Mágus ​– A mester (A Résháború 2.) 56 csillagozás

Raymond E. Feist: Mágus – A mester Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Valaha csak egy Pug nevű árvagyerek volt, aki varázslóinasként szolgált Midkemia csodákkal teli földjén. Azután egy különös, harcias, hódító nép, a Tsuranuanni birodalom katonái foglyul ejtették, és rabszolgasorba hajtották. Kelewan varázslatos birodalmában új nevet kap – ettől fogva Milambernek hívják. Megtanulja uralni a benne feszülő hatalmas erőket, és elfoglalja az őt megillető helyet az időtlen és gonosz Ellenséggel folytatott ősidők óta tartó küzdelemben.

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Beholder, Budapest, 2001
378 oldal · ISBN: 9639047953 · Fordította: Kaposi Tamás
>!
Beholder, Budapest, 1996
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638545461 · Fordította: Kaposi Tamás · Illusztrálta: Kohl Attila

Kedvencelte 17

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Voorhees>!
Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Feist a Résháború sorozat második kötetében bővíti a sorozatban bemutatásra kerülő világok körét. Ebben a részben közelebbről is megismerkedhetünk Kelewan világával, az ott létrehozott társadalmi-politikai berendezkedéssel, és a létrejöttének előzményével, a tsurani nép őstörténetével is röviden. Mindezt a szerző Pug, a mágus tanítványként fogságba esett és rabszolgasorba került fiú szemszögén keresztül mutatja be, éles ellentétbe állítva a két világon uralkodó nézeteket.

A mágia központi szerepe ebben a részben már vitathatatlan, sokkal többet tudunk meg természetéről, használóiról mint korábban. Kifejezetten tetszett a Gyülekezet elgondolása, a varázshasználók mintegy törvények fölé helyezése, a mágia gyakorlati hasznosítása. Betekintést nyerhetünk a Rések felfedezésének időszakába, és a szerző felvillant előttünk egy ősi Ellenség képet is, mely nem kerül kifejtésre, ugyanakkor táptalajt jelenthet a következő regények cselekményéhez.

Midkémia őstörténete elevenedik meg Thomas, a katonává lett korábbi fegyvermester inas történetében, mely érdekes volt ugyanakkor szerintem többet is ki lehetett volna hozni belőle. Az egész regényre jellemző, hogy a kulcs pillanatokban az író jellemzően rendkívül egyszerű, szinte kézenfekvő megoldásokat hoz, a kiélezett szituációkat is egy csapásra megoldja, így ez kissé egyszerűnek hat. Ugyanakkor a könyv szerkezeti kerete világos és egyértelmű, látszik, hogy az író nem arra törekedett, hogy minél hosszabb legyen, bár bizonyos témák kifejtése talán indokolt lett volna.

Továbbra is negatívumként tudom kiemelni, hogy a szereplők tulajdonságai között jóformán egyáltalán nem szerepelnek negatív jellemvonások. Kivétel ez alól a Hadúr, aki pusztán formális személyként került ábrázolásra, illetve a Thomas emlékeiben életre kelő Valheru, Ashen-Sugar, aki egy teljesen másik kor elképesztő erőkkel bíró, istenszerű teremtménye. Ebből kifolyólag Feist nem lép ki az ifjúsági irodalom műfajából, bár több vér folyik, mint az első kötetben.

Összességében egy izgalmas folytatás, mely színvonalban tudott előre lépni. Remélem ez a továbbiakban sem lesz másként.

