Tündérmese 24 csillagozás

Raymond E. Feist: Tündérmese

Az erdő mélyén az árny kilépett egy fa mögül. A mulatság hangjait elfújta mellette a szél. Fekete volt és arctalan, halandó szem őt meg nem láthatta. Egy gondolattal ledobta az álcát, és hirtelen ott állt a fák között: egy lenyűgöző szépségű, tökéletes alak. Szeme kék volt, mint egy befagyott tó tükre, halandók számára sosem látott téli tájon. Mozgása ruganyos, szinte hang nélkül úszott az erdőben. Alakját halvány ragyogás övezte, körülötte vadvirágok és fűszerek illata lengett. Ő volt a fény, a szépség és maga a gonoszság. Figyelte, ahogy Gabbie és Jack eltűnik a szeme elől. Csak a Királynő közelsége állította meg, ahogy vadászni indult a két erre tévedt halandóra. Egyedül a Királynő jelentett kihívást hatalmának. Csak a Királynő volt elég erős, hogy eltérítse szándékától. Haragjában felnevetett. Hangja belehasított az éjbe, de a nevetésébe a félelem szikrája vegyült. Fanyar mosollyal meghajolt a Királynő udvartartása felé, és beleolvadt a sötétségbe.

Eredeti mű: Raymond E. Feist: Faerie Tale

>!
Excalibur, Szeged, 1998
498 oldal · ISBN: 9638571764 · Fordította: Pál Dániel, Tóth Roland

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

az uffingtoni fehér ló


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
kvzs P
Raymond E. Feist: Tündérmese

A könyv címe csalóka, mert ugyan tündérekről szól, de nem mese, hanem inkább horror.
Feist zseniálisan építette fel a történetet és folyamatosan, apránként emeli a feszültség szintjét addig, amíg az ember már nem tud szabadulni a könyvtől és minden apró zajtól megijed.
A szereplők néha kicsit sablonosak, de tökéletesen kiegészítik egymást, és rajtuk keresztül apránként egyre többet tudunk meg a tündérekről és az ősi mondákról. Tetszett, hogy az ír mitológia volt az alap, de a végén egy sokkal mélyebb és ősibb dologba kaptunk bepillantást.
Sokszor újraolvasós :)

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
Raymond E. Feist: Tündérmese

Huh, ez egy nagyon jó könyv volt. Olvastatta magát és egyszerűen imádtam minden sorát, egyetlen felesleges, vagy érdektelen szót sem találtam benne.

Egyszerre idillikus és hátborzongató a történet. Címe ellenére ez bizony nem volt egy „tündérmese”, úgyhogy nem ajánlom a szülőknek, hogy ezt olvassák gyermekeiknek lefekvés előtt, de úgy általában sem. Igazi felnőtteknek szóló könyv.

Idillikus volt a környezet, a farm, ahová egy nagyon szimpatikus család költözött be. Csodálatos, kicsit ijesztő ház, amit persze kicsinosítottak. Hatalmas birtok, patakkal és körülötte erdőkkel és a tündérkirály dombjával.
Szerettem volna tagja lenni ennek a családnak, vagy a szomszédságban lakó kedves szomszédoknak. Imádtam a 8 éves ikerfiúkat, nagyszerű emberek voltak a szülők, a nagylány és barátja is szimpatikus, szerethető volt, ahogy a szomszédság is.
Szívesen barangoltam volna az erdőkben, sétáltam volna a patak parton, vagy süttettem volna a hasamat a tündérdomb tetején, de csakis nappal.
Mert naplemente után és éjszakánként hátborzongató események borzolták a szereplők és az olvasók idegeit.
Teljesen beszippantott a történet, ott izgultam a szereplőkkel, részt vettem örömükben és megpróbáltatásukban.
Ajánlom azoknak, akik szeretik a mitológiai elemekre épülő. romantikus, kalandos egyben hátborzongató történeteket.

