The ​Immortal Life of Henrietta Lacks 4 csillagozás

Rebecca Skloot: The Immortal Life of Henrietta Lacks Rebecca Skloot: The Immortal Life of Henrietta Lacks Rebecca Skloot: The Immortal Life of Henrietta Lacks

Who, you might ask, is Henrietta Lacks (1920-1951) and why is she the subject of a book? On the surface, this short-lived African American Virginian seems an unlikely candidate for immortality. In truth, we all owe Ms. Lacks a great debt and some of us owe her our lives. As Rebecca Skloot tells us in this riveting human story, Henrietta was the involuntary donor of cells from her cancerous tumors that have been cultured to create an immortal cell line for medical research. These so-called HeLa cells have not only generated billions of dollars for the medical industry; they have helped uncover secrets of cancers, viruses, fertilization, cloning, and gene mapping. A vivid, exciting story; a 2010 Discover Great New Books finalist; a surprise bestseller in hardcover. Now in paperback and NOOKbook.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Broadway, New York, 2011
400 oldal · ISBN: 9781400052189
>!
Macmillan, London, 2011
ASIN: B007HBYINU · Felolvasta: Cassandra Campbell
>!
Pan Books, London, 2011
432 oldal · ISBN: 9780330533447

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

hunny>!
Rebecca Skloot: The Immortal Life of Henrietta Lacks

Azt hiszem, a Szerelemről és más démonokról áll legközelebb ehhez a könyvhöz az eddigi olvasmányaim közül – amelyben a halott lány haja kétszáz év alatt 22 métert nő. Na de ezzel csak arra akartam célozni, hogy nem sok más könyvet olvastam szövettenyésztés-témában, ez viszont nagyon tetszett.
Henrietta Lacks fiatalon, harmincegy éves korában halt meg méhnyakrákban, de két nagy család is maradt utána: öt gyereke, illetve a HeLa sejtvonal, amelynek létezéséről előbbiek évtizedekig nem is hallottak, és azután is sok-sok időbe telt, hogy megértsék, miről is van szó, és megbékéljenek lelki és pénzügyi vonatkozásaival.
Skloot mesél a sejtkutatás fejlődéséről, Henrietta őseiről, életéről, szenvedéséről és haláláról, a könyv legnagyobb része pedig az azóta eltelt hatvan év története: a HeLa-sejteké és a Lacks családé. A Henrietta Lacks rákos sejtjeiből tenyésztett sejtvonal nagyon ellenállóképesnek és szaporának bizonyult, még jobban elterjedt, mint a kutatók szerették volna, kibírt űrutazást és radioaktív sugárzást, részt vett rengeteg betegség kutatásában és oltás, gyógyszer tesztelésében, sok profitot termelt, de sok kárt is okozott.
Mindeközben a baltimore-i család, volt rabszolgatartók és rabszolgák leszármazottainak néhány generációja, legfőképpen nehézségekkel nézett szembe: az alkoholizmus, aluliskolázottság, agresszivitás, elhízás, süketség, promiszkuitás, belterjesség csak néhány ezek közül.
Az utolsó tíz évben a szerző is a könyv szereplőjévé válik: miközben a HeLa történetét kutatja, nagy nehezen elnyeri a család bizalmát, és Henrietta lányával, Deborah-val közösen próbál minél többet megtudni az anyáról, illetve az intézetbe zárt és ott 15 évesen meghalt nővérről, Elsie-ről. Mind a családtörténetben, mind a tudománytörténeti részben volt néhány elég megdöbbentő és megrázó fejezet, de sok könnyedebb epizód is. Skloot igyekszik nagyon részletesen leírni azokat a jeleneteket, amelyeknél személyesen is ott volt (vagy amelyekről interjúalanyai elég részletesen beszámoltak neki), ezt néha kicsit erőltetettnek éreztem, de végül is működik, közel viszi az olvasót az eseményekhez. Az idősíkok között ugráló történetvezetés is jó ötlet volt, a könyv így még inkább olvastatja magát.
Összességében, bár nagyon jól bemutatja a szövettenyésztés történetét és az ezt övező etikai kérdéseket, a könyv legérdekesebb aspektusa talán a Lacks család története volt számomra, akik néhány generáció alatt a rabszolgaságtól a szegregáción át, börtöntöltelék családtagok sora után most jutottak el az első diplomás leszármazottig.


Népszerű idézetek

Algernon P>!

We must not see any person as an abstraction. Instead, we must see in every person a universe with its own secrets, with its own treasures, with its own sources of anguish, and with some measure of triumph.
ELIE WIESEL
from The Nazi Doctors and the Nuremberg Code

Epigraph

Stitch>!

The reason Henrietta’s cells were so precious was because they allowed scientists to perform experiments that would have been impossible with a living human. They cut HeLa cells apart and exposed them to endless toxins, radiation, and infections. They bombarded them with drugs, hoping to find one that would kill malignant cells without destroying normal ones. They studied immune suppression and cancer growth by injecting HeLa cells into immune-compromised rats, which developed malignant tumors much like Henrietta’s. If the cells died in the process, it didn’t matter—scientists could just go back to their eternally growing HeLa stock and start over again.

hunny>!

There's no way of knowing exactly how many of Henrietta's cells are alive today. One scientist estimates that if you could pile all HeLa cells ever grown onto a scale, they'd weigh more than 50 million metric tons – an inconceivable number, given that an individual cell weighs almost nothing. Another scientist calculated that if you could lay all HeLa cells ever grown end-to-end, they'd wrap around the Earth at least three times, spanning more than 350 million feet. In her prime, Henrietta herself stood only a bit over five feet tall.

2. oldal (Prologue)

hunny>!

„You're writing a book about my mama,” he said finally.
I nodded as I chewed.
„Her cells growin big as the world, cover round the whole earth,” he said, his eyes tearing as he waved his arms in the air, making a planet around him. „That's kinda weird… They just steady growin and growin, steady fightin off whatever they fightin off.”
He leaned forward in his chair, his face inches from mine, and whispered, „You know what I heard? I heard by the year 2050, babies will be injected with serum made from my mama's cells so they can live to eight hundred years old.” He gave me a smile like, I bet your mama can't top that. „They're going to get rid of disease,” he said. „They're a miracle.”

161. oldal

hunny>!

To discourage slaves from meeting or escaping, slave owners told tales of gruesome research done on black bodies, then covered themselves in white sheets and crept around at night, posing as spirits coming to infect black people with disease or steal them for research. Those sheets eventually gave rise to the white hooded cloaks of the Ku Klux Klan.

166. oldal

hunny>!

In that moment, reading those passages, I understood completely how some of the Lackses could believe, without doubt, that Henrietta had been chosen by the Lord to become an immortal being. If you believe the Bible is the literal truth, the immortality of Henrietta's cells makes perfect sense. Of course they were growing and surviving decades after her death, of course they floated through the air, and of course they'd led to cures for diseases and been launched into space. Angels are like that. The Bible tells us so.

296. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Frederik Pohl: Chernobyl
Margot Lee Shetterly: Hidden figures
Erik Larson: The Devil in the White City
Daniel Keyes: The Minds of Billy Milligan
David Grann: The lost city of Z
Heinrich Harrer: Seven Years in Tibet
Priya Parmar: Vanessa and Her Sister
Mark Logue – Peter Conradi: The King's Speech
Gárdos Péter: Fever at Dawn
Ruta Sepetys: Salt to the Sea