Darth_Revan>!
Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Raymond E. Feist: Mágus: A mester
A klasszikus fantasy sorozat második része sem okozott csalódást. Sőt, éppen ellenkezőleg, élvezettel olvastam minden oldalát. Nem hiába dicsérik a Résháború első és második részét. Sajnálom, hogy nem tizenévesen ismerkedtem meg ezzel a kiváló szériával, de úgy gondolom sosem késő pótolni. Örülök, hogy utólag mégis elolvastam, mert óriási élménnyel gazdagodtam.
A második könyv cselekményben sokkal szerte ágazóbb, mint A tanítvány volt. Az első könyvben csak Midkemiával foglalkozott az író, a másodikban már megismerhetjük a másik világot, Kelewant is. Sok háttérismerettel gazdagodik az olvasó mindkét világ esetében. De ennek ellenére sem tudunk meg minden információt az epikus ciklus helyszíneiről. Ez nem is baj, hisz kell későbbre is titok és rejtély a további könyvekhez. Raymond E. Feist világépítésből nálam kitűnőre vizsgázott. A Mágus: A mester egyik legfontosabb erőssége a gondosan felépített háttérvilág és a különféle kultúrák találkozása. A tanítványban meg lehet figyelni, hogy Midkémiában megtaláljuk a tolkieni paneleket egy klasszikus középkori királysággal, mely hatalmas területet foglal el. Kelewan inkább Japán és a közép-amerikai kultúrák ötvözetének tűnik. Ahogy olvastam, Feist Kelewant is egy másik szerző világáról mintázta. De ez engem őszintén szólva, egyáltalán nem zavart. Kelewan Midkemiához hasonlóan színes és nagy világ, melyről szintén nem tudtunk meg még mindet, de ez elég volt ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését felkeltse olyan történetek iránt, melyek e földön játszódnak. Egyébként engem a történet bizonyos elemei a Sógun sztoriját juttatta eszembe.
Sok minden történik a Mágus: A mesterben. Gyakorlatilag nincs olyan jelenet, melynek ne lenne jelentősége. Szóval Feist nem nyújtotta a sztorit, hanem vitte előre, szépen, dinamikusan. Ezúttal nem csak Pug az egyedüli főszereplő, sok karakter megkapja a maga jelentős cselekmény szálát. spoiler
Izgalmas és eseménydús lett a második kötet. Egy cselekmény szál véget ért, és kezdődik valami új. Sokszor Feist nem abba az irányba vitte a történetet, mint számítottam, de a végére minden szál megkapta azt a zárást, amit kellően megnyugtatónak és nagyszerűnek találtam. Kiváló darab a folytatás. A további könyvekben remélem ugyanilyen, vagy legalább ezt megközelítő színvonalon tudja az író tovább szőni a szereplők sorsát. Mindenféleképpen ötös.

Quentin P>!
Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Raymond E. Feist zseniális fantasy író. Ez a könyv is majdnem olyan jó volt, mint az első rész. Talán csak egy hajszálnyival tetszett kevésbé, de még így is kb. 4.95, azaz kerekítve 5 csillag. :)

Rájöttem egyébként, hogy mi a furcsa számomra Midkemia világában más fantasykhez képest: az istenek, a vallás és a papok minimális szerepe. Pl. az istenekről épphogy csak hallunk az első két könyvben, néha egy-egy fohászban előjön valamelyik neve, de ettől eltekintve szinte soha nem jelenik meg a szereplők életében a vallás. Furcsa ez mondjuk a Worluk vagy a MAGUS könyvekhez képest. :)

13 hozzászólás
Istris>!
Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Hmm, hát hazudnék, ha azt állítanám, hogy egy fantasztikus remekművet sodort elém a végzet. A könyv első negyedét erősen untam. Továbbra is megmaradt a borzalmas kiszámíthatóság, az idegen kultúra neveit, szokásait egy az egyben másolta a japánokról, ne mááár ez egy fantasy, hát használjuk a fantáziánkat. És ami a legszomorúbb ahol a cselekmény elkezdene érdekes lenni, ott ahol más író igyekszik alaposan kihasználni, hogy váratlan helyzeteket teremtsen, ott emberünk egy egyszerű huszárvágással megoldja az akár veszélyessé, izgalmassá is válható szituációt. A végén gigahappyend.
Mivel nem manapság íródott a mű kicsit több csillagot kap, mint amit szívem szerint adnék, lehet, hogy a maga idejében csúcsnak számított, ki vagyok én, hogy nagyon lehúzzam.

Peter_F_Wolf I>!
Raymond E. Feist: Mágus – A mester

Sosem olvastam még jobb történetsorozatot, ahol az író mesterien alkotott karakterei a nagyszerűen felépített világban kalandoznak, és az alkotó (szerencsére) még csak nem is sajnálja őket. Váratlan fordulatok, nagyszerű kalandok, tökéletesen megjelenő, látható, , hallható, szagolható!!! világ. Ezen sorozatok példányai továbbra is életem eddigi 32 évének legnagyszerűbb alkotásai!


Népszerű idézetek

Quentin P>!

A törvények változnak, de a hagyomány marad.

109. oldal


A sorozat következő kötete

A Résháború sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Christopher Paolini: Örökség
Sarah J. Maas: Empire of Storms – Viharok birodalma
Margaret Weis – Tracy Hickman: A tavaszi hajnal sárkányai
Brandon Sanderson: A Végső Birodalom 1-2.
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Patrick Rothfuss: A szél neve
Brian McClellan: Karmazsin hadjárat
Erika Johansen: Tear végzete
Stephanie Garber: Legendary
Renée Ahdieh: Harag & hajnal