Hosszú ​búcsú (Philip Marlowe 6.) 12 csillagozás

Raymond Chandler: Hosszú búcsú

A lerobbant szeszkazán Terry Lennoxnak van egy nagy problémája: milliomos felesége halott, és neki sürgősen le kell lépnie Los Angelesből. Úgy tűnik, egy barátja van az egész világon: Philip Marlowe, a magánnyomozó, így hát hozzá fordul segítségért. Marlowe sosem hagyna cserben egy szerencsétlen alakot, ámde Terry később öngyilkosságot követ el Mexikóban, és a helyzet egyre inkább elmérgesedik. Marlowe-t beszippantja magába a házasságtörők és/vagy alkoholisták dúsgazdag köre az exkluzív Idle Valleyben, ahol a vagyonosok mindig másnaposak, de legalább napbarnítottak. Marlowe biztos benne, hogy Terry Lennox nem ölte meg a feleségét, de vajon hány hullának kell még előbukkannia, mire kideríti az igazat? A mű korábban, más kiadóknál, más fordításban, Elkéstél, Terry! címmel jelent meg.

Elkéstél, Terry! címmel is megjelent.

Eredeti mű: Raymond Chandler: The Long Good-Bye

Eredeti megjelenés éve: 1953

>!
Európa, Budapest, 2009
494 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630787680 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Frank_Spielmann I
Raymond Chandler: Hosszú búcsú

Chandler leginkább regényszerű regénye, nem csak a hossza miatt lesz regény. Elég lassan indul be a cselekmény, ami kriminél idegesítő tud lenni, mert az ember várná már az akciót. Olyan rettenetesen sok akció nincs benne, elárulom. Van benne helyette Philip Marlowe, a jó szövegeivel meg a bogartos fapofával, egy gyönyörű nő (az mindig kell, most nem Lauren Bacallt kell képzelni, hanem mondjuk Gloria Grahame-et*, vagy még nála is szexibb szőke színésznőt), gengszterek, buta verőemberek, whiskeysüvegek, cigaretták gyufáról gyújtva, és kiábrándultság ezerrel.

Talán a legkeserűbb Chandler-könyv, bár még mindet nem olvastam. A leghosszabb is, majdnem 500 oldal. Az utolsó fejezetnél én majdnem fölvágtam az ereit valakinek, annyira kiábrándító volt. Nagyon jól meg van csinálva a sztori. Nem is az a legérdekesebb, ki ölt meg kit, inkább az, hogy miért. Van alkoholista, depressziós írónk is, akit nem tudtam nem Chandlernek elképzelni**. Látjuk a korabeli Amerikát, ami sötét, szomorú, magányos hely, már ha az ember nem bírja elviselni a kedélyeskedést, a mindennapos hazugságokat. Nem mintha ez csak az 40-es, 50-es évek Amerikájára lenne jellemző. Holden Caulfield biztos felhívta volna az éjszaka közepén Chandlert. Én is. „Nincs kedved meginni egy üveg whiskeyt és búsúlni együtt?”

A krimi elhanyagolt műfaj, csak mert népszerű. A szépirodalomnak nevezett izébe nyugodtan belefér, mennyi mindent el lehet mondani a világról egy nyomozáson keresztül. Talán a legalapvetőbb műfaj is a krimi. Persze ki akarna olyan klub tagja lenni, amelyikben elfogadnák tagnak?***

* Lásd Bogarttal együtt az In A Lonely Place-ben (Magányos helyen)
** Őt lehet látni pár pillanatig a Double Indemnityben (Dupla kártérítés/Gyilkos vagyok, mindkét címen fut), mint újságot olvasó férfit.
*** Bocs a lábjegyzetek miatt.

1 hozzászólás
>!
modus_operandi
Raymond Chandler: Hosszú búcsú

A legjobb Marlowe-könyv volt az egész sorozatban, a korona éke! Így kell méltón befejezni egy sorozatot!


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A közönség szereti a vastag könyveket. A tökkelütött közönség azt hiszi, hogy ahol jó sok oldal van, ott jó sok értéknek kell lennie.

315. oldal

9 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Én egy nagy csúnya ember vagyok, Marlowe. Rengeteg dohányt keresek. Rengeteg dohányt kell keresnem, hogy megkenjem a pasikat, akiket meg kell kennem, hogy sok dohányt kereshessek, amivel megkenhessem a pasikat, akiket meg kell kennem.

99. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Piszok jó zsaru vagy, Bernie, de akkor is el vagy tájolva. Ebben egyforma minden zsaru. Ha egy pasas elkockázza a fizetését, tiltsák be a szerencsejátékot. Ha berúg, tiltsák be a szeszt. Megöl valakit egy karambolban, tiltsák be az autógyártást. Ha rajtakapják egy lánnyal egy hotelben, tiltsák be a közösülést. Ha leesik a lépcsőn, tiltsák be a házépítést.

459. oldal

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

A bűnözés nem betegség, hanem tünet. A zsaruk olyanok, mint az orvos, aki aszpirint ad az agydaganatra…

459. oldal

3 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Hajnali háromkor fel-alá járkáltam, és Hacsaturjánt hallgattam, ahogy dolgozik a traktorgyárban. Ő ezt hegedű-concertónak hívta, én szakadt ékszíjnak, amit egyen meg a fene.

114. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Ez a baj a zsarukkal. Az ember annyira kész utálni őket, erre jön egy, aki embernek tűnik.

56. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Ez a különbség a bűn és az üzlet között. Az üzlethez tőke szükséges.

244. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Nem is olyan régen lelökte a lécsőn a feleségét, aki öt törött bordával került kórházba. A szokványos értelemben nincsen baj a házasságukkal, egyáltalán nincs.

123. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Szeretem a pókokat. Gyakorlatilag sose hordanak hawaii inget.

184. oldal

>!
Frank_Spielmann I

A többit az egyik ilyen sznob rovatból tudtam meg az újság társasági mellékletében. Nem olvasom túl gyakran, csupán akkor, ha kifogyok abból, amit utálhassak.

22. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt
Lawrence Block: Tánc a mészárszéken
Jess Walter: A védett tanú
Stephen King: Mr. Mercedes
James Ellroy: Fekete Dália
Frederick Forsyth: A Sakál napja
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Minette Walters: A Testszobrász
C. J. Box: Zsaruk paradicsoma
John Hart: Lenn a folyónál