébként a mek.oszk.hu-ról legálisan, ingyenesen letölthető a mű!

Zizzer>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

A tanulmánynak két nagy része van: az első rész elsősorban a gyermek nyelvelsajátításáról szól. Szerintem ez még könnyen érthető és olvasmányos egy laikus érdeklődő számára is, a második részben már konkrét megfigyelések leírását, elemzését olvashatjuk. Ezt már kevésbé ajánlom a gyanútlan érdeklődőknek, picit szárazabb, de ettől függetlenül érdekes és tanulságos is.
A könyv ingyenesen és legálisan letölthető e-könyvként az MTA oldaláról (illetve be is linkeltem).

deaxx>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

A könyv legfontosabb mondanivalója az, hogy a kisbaba az anyanyelv elsajátításával nem csak az anyanyelvet sajátítja el – hanem a kultúrát, a közösségi elvárásokat is. A nyelv elsajátítása egyidőben történik a szocializációval.

Először bemutatásra kerül a „mi” modellünk (gyermekközpontú), aztán látunk még négy, egészen más modellt, és azt, hogy hogyan hatnak ezek a különbségek a későbbiekben. Az iskolában például. (Nem véletlen, hogy édesanyáknak vagy tanároknak ajánlják ezt a könyvet. Hirtelen könnyebb megérteni azokat a különbségeket, amiket lustaságnak, butaságnak, fogyatékosságnak könyvelünk el, ugyanis, spoiler: nem azok.)
A könyv második felében pont egy ilyen iskolai helyzetet + annak megoldását látjuk a gyakorlatban.

Nagyon-nagyon érdekes olvasmány egyébként! A könyv maga is nagyon pici, aranyos, és könnyen olvasható. És szerintem segíthet abban, hogy megismerjük a „másikat”, és ne a különbségek alapján ítéljünk (el).

abt1990>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

A szociolingvisztika óra (egyik) csúcspontja volt ez a könyv. Valóban két nagyobb részből áll: az elsőben az anyanyelv-elsajátítás két modelljével ismerkedünk meg: a gyermek-, illetve a helyzetközpontú beszédtanítással (attól függően, hogy az anya vagy a gondozó nyelvi viselkedését a gyerek szintjéhez igazítja, és annak fejlődésével folyamatosan emeli ő is az elvárásait, illetve hogy a gyereknek magának kell megszereznie a beszéd jogát különböző szituációk keretében), több beszélőközösség példáján. A második rész a nyelvi hátrány kérdésével foglalkozik, vagyis azzal, hogy az iskolába kerülő gyerek sikertelenségét mennyiben, hogyan befolyásolja az otthonról hozott nyelvhasználat. Korábbi kutatási eredmények ismertetése, illetve elemzések után megoldási lehetőségeket is bemutat a könyv.

Nagyon érdekesnek találtam a könyvet, minthogy eddig számomra ismeretlen beszédtanítási módokat írt le, másrészről pedig be kell vallanom, hogy amióta ismerem Bernstein elméletét, egyfolytában azt fülelem a villamoson, hogy az anyukák hogy szólnak a gyerekeiknek, megmagyarázzák-e nekik, hogy miért nem szabad a koszos kapaszkodó után a szájukba nyúlni, stb. :D

Flo99>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Közérthető, hasznos, érzékenyítő. Jó tudatosítanunk magunkban, hogy a nyelvi szocializáció közel sem univerzális, nem minden közösségben ugyanúgy zajlik. Az iskolai oktatásban való helytállás így egyeseknek az otthon elindult tanulási folyamat természetes folytatója, míg másoktól az otthon tapasztaltaknak szöges ellentétét várják el a tanárok. Ha ezt tudatosítjuk, máris közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük azokat, akik nehezebben boldogulnak, és így talán szépen lassan felépítjük azt a bizonyos hidat, ami összeköti az otthoni és az iskolai nyelvhasználatot. Számomra ebben a felismerésben a könyvnek nagy szerepe volt.

fakejudas>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Az a fajta kötelező, amit nem kellett teljesen elolvasni, de aztán – egy dolgot leszámítva* – olyan jó volt, hogy végigolvastam.

*az írónő rendkívüli szeretete a zárójelek iránt

Horváth_Evelyn>!
Réger Zita: Utak a nyelvhez

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Olvastatja magát. Nincs tele terminusokkal, közérthető. És még viszonylag élvezhető és tanulságos szöveg is. Az egyetemre kellett, és a többi szakszövegünk között ezt kimondottan felüdülés volt olvasni.


Népszerű idézetek

deaxx>!

Nyelvhasználatunk alakulása tehát éppúgy nyitott folyamat, mint személyiségünk változása életünk különböző korszakaiban. Itt is, ott is, a továbbfejlődés képessége egyetemes emberi adottságunk. Hogy mindebben mennyire jutunk, az persze már nyelven kivüli tényezőktől függ: az iskolától, a társadalomtól és önmagunktól.

