Asszony ​a tóban (Philip Marlowe 4.) 204 csillagozás

Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban

Pénzimádat, bűnözésbe fulladó városi élet, korrupt és becsületes zsaruk, nemes és kevésbé nemes szenvedélyek. Ez Chandler regényeinek visszatérő világa. Marlowe egy kiábrándult, fáradt, de szíve mélyén mégis romantikus ember. A történet végére megtudhatjuk, hogy ebben a harcedzett, kemény magándetektívben meleg emberi érzések is élnek. Chandler detektívregénye a műfaj remeke, az izgalmas szerkesztés iskolapéldája, tele meglepetésekkel, melyeket nem lehet előre kiszámítani, mert még az ellenkezője sem igaz annak, amit vár az ember.

Eredeti megjelenés éve: 1943

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Albatrosz könyvek Magvető · Krimi klasszikus XXI. Század · Európa krimi Európa

>!
XXI. Század, Budapest, 2020
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155915949 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
XXI. Század, Budapest, 2020
300 oldal · ISBN: 9786155915956 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2008
ISBN: 9789630959032 · Fordította: Gy. Horváth László · Felolvasta: Galambos Péter (Galamb)

4 további kiadás


Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Philip Marlowe · Derace Kingsley

Helyszínek népszerűség szerint

Los Angeles · Beverly Hills, Kalifornia, USA


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Cs_N_Kinga P>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Ez egy nagyon jó régivágású krimi volt. Imádtam a hangulatát, a kis fordulatokat. Nagyon kellett figyelni, hogy megtudhassuk ki is a gyilkos és egyáltalán mi is volt egyáltalán gyilkosság, öngyilkosság esetleg gyilkosságnak beállított öngyilkosság? Ki kicsoda?
A történet arról szól egy férj el akar válni az asszonytól, akit már több mint egy hónapja nem látott és nem tudja hol van? De kap egy táviratot, hogy épp aktuális szeretőjével lelépett és össze akar házasodni. Sok csavar van a történetben és egy újabb rejtélyes haláleset. De Marlowe mindent kinyomoz, abban a régi stílusban, cigi a szájban és komótosan az agyát is megdolgoztatva.
Szerettem.:)

smetalin>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Eddig még csak egy könyvet olvastam az írótól, és az nagyon nem tetszett, vagyis nem az íróval volt bajom hanem a fordítóval. No de ez!!!!! Ez meghozta kedvem a többi Marlowe történethez.
Filmszerűen peregtek előttem az események ebben a régi világban, ahol a nők vörös ajkúak, szőkék, kosztümben járnak és magas sarkakon tipegnek. A férfiak kalapot és felöltőt viselnek sállal, és mindenkinek ott füstölög a cigaretta a szájában. Ennek a könyvnek, íze, zamata volt.
Egy magán hekust megbíznak egy feleség felkutatásával.
Egy szőke asszonyt találnak a tóban, aki már egy hónapja is ott van, épp abban az időben tűnik el egy másik feleség is. Összefüggnek az esetek? A szálak gubancolódnak, egyre több szereplő tűnik fel, egyre többen halnak meg, vagy már rég meghaltak,gyilkosság, öngyilkosság? Marlowe keres, kutat és bizony sok mindent talál. Én meg csak falom az oldalakat és merülök el egyre jobban a szövevényes cselekményben.
Régen is tudtak jó krimit írni.

1 hozzászólás
Nemes_Tímea>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Első Philip Marlowe történetem volt.
Biztos, hogy olvasok még Chandlertől, mert ez a könyve egy jófajta klasszikus krimi volt, ami végig fenntartotta az érdeklődésem.

regulat>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Uraim! Ki ne szeretne olyan lenni, mint Philip Marlowe, aki ugyan nem egy adonisz, de a fellépése garantáltam pótolja ezt a hiányosságát. Ez a cinikus, dohány és viszki szagú macsó, azonban belül egy lírikus… egy alanyi költő.
https://hajokoffer.blog.hu/2019/11/16/a_lirikus_magankopo

>!
Magvető, Budapest, 1988
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631411192 · Fordította: Gy. Szentkláray Olga
3 hozzászólás
robinson P>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Elsőnek még ez is Rakétás-élmény volt. Jó krimi a klasszikus fajtából.

mohapapa I>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Nem olvastam még Chandlert. Néhány könyve itt van a polcon mögöttem, de eddig valahogy kimaradt az életemből, sőt tudatlan is voltam felőle. Csak annyit tudtam, hogy Philip Marlowe a hőse, magánnyominger.

S akkor lőn, már nem vagyok szűz Chandler-ből.
Sőt, mi több, nem egyéjszakás kaland volt, akarok még többet! :-)

Elsősorban azért, mert végig úgy éreztem, az az elbeszélő stílus, a szinte unott, tőmondatos mesélés, amiben mégis van valami érthetetlen líra és életszeretet, amivel Marlowe elmondja a történetét, s maga a figura (akit egy hangyapénisznyi árnyalattal lepukkantabbnak és lezserebbnek képzeltem, mint Humphrey Bogart-ot) egy csomó későbbi olvasmányélményből visszaköszön, de ugye, a kronológiát nézve Chandler a nyerő, így a Watchman figurái vagy a Blacksad miáúja köszönnek vissza Marlow-ra és nem fordítva. Vagyis elég sok későbbi alak Marlowe-Chandler noir-jából bújt elő.

Költőiség: lehet, nem is jó ez a szó. Inkább irodalmiság a megfelelő. Az Albatrosz sorozat krimijét olvastam, s hangsúlyozottan krimit olvastam (gondoltam, a költözés negyedik hetében legalább az agyam ne legyen már fáradt, ha már én magam néha a nyüszítés határán voltam fizikailag), egyre többször azt vettem észre, hogy irodalmi szöveget olvasok, és visszaolvastam, hogy mennyire jó, de közben mégis maradt egy pörgős krimi az egész. És éppen ettől baromi olvasmányos. Krimi ÉS irodalom, de ebben a sorrendben. Nem krimi keretekbe ágyazott szépirodalmi valami, hanem szépiralmi nyelven írt krimi. Ha érthető vagyok…

Cselekmény: természetesen egy szót sem szólok a tartalmáról, nem úgy, mint a bőbeszédű fülszöveg, ami nagyon nem fogta vissza magád a galád! De annyit el kell mondanom, hogy néha eltévedtem a szereplők között, hogy ki mikor, merre, miért, és vissza kellett lapozgatnom hogy