>!
sirszalhasogato P
Raymond E. Feist: Tündérmese

Megértem azokat, akik az író szemére vetik a karakterek egysíkúságát és a mű erotikus túlfűtöttségét. Ráadásul az elején – nagyrészt ezek miatt – egy nagyon erős »’80-as évekbeli Amerika« hangulata van, ami nem segítette az egy hullámhosszra kerülésünket. Azzal nyugtattam magam, hogy a következő olvasmányaim majd kevésbé lesznek amerikaiak és erotikusak… de aztán rájöttem, hogy a Trónok harca következik. :D
Mindenesetre a két nagyobb egység közül az első, mely A Tündérkirály dombja címen fut, és az 500-ból 300 oldalt tesz ki, valóban nem sokkal több egy családi történetbe oltott gyenge horrorsztorinál. Az események ugyan bontakoznak, de a karaktereket nem sikerül túlzottan elmélyíteni. Csekély vigasz, de legalább ez a 13 fő nagyjából egyforma mértékben szerepel, ami olyan illúziót kelt, mintha mi is ott járhatnánk-kelhetnénk közöttük, nem egy-két személyhez hozzáláncolva tengődnénk.
Aztán A Bolond rész elejétől hirtelen felpörögnek az események, és innentől már nehéz letenni a könyvet. Kapunk egy kis kelta horrort spoiler, némi Űrodüsszeiát, az utolsó fejezetek pedig a tolkieni melankóliát is megidézik. Ez a szakasz kifejezetten jól sikerült.
A teljes művet tekintve, én egész más arányban kevertem volna be az összetevőket, spoiler például lehetett volna hosszabb és eseménydúsabb, a bevezetésből meg feleennyi is elég lett volna. Az erotika… nos az végülis megindokolható a cselekmény tükrében, és számszerűen nem is sok, inkább koncentrált… De azért Feist igazán visszafoghatta volna magát valamennyire a leírásokban! :P

>!
csikasz
Raymond E. Feist: Tündérmese

Nagyon tetszett anno :) Maskepp fantasy mint a tobbi irasa!

>!
Amrita I
Raymond E. Feist: Tündérmese

Bosszantóan rossz nyelvezet, lassan induló történet, helyenként Romána, helyenként pornográf. A létező ír tündéres hiedelmekre utalások tetszettek.

5 hozzászólás
>!
Ink
Raymond E. Feist: Tündérmese

Halovány kis dolgozat. Fantáziátlan és kiszámítható.

>!
Gergő_Pap
Raymond E. Feist: Tündérmese

Iszonyatos ijesztő, inkább horrortörténet.

Nekem túl sok volt ,rémálomkeltőnek első helyen áll.


Népszerű idézetek

>!
Aloha

Gary csak hüledezett. Hosszas hallgatás után újra kinyitotta a száját, ám még mindig nem volt képes semmi értelmeset kipréselni magából. Végül megindult a konyha irányába.
– Kávé – mondta mély meggyőződéssel.

230. oldal

>!
Amrita I

Sean észrevette, hogy Balszerencse egy tál tejet szagolgat az ajtó előtt.
– Csak nincs egy cicád, Barney?
Barney lehajolt, megsimogatta a kutyát. Balszerencse elfogadható lénynek találta, és jól tűrte a közeledést.
– Nem macskának tettem ki. Ezt a Daonie Maithe részére szánom. – Látva a fiúk értetlenségét, hozzátette:
– Ha nem lenne hiányos a műveltségetek, tudnátok, hogy ez gael nyelven a tündérnépet jelenti.

59. oldal

>!
Amrita I

A markában simára kopott kavics lapult, egy lyukkal a közepén, amibe bőrszíjat fűztek.
– Mi ez? – érdeklődött Patrick.
– Ez egy tündérkő.
– Ó – kiáltott fel Sean.
Patrick nem volt lenyűgözve:
– Ez csak egy kavics.
– Ebben igazad is van, már ahogy vesszük. De akkor egy varázspálca is csak egy darab bot, ha így nézzük a dolgok állását.
– Varázsereje van?
– A maga módján, fiam, a maga módján. Képes rá, hogy megakadályozza a tündérnépet, hogy ártson a viselőjének, így azután muszáj, hogy legyen valami bűvereje.
– Hogy tudna már ilyet tenni? – kérdezte tamáskodva Patrick.
– Hogy hogyan, annak nem én vagyok a megmondhatója, csak azt tudom, hogy erre jó. És nem csak egy egyszerű kavics ám ez, egy lyukkal a közepében! Nem foghatsz csak úgy egy követ, hogy azután lyukat fúrj bele! Olyan kő kell, amit a víz simára koptatott, és a száraz partra kidobott, és a lyuknak magától kell benne lennie, hogy működjék. Biztos, hogy bűverővel bír, máskülönben minek ennyi sok szabály?
Ez logikusnak tűnt. Patrick nem igazán lelkesedett a kőért, de Sean egyre csak forgatta a kezében. Barney valamiért hirtelen felpillantott.
– Úgy látom, fogytán már a nap, el fogtok késni vacsoráról. Az édesanyátok már biztosan ideges. A követ meg csak tartsd meg, hogy a Tündérek Népe ne árthasson nektek a hazaúton! – mondta Seannak.

