Bolonddá tett-e bennünket a bátyánk április elsején, ha beígért tréfája elmarad? Hogy lehet megcsókolni valakit anélkül, hogy megérintenénk? Mennyibe kerül egy negyven hangszóróból álló „hifi” berendezés? Milyen a „fair” szex? Mit mond a Tao, ha hallgat?
Ha Raymond Smullyan a szerző, nem számíthatunk hagyományos önéletírásra. A rejtvényei és sakkfeladványai révén méltán világhírű, a magyar olvasók által is jól ismert és kedvelt, 1919-ben született mester egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény. A humor azonban csak az érem egyik oldala, azt is megtudhatjuk, miként vélekedik egy minden ízében eredeti gondolkodó az élet – és a halál – legkomolyabb kérdéseiről. A kötet végén barátok idézik fel korunk Lewis Carroljához fűződő legkedvesebb és legmulatságosabb emlékeiket.
Emlékek, történetek, paradoxonok 15 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A logika világa Typotex
Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Raymond Merrill Smullyan (1919. május 25. –) matematikus, logikus és bűvész.
Röviden így lehetne összefoglalni, ki is ő.
Találkozásunk http://moly.hu/konyvek/raymond-m-smullyan-mi-a-cime-ennek-a-konyvnek óta már harminc év telt, de a csodálat azóta is tart. Ezen könyv alapján egy visszatekintést kapunk 96 évről, aminek mindennapját átjára a logika és a varázslat, egy matematikaI önéletrajzot kapunk ezen sorok közé rejtve.
Ismételten kijelentem nem vagyok matematikus, ám neki köszönhetően néha én is meg tudom cáfolni ezt a mondatot.
EZT A MONDATOT SOHA, SENKI
NEM FOGJA BEBIZONYÍTANI.
Ezúttal kevesebb rejtvényt, de annál több mókás történetet kapunk. Nem mellesleg ez valahol mégiscsak egy önéletrajzi mű, így sok dolgot megtudhatunk Raymondról is, bár erről a tényről legalább tucatszor feledkeztem meg olvasás közben. A zenei részek engem kicsit untattak, kivéve persze, a tréfás történeteket, a könyvben található képek mérete és minősége pedig kiábrándító. Ezeket az apróságokat figyelmen kívül hagyva szinte tökéletes.
Eleinte kicsit nehéz volt megszokni a sok-sok csapongást, és ahogy hirtelen már tovább is ugrottunk egy következő történetre vagy feladványra.
A rejtvények tetszettek, mindegyiken elgondolkodtam egy ideig, de azért, ha nem jöttem rá elég hamar, akkor bizony megnéztem a megoldást. De örülök, hogy a kérdések legalább felére elég hamar sikerült rájönnöm.
És már csak azért is tetszett, mert nagyon szeretem a matekot és régóta zongorázok is. (Bár a bűvészkedéshez azért már nem értek. :D )
Matekórán olvastam el az utolsó kb. 60 oldalt. El voltam varázsolva, már szinte érdekelni kezdett a matek, a logika… Aztán vége lett a könyvnek, és vissza kellett csöppennem a matekóra utolsó 10 percébe… És a valóság, a maga unalmas matekjával visszatért.
Raymond Smullyan egy zseni! Varázslatos ember, aki tényleg jobbá teszi a világotz azzal, hogy létezik (vagy állítása szerint pont hogy nem :D).
Népszerű idézetek
Kedvelem azt a történetet is, amelyben egy ókori görög filozófus, akit érdekel a buddhizmus, nagy utat tesz meg, hogy magával Buddhával találkozzon. Amikor megérkezik, a következő kérdést teszi fel:
– Mi a legjobb kérdés, ami egyáltalán feltehető, és mi a legjobb válasz, ami erre egyáltalán adható?
Buddha így válaszolt:
– A legjobb kérdés, ami egyáltalán feltehető, pontosan az, amit te kérdeztél, a legjobb válasz pedig, ami erre egyáltalán adható, pontosan az, amit most tőlem hallasz.
52-53. oldal, Létezés (Typotex, 2009)
Van egy megdönthetetlen bizonyításom arra is, hogy létezik a Mikulás.
ÉN: Ha nem tévedek, létezik a Mikulás.
BILL: Természetesen. Létezik a Mikulás – feltéve, hogy nem tévedsz.
ÉN: Vagyis igazam volt.
BILL: Igen.
ÉN: Tehát nem tévedtem.
BILL: Úgy van.
ÉN: A Mikulás tehát létezik.
82. oldal (Typotex, 2009)
A 'hegedű' szóról több zenészvicc is eszembe jut. (Megmondtam hogy csapongani fogok.) Egy ember megkérdezi a barátjától, tud-e hegedülni. A válasz:
– Nem tudom, még sosem próbáltam.
A másik egy emberről szól, aki eltöri a kezét, s hónapokig tart, míg felépül. a kezelés végén megkérdezi az orvost:
– Most már tudok hegedülni?
A doktor megnyugtatja:
– Miért ne tudna?
Mire emberünk:
– Érdekes, sohasem tudtam.
10-11. oldal
Érvényesnek mondjuk azokat a következtetéseket, amelyekben a konklúzió a premisszák logikai folyománya, függetlenül attól, hogy maguk a premisszák igazak-e vagy sem.
[…]
AZ OLYAN EMBERT, AKI SZERET VALAKIT, MINDENKI SZERETI.
RÓMEÓ SZERETI JÚLIÁT.
ENNÉLFOGVA: JAGÓ SZERETI OTHELLÓT.
Ez vajon érvényes-e?
86-87. oldal (Typotex, 2009)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Philip Roth: Apai örökség 96% ·
Összehasonlítás - Jeannette Walls: Az üvegvár 96% ·
Összehasonlítás - Dian Fossey: Gorillák a ködben 96% ·
Összehasonlítás - Jan Pol – David Fisher: Meg ne fogd a tehén farkát! 96% ·
Összehasonlítás - Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről 95% ·
Összehasonlítás - Duff McKagan: It's so easy 95% ·
Összehasonlítás - Christy Wilson Beam: Mennyei csodák 96% ·
Összehasonlítás - Frank McCourt: Angyal a lépcsőn 95% ·
Összehasonlítás - Maggie Doyne: Ég alatt, hegy fölött 95% ·
Összehasonlítás - John Grogan: Marley & Mi 95% ·
Összehasonlítás