Hosszú ​álom (Philip Marlowe 1.) 152 csillagozás

Raymond Chandler: Hosszú álom Raymond Chandler: Hosszú álom Raymond Chandler: Hosszú álom

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Különös ​társaság szerepel ebben a feszült, izgalmas regényben: az agg, béna tábornok, aki petróleumból gazdagodott meg, s csak üvegháza trópusi hőségében érzi jól magát; két szabad erkölcsű leánya, a szőke, kokainista Carmen s az éjfekete, szenvedélyes hazárdjátékos Vivian; veje, Rozsdás, a tiszta lelkű szeszcsempész, aki egy nap otthagy csapot-papot, milliókat és gyönyörű feleséget, és nyomtalanul eltűnik. Egy ilyen család körül, melynek ennyi pénze, bűne és rejtett botránya van, elkerülhetetlenül gengszterek, zsarolók s hasonló figurák nyüzsögnek. Ezért jelenik meg Marlowe, a kitartó és hajthatatlan magándetektív, hogy felvegye a harcot, megküzdjön velük. Megbízatása kezdetben csak egy zsarolási ügy megoldása lenne, az ügyből azonban csakhamar gyilkosságok sorozata bomlik elő. Marlowe hideg elszántsággal veti magát a bűnök nyomába, s munkája a legváratlanabb végkifejlethez vezet.
A regényből készült filmváltozat forgatókönyvének társszerzője William Faulkner, a világhírű,… (tovább)

Örök álom címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Albatrosz könyvek Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1991
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631418359 · Fordította: Lengyel Péter
>!
Magvető, Budapest, 1977
330 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632705793 · Fordította: Lengyel Péter
>!
Magvető, Budapest, 1967
286 oldal · puhatáblás · Fordította: Lengyel Péter

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Philip Marlowe · Carmen Sternwood · Sternwood tábornok · Vivian Sternwood Regan


Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Ez a most újraolvasott könyv volt az első, amelyet Chandlertől egykor olvastam. Azonnal Marlowe személyiségének varázsos hatása alá kerültem, amely rányomta bélyegét a kötetre. Az írás hangulata oly sajátos, hogy azóta minden Chandler regényt megszereztem már, s olvastam is. Ez tán nem a legjobb, de a miliő és Phil kiszólásai mindenért kárpótolnak. Szórakoztató bűnügyi történet, amelyben a magánnyomozó tisztába teszi a nagymultú gazdag család szennyesét!!

ppeva P>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

35 évvel ezelőtt holtbiztos, hogy olvastam. :) De már abszolút semmire se emlékszem belőle.
Még arra se emlékeztem, milyen jó humora van Marlowe-nak. Pedig most azt mondanám: felejthetetlen – de ki tudja…
Sok volt a csavar, és nagyon jól szórakoztam. Érdemes volt elolvasni. Lehet, hogy 35 év múlva újraolvasom.

1 hozzászólás
gyuszi64>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

2021/17. 45/122 korábbi értékelés

Nem gondoltam, hogy ilyen jól ír a szerző. Az ismerkedéshez szándékosan az első regényét választottam, és jól tettem. Még ha összevetem a frissen olvasott Hammettel, akkor is feltűnően gördülékenyen ír, józanul (általában) a realitás talaján maradva. Jó történet, jó stílusban megírva.

Kicsit aggódom is a „szerzőért”, első regényként igen magasra tette a mércét. Persze látom, van még néhány 1001-es regény a tarsolyában, pedig nem is írt sokat, és 51 évesen kezdte a „komoly” krimiket.
Hát igen, „finoman megmunkált a prózája”.