156. oldal - III. Zárszó

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés · nyelv · személyiség
efenera>!

…a nyelvhez vezető utak szélsőségesen különbözőek lehetnek.

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

deaxx>!

Az otthonról hozott nyelvhasználati módok tehát közvetlen kihatnak a gyerekek iskolai sorsára, esélyeire. Nem kevésbé áll ez a szocializáció egy másik – kevésbé feltárt – területére: az olvasással kapcsolatban szerzett iskola előtti tapasztalatokra, nyelvi és viselkedési (interakciós) készségekre.

130. oldal - II. Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az iskolában; 4. A nyelvi hátrány értelmezése a „beszélés etnográfiájának” szemszögéből

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Kapcsolódó szócikkek: iskola · nyelv · olvasás
efenera>!

Max Weber meghatározása szerint az tekinthető értelmiséginek, aki “kérdéseket tesz fel a dolgok épp így létével kapcsolatban".

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

efenera>!

Az otthonról hozott nyelvhasználati módok tehát közvetlenül kihatnak a gyerekek iskolai sorsára, esélyeire. Nem kevésbé áll ez a szocializáció egy másik – kevésbé feltárt – területére: az olvasással kapcsolatban szerzett iskola előtti tapasztalatokra, nyelvi és viselkedési (interakciós) készségekre.

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

efenera>!

A kicsik már mintegy hathónapos koruktól felfigyelnek a könyvekre és a könyvekből származó információkra, és meghatározott módon reagálni is képesek az ezekhez kapcsolódó kérdésekre.

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

efenera>!

A szamoák szemében ugyanis a kisgyermek törvényt, rendet nem ismerő, bajkeverő és destruktív lény.

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

deaxx>!

Az iskola – nemzeti hovatartozástól függetlenül – az iskolázott rétegek (más megközelítésben: a középosztály) nyelvi és kommunikációs módjait emeli normává, ezt tekinti természetesnek – és minden mást hiányosnak, rendhagyónak.
A beszélés etnográfusai szerint ezzel szemben e különböző nyelvhasználati módok alapvetően egyenrangúak: az emberi közösségeket jellemző kommunikációs formák azonos értékű változatai.

142. oldal - II. Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az iskolában; 4. A nyelvi hátrány értelmezése a „beszélés etnográfiájának” szemszögéből

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Kapcsolódó szócikkek: egyenlőség · iskola
deaxx>!

Az anya-gyermek (vagy gondozó-gyermek) beszédkapcsolat sajátosságait tehát végső soron az adott kultúrára, társadalmi csoportra jellemző értékek, hiedelmek, elvárások, közösségi és nyelvi normák együttese határozza meg.

37. oldal - I. Nyelvi fejlődés, társas környezet, kultúra: a nyelvi szocializáció útjai; 3. A kisgyermeknek szóló beszéd a nyelvi szocializáció része

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Kapcsolódó szócikkek: anyanyelv · elvárás · közösség · kultúra · norma · nyelv
deaxx>!

A cigány szóbeli kultúra alkotásaiban ugyanis – ellentétben az európai folklór kötöttebb, személytelenebb jellegével – gyakran megjelennek a közösség által átélt események vagy a mesélő, illetve énekes egyéni sorsa, érzelmei, életének konkrét eseményei. (Nagy Olga erdélyi mesekutató szerint az ilyen típusú mesemondás a mese fejlődésének legarchaikusabb fázisát képviseli, amikor a mese még része az adott közösség mindennapi életének, s a mesemondás még természetes, magától értetődő tevékenységnek számít, amelyet a közösség minden tagja gyakorol.)

68. oldal - I. Nyelvi fejlődés, társas környezet, kultúra: a nyelvi szocializáció útjai; 4. Eltérő utak a nyelvhez; (e) Beszédműfajok a legkorábbi életkortól kezdve: nyelvi szocializáció hagyományos cigány nyelvi közösségekben

Réger Zita: Utak a nyelvhez Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Kapcsolódó szócikkek: cigány · közösség · mese · mesemondó

Hasonló könyvek címkék alapján

Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek
Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései
Révay Valéria – Anja Haaparanta – Bogár Edit – Novotny Júlia: Finn nyelv és kultúra magyar szakosoknak
Adamikné Jászó Anna – Bódi Zoltán (szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény
Kontra József: A pedagógiai kutatások módszertana
Ronald Wardhaugh: Szociolingvisztika
Bényei Ágnes – P. Csige Katalin – P. Lakatos Ilona – Minya Károly – Szabó G. Ferenc: Grammatikai gyakorlókönyv
Alberti Gábor – Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv
Szerb Antal: A világirodalom története
Mészáros Edit: A finn leíró nyelvtan alapjai