60. oldal

>!
Amrita I

– Van három nap, ami nagyon lényeges a tündérek számára – magyarázta Aggie –, május elseje, június huszonnegyedike és november elseje. A legendák szerint, ilyenkor hatalmas a mágia ereje, és a tündérek ünnepet ülnek.
– És mi a másik két nap? Tudom, hogy november elseje Mindenszentek napja, de mi van május elsejével?

(…)

– Május elseje a Walpurgis éjét követő nap, mint ahogy Mindenszentek napja Halloween éjszakája után jön. Mindkettő a Vándorlás Napja.
Látva a többiek értetlen tekintetét, Blackman folytatta:
– Az ír hagyományok szerint a tündérek ezeken a napokon vonulnak egyik lakóhelyükről a másikra. Mármint a vándor tündérek természetesen. Shakespeare szerint örökre az éjszakában maradnak:

„S mi, tündérek, kik utazunk Hekaté hármasfogatán, A napsugár elől futunk A sötét, mint álom után."

– De ezzel az elképzeléssel alighanem egyedül van. A hagyományok szerint a tündérek hat hónapig élnek egy erdőben, azután egy másikba költöznek, talán a világ másik felén, és egyetlen éjszaka alatt költözködnek át.
Mark ismét Shakespeare-től idézett:

„Járok, hol madár sem volt, Sebesebben, mint a Hold."

– Ezért van olyan sok tündérmese világszerte. Az idők során a tündérek a világ minden tájékán laktak már. Persze, csak abban az esetben, ha hiszünk bennük – mondta Aggie.

38-39. oldal

>!
Amrita I

– Darby O'Gill!
– Pontosan – nevetett Phil.
– Ki az a Darby O'Gill? – értetlenkedett Mark.
– Egy Disney film: Darby O'Gill és az arasznyi emberkék – a fiúk azelőtt látták, hogy ideköltöztünk Kaliforniából.

37. oldal

2 hozzászólás
>!
Amrita I

– Koboldok?
Barney komolyan bólintott.
– Az egész Daonie Sidhe – suttogta. – Mindenféle fajtájuk, ami csak létezik, ott táncolt fenn a dombtetőn. Csodálatos és félelmetes látvány volt. – Barney lassan felállt. – Azóta sem láttam őket – idén tavaszig.
– A Doni Síd? – kérdezte Sean aggódva. – És azok gonoszak?
Patrick lenézően nézett rá, de ugyanakkor örült, hogy valaki kimondta a kérdést.
– A nevük Daonie Sidhe, bár nem jártál messze tőle. Hogy gonoszak-e? – ismételte meg a kérdést Barney, az állát dörzsölve. – Hát, ez egy fogas kérdés. Nehéz lenne eldönteni, hogy gonoszak-e vagy jók a tündérnép szülöttei. Lehetnek jók is, gonoszak is, vagy éppen egyik sem, ahogy éppen a kedvük tartja. Azt mondják, hogy az erényt megjutalmazzák, a gonoszokat megbüntetik, de leginkább nem foglalkoznak velünk, halandókkal.

59. oldal

>!
Amrita I

Ha át akarnak érni: tilos le- vagy visszanézni. Ha csak egyszer hibáznak, azzal lehetőséget adtak volna a híd alatt lesben álló dolognak, hogy feljöjjön, elkapja és visszahurcolja őket a búvóhelyére. Nem a fiúk szabták meg a szabályokat, ők csak ismerték és betartották őket.

61. oldal

>!
sirszalhasogato P

– Van három nap, ami nagyon lényeges a tündérek számára – magyarázta Aggie –, május elseje, június huszonnegyedike és november elseje. A legendák szerint, ilyenkor hatalmas a mágia ereje, és a tündérek ünnepet ülnek.
– És mi a másik két nap? Tudom, hogy november elseje Mindenszentek napja, de mi van május elsejével?
– A munka ünnepe – jelentette ki Gary. – A tündérek mind marxisták.

72. oldal (Excalibur, 1998)


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Cassandra Clare: Üvegváros
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
Julie Kagawa: The Iron Queen – Vaskirálynő
Charlaine Harris: Por és hamu
Maggie Stiefvater: Ballada – A holtak éneke
George R. R. Martin: Kardok vihara
J. L. Armentrout: Origin
Michael J. Sullivan: Télvíz idején
Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.