1 hozzászólás
Sapadtribizli>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Ilyen az, amikor egyes szám első személyben van elmesélve a történet csak azért, hogy egyáltalán, vagy csak nagyon kicsit ismerhessem meg az elbeszélőt, annak a gondolatait, érzelmeit. Bevallom, éppen ezért néha olyan robotnak hatott a nyomozó, főleg, mert mindenre rájött (de, hogy honnan, az nem túl világos számomra)… Ugyanakkor, pont e miatt titokzatos és izgalmas is volt az elbeszélő; igazi kettő az egyben koktél! Maga a történet is fordulatos, és üdítően igyekszik sablonmentes lenni, elég csak az alaptörténetre gondolni. Itt aztán nincs olyan, hogy van egy halott, és keresni kell a gyilkost! spoiler Élvezet volt olvasni!

Kri_Anikó P>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Nekem ez most kicsit kusza volt. Talán a kezdetektől túl sok szereplő között nem tudtam eligazdoni, talán a történetmesélés volt kicsit vontatott. Mivel ez a könyv eredetileg 1939-ben íródott valószínűleg a „tempó” is ezért tűnt lassúnak. Nagyon szerettem Marlowe nyomozó humorát, jókat nevetgéltem egy-egy poénján. Időutazás volt egy régi gengszterekkel, szeszcsempészekkel teli időszakba.

bokrichard>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Régi olvasási élményemet felfrissítendő (meg az államvizsga tesztkérdésekbe esténként belefáradt elmémet pihentetendő) úgy döntöttem, hogy a márciusi merítés ihletére én is belevágok Philip Marlow történeteibe. Ha tetszik, ha nem, ez a krimik krémje, a klasszikusok klasszikusaihoz tartozik legalább annyira mint Agatha Christie hősei. Számomra azonban Raymond Chandler sokkal inkább bejön, mint a fent említett írónő. Itt világos, egyszerű felépítéssel, leírással dolgozik az író, igaz, akad egy-két ugrás a lemezen, de ez egyáltalán nem zavarja az összképet. A ’30-’40-es évek Amerikája fekete-fehér filmben- ilyen érzés, amikor olvasom a könyvet. A könyvet, amiben szemtelenül sokat isznak, és cigiznek, ahol Marlow pofátlanul nagyszerű, már-már idegesítően kitalál mindent, és a krimihez szervesen kötődik egyfajta finoman keserű, cinikus humor, ami még nagyszerűbbé teszi az egészet. Aki a krimi műfaj rajongója, annak alapmű, és csak az olvasását javaslom.

mezei P>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Ez a könyv már legalább 30-35 éve vár arra, hogy kiolvassam. Egy lakásban laktunk, de a sok Agatha Christie mellett valahogy nem keltette fel az érdeklődésemet. És bizonyos szempontból nem bánom, hogy csak most olvastam el. Mert gyerekfejjel nem biztos, hogy tudtam volna annyira értékelni, mint most. Mert maga a krimi szál nem annyira izgalmas, nem rágtam le a körmeimet. Viszont hihetetlen hangulata van. Chandler remek atmoszférát tudott teremteni. A regényt 1939-ben írta meg, a történet a szesztilalom idején játszódik. A leírásai annyira szuggesztívek, hogy az egészet filmszerűen láttam magam előtt, természetesen fekete-fehérben. Tetszett, ahogy minden második oldalon rágyújt valaki, még a könyvesboltokban is; hogy fél liter whiskyt is meg lehetett inni vezetés közben, ellenben a bárban nem, mert szesztilalom volt; tetszett, hogy a tetthelyeket nem „űrruhában” vizsgálták át, bár az ujjlenyomatokra odafigyeltek. De legjobban Philip Marlowe tetszett, a cinikus magándetektív, aki kitartó, hajthatatlan és végtelenül lojális a megbízójával szemben. Hű az elveihez, és még a legszebb nők sem tudják céljaik érdekében elcsábítani. És ahogy az egész könyvet áthatja egyfajta mélabú, úgy a vége is elég melankólikusra sikeredett. Nem bántam, hogy így, érettebb fejjel olvastam el.

