Az ​okoskodó gyilkos 16 csillagozás

Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​Mallory nevű férfi egy koszos lebujba invitál egy mozicsillagocskát, és eladásra kínál neki bizonyos kompromittáló leveleket, amelyeket a hölgy még régebben írt egy link szélhámosnak, közismert kártyásnak és csaló gazembernek. Rhonda Farr azonban nem áll kötélnek, s amikor Mallory távozik, két gyanús zsaru lekapcsolja…

Zsarolnak egy hollywoodi rendezőt is, aki Dalmast, a magánnyomozót kéri fel, hogy járjon el az ügyben. Dalmasnak sok minden nem tetszik, és éppen vissza akarja adni a megbízást, amikor pisztolyos alakok rontanak be a szállodai szobába, és a szó szoros értelmében elrabolják őt kliensétől. De nem jutnak vele messzire…

Philip Marlowe-t megkéri az egyik barátja, hogy tartson vele egy kaszinóba, és legyen a testőre egy estére, mert úgy érzi, hatalmas összeget fog nyerni. Marlowe nem szívesen ugyan, de elkíséri. Amikor aztán a barátja hazaindul a nyereményével, és Marlowe követné, váratlanul leütik. Szomorú hírre ébred, amikor magához tér…

A… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2010
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790444 · Fordította: Bart István

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

A krimi zsánerének (az én sajátos értelmezésemben :D) van egy beépített hibája: általában rengeteg indokolatlan mellékszereplőt kell behoznia ahhoz, hogy egy rejtélyt prezentálhasson az olvasónak. Chandler ezt a problémát hasonlóan kezeli, mint én, ha valami tévedés folytán leülök egy krimifilm elé: tökmindegy, ha nem követed, ki kicsoda, csak a sztori haladjon. Tény, hogy e kötet első kisregényét csak úgy lehet a maga teljességében befogadni, ha minden jelenet után rajzolunk egy gráfot, amely mutatja a szereplők aktuálisan érvényes viszonyrendszerét és halálozási rátáját. De szerintem ez abszolút nem lényeges, mert a kemény amerikai kriminek hangulata van, és ez Chandlernél nagyon átjön.
Azért azt aláírom, hogy a könyv első és második fele között minőségi ugrás tapasztalható, még a magamfajta amatőr krimiolvasó számára is.

>!
Bolondkandúr
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Négy korai elbeszélést tartalmaz a kötet. Az elsőn bőven érezhető is, a cselekmény túlságosan is akciódús a szereplők kidolgozottságának a rovására. Mivel a történetek időrendben követik egymást, szerencsére egyre jobbak lesznek. Nekem az utolsó, a Spanyol vér tetszett a legjobban, bár főszereplője nem a megszokott magánnyomozó, hanem egy rendőr hadnagy. Ennek ellenére már Chandler minden jellegzetességét felvonultatja, remek kis darab.

>!
vicomte P
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Igazi hard-boiled detektív történetek – sajnos ez a gyengeségük is. Az első két történet kicsit zavaros, és nagyon sablonos, ezért nem olyan érdekes, hogy újra akarjam olvasni. Főleg, mivel igazából a karakterábrázolások is laposra sikeredtek.
A második két novella viszont már lényegesen kellemesebb olvasmány, sőt azokban már megvan az a csavar is, ami miatt megszerettem Chandler írásait.

>!
encus625 P
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Nem volt ez jó könyv! A 4 történetből az első kettő zavaros, sok szereplős, az utóbbi kettő már jobb, de nem az igazi. Nem szeretem azokat a krimiket, amikben ennyi lövöldözés és gyilkolászás van. Meg kellett volna számolnom, hány hulla van benne…

>!
Európa, Budapest, 2010
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790444 · Fordította: Bart István
>!
dokijano
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Jobbat vártam Chandlertől. Nekem kicsit zavarosnak tűnt az első kettő kisregény. Nehéz volt követni, hogy ki kicsoda és mit is akar. A harmadik, egy Philip Marlowe-történet már lényegesen jobb, a negyedik is majdnem megüti ennek a szintjét. Szóval vegyesek az érzéseim, de ha ezeket olvastam volna tőle először, akkor nem biztos, hogy folytattam volna.

>!
modus_operandi
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Kár, hogy nincs egy Chandler-kihívás/életműolvasás, mert ezzel a könyvvel (illetve annak befejezésével) végre okleveles Raymond Chandler-rajongónak kiálthatom ki magam. Ez volt ugyanis az utolsó (eleddig el nem olvasott) könyve, amit mára sikerrel abszolváltam.
Chandler-nek ugyanolyan jól megy a novellaírás, mint a regény, én erre már rájöttem a nemtudomhanyadik novelláskötetnél. Bár restellkedve vallom be, nem ez a könyv élete novellásgyűjteménye. Szerintem hibáztak a kiadói szerkesztők is a novellák összeválogatásánál, mert lehetett volna jobb párosításban is kiadni.
Az első két történet olyan semmitmondó volt, végig azon rugózott az agyam, hogy ki kicsoda a történetben. Jól is mondja Ő maga is a 3. novellában, hogy ha túl sok a szereplő, túl bonyolulttá válik a történet maga is és sok lesz benne a buktató. Viszont a Philip Marlowe-féle 3. sztoriban megcsillogtatja azt a varászlatos írói bravúrját, ami miatt kedvencem lett. És a 4.? Azt kifejezetten élveztem.

>!
Gáborr_Nagy
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Nem tetszett. Túlbonyolított, nehezen érthető történetek, alig izgik, nem ösztönöznek megfejtésre. Nekem csalódás, többet vártam a szerzőtől.

>!
Ildiko_Lengyak
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos

Hát én ezt vagy rosszkor olvastam, vagy nem ez volt Chandler legemlékezetesebb könyve….


Népszerű idézetek

>!
LNB

Beleszürcsöltem a whiskybe. Elég jó volt. Érdemes volt szürcsölgetni.

>!
LNB

Az a fajta ember volt, aki szereti, ha egy íróasztal van előtte, aminek nekitolhatja a hasát, miközben elbabrálgat valamivel az asztalon, és nagyon bölcs ábrázatot vág hozzá.

>!
LNB

Felmentem a szobámba, és megittam egypár korty valamit, amit egy üveg alján találtam.

>!
LNB

Delaguerra lassan lehajolt, és a felhajtott ponyva alatt benézett a kocsija hátsó ülésére. Az ülésen, mindenféle kacat közt, egy fiatal őzsuta teteme hevert, s mellette egy vadászpuska. A kimúlt állat megtört fényű szeme szelíd szemrehányással nézett rá.

>!
LNB

Hollywoodban csak az a hírverés hasznos, amelyben van valami bántó is. Máskülönben senki sem hisz el belőle egy szót sem.

>!
LNB

Az a legnagyobb hibája az olyan rongy alakoknak, mint maga, hogy el sem tudják képzelni, hogy valaki egyszerűen csak tisztességes legyen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Erle Stanley Gardner: A házmester macskájának esete
Jeffery Deaver: Vadak birodalma
Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
Dashiell Hammett: A cingár feltaláló
Stephen King: A remény rabjai
Raymond Khoury – Louise Shaffer – William G. Tapply – Garth Stein: A jel / Szerencsés véletlen / Megszállottak / Enzo, avagy az emberré válás művészete
Al Frederic: Gyilkosság a farmon
Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai / A Morgue utczai gyilkosság
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
J. Futrelle: Álarcosbál az ódon kastélyban