1 hozzászólás
Youditta>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Marlowe hekuson szétkuncogtam magam, zseniális fazon.
A sztori az csűrve van rendesen, fülszöveg leírja az alaphelyzetet jól. Egy kis bevezetés után, ahol felvázolja nekünk Chandler mi a gubanc, mit kell Marlowenak megoldani, jöhet a gyilkolások/eltűnések hada, csak győzd követni, hogy ki kit ölt meg. A történet annyira nem fogott meg, mert a nyomozónk karaktere nyert a felgöngyölítendő ügy vs Marlowe harcban. Megesik ez is.
Nem gondoltam na, hogy ezen ilyen jót fogok nevetgélni, most már meg tudom mondani ki 2015 kedvenc karaktere, a hekus itt ebben a könyvben.

morin5>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Philip Marlowe, a fanyar humorú magánhekus milliomos szép lányok, zsaroló levelek, rejtélyes telefonok és menetrendszerű gyilkosságok ízlés szerint kevert közegében bűnt üldöz. Szórakoztató.

(A regény egy gyilkos jelenetét leíró oldalát még egy akaratlan, de passzoló absztrakt illusztrációval is sikerült színesítenem, amikor a lapszél felsértette az ujjam.)

Maryse>!
Raymond Chandler: Hosszú álom

Zseniális. Hírnevére méltán rászolgáló klasszikus noir regény. Tökéletes szórakozást nyújtó nonstop akció-thriller, ami az 1930-as években, Los Angelesben játszódik. Utánozhatatlan stílusban megírt történet gyorsan pergő eseményekkel, egyszerű zsarolási ügynek induló majd bonyolulttá váló cselekménnyel, rejtélyes eltűnéssel, gyilkoságokkal és természetesen a felülmúlhatatlan Marlowe, aki miatt átrendeződött a kedvenc nyomozóim sorrendje is.
Sokszor éreztem, hogy a regény hangulata, légköre, a karakterek és a nyelvezet, (zsargon és metaforák) a párbeszédek sokkal többet érnek, mint maga a cselekmény. Az értelmezésben van néhány hiányosságom, de majd „kerek” lesz ez is 1) a cselekmény követésében itt ott hiányzik egy láncszem, de túl lehet lépni rajta…2) a lovag és az időjárás, az üvegház és az orchideák motívumokat csak részben fejtettem meg…3) van lehetőség filozofálgatni is, mert kritikát sugall az 1930 – as évek Amerikájáról, arról, hogy a haszonszerzés és a pénz van a középpontban, aminek aztán következménye a korrupció és a kiábrándultság, a cinizmus a jövő kilátásaival kapcsolatban. Igy Marlowe saját cinizmusa, fásultsága talán erkölcsi válaszként jelenik meg a kontrolálatlan és erkölcstelen önzésre, eszköz az állandó tülekedésben a túléléshez. Jól látszik az is, hogy ez a világ erőszakos önvédelmet tesz szükségessé…Hol van a felelősség a családtagokkal és a társadalommal szemben és nekem egyértelmű az utalás arra, hogy elszámoltathatóság nélkül – családok, az újságírók, a rendőrség és tágabb értelemben a kormány vonatkozásában egyaránt – a társadalom hajlamos az erkölcsi korrupcióra és az értékvesztésre.
Philip Marlowe személyiségének mindig újabb és újabb jellemzői kerülnek előtérbe. Látom a célját a konkrét ügy kapcsán, de hogy igazából, mélyen mi mozgatja és mik az indítékai azt csak sejteti az író. Cinikus és kemény magánnyomozó, vagy nagyon okos vagy kibírhatatlanul bunkó, múltjáról semmit se tudunk meg, fanyar humora van, gúnyos megfigyelések mestere, sokszor kifejezetten komor, kiábrándult. Nemcsak a gyilkosságokat vonzza, hanem a nőket is, néha romantikus és tudja a nőket kezelni máskor pedig nagyon nem, halálosan komolyan képvisel értékeket, a bátorság és az elszántság keményen ivó embere. Az egyetlen szereplő, akit nem a személyes haszon motivál a történetben.
A főszereplőn kívül micsoda karakterek alakítják az akciódús jeleneteket, máskor ugyancsak ők csupán passzív interakciók részesei, felvonulnak itt különböző és érdekes női alakok, kétes figurák, bűnözök, rendőrség, alvilági alakok.
Lenyűgöztek a részletgazdag leírások az időszakról, Los Angelesről, a társadalmi rétegekről, pl. Sternwood tábornok és családjának életmódja, pornográfia és (tiltott) szerencsejáték, maffiózók és femme-fatale – ok, adósságok, zsarolás, a homoszexualitással és a nőkkel kapcsolatos maradi nézetek, ivászat stb.
Nem tudom milyen a többi Marlowe regény, de azon leszek, hogy ezt kiderítsem.


Népszerű idézetek

Youditta>!

– Marlowe a nevem, én vagyok az a tag, akit már két nap óta igyekszik nyomon követni.
– Én senkit nem követek nyomon, mester.
– Ez a tragacs viszont azt teszi. Előfordulhat, hogy maga nem bír vele. Ahogy óhajtja. Most reggelizni megyek a túloldali kávézóba: narancslét, szalonnás rántottát, pirítóst, mézet, három-négy csésze kávét meg egy fogpiszkálót. Aztán felmegyek az irodámba, amely a szemközti épület hetedik emeletén található. Ha bármilyen problémája van, s annyira aggasztaná, hogy már nem bírja elviselni, ugorjon föl és megtárgyalhatjuk. Én épp a géppuskámat fogom zsírozni.

Kapcsolódó szócikkek: Philip Marlowe
Hush_Campo>!

A kertek magányosak voltak. A napsütés olyan üres, mint egy főpincér mosolya.

Annette87>!

Ugyan mit tesz az, gondoltam, hogy hol fekszik az ember, ha egyszer meghalt? Egy szennyes akna mélyén vagy márványobeliszk alatt, a hegytetőn? Halott már; örök álomra hajtotta a fejét, s túl van minden effélén. Olaj és víz, szél és levegő; mind egyre megy. Örök álmát alussza már, s nem bántja, hogy milyen mocskos módon halt meg, és hogy hová zuhant a teste.

238. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
mezei P>!

A rendőrfeleségeket ki nem állhatom, így nőtlen vagyok.

En_Passant>!

Október közepe volt, délelőtt tizenegy óra, felhők takarták el a napot, és a dombok felől nehéz, sűrű esőt jósolt az áttetsző levegő.

(első mondat)

mezei P>!

A halott emberek többnyire súlyosabbak, mint a megtört szívek.

mezei P>!

Épp annyi élet volt bennem, mint egy jobb madárijesztő kabátzsebében.

Hush_Campo>!

– A szíve mélyén tehát gyilkos maga is, mint minden kopó.
– Ugyan, ostobaság.
– Maga is azok közül a sötét, halálosan nyugodt férfiak közül való, akikben éppannyi érzés van, mint egy körúti hentessegédben. Tudtam, az első pillanattól, amikor megláttam magát.
– Épp elég gyanús, félvilági barátja van, tudhatná, hogy ez nem igaz.
– Magához képest mind lekvár.
– Köszönöm, asszonyom. Maga sem valami pacal természet.

mezei P>!

– Brandyt, Norris. Hogy szereti a brandyt, uram?
– Mindenhogyan – válaszoltam.

Kapcsolódó szócikkek: brandy · Philip Marlowe
Bla IP>!

Üvegszeme fényesen csillogott rám, s messze ez volt rajta a legéletszerűbb.

45. oldal


A sorozat következő kötete

Philip Marlowe sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Dashiell Hammett: A máltai sólyom
Erle Stanley Gardner: A házmester macskájának esete
Agatha Christie: Ferde ház
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Chris Carter: A hívás
Agatha Christie: A ferde ház
Agatha Christie: Hercule Poirot ismét munkában
Amy Harmon: Az ismeretlen kedves
Lawrence Block: A betörő, aki parókát viselt
Paul Auster: New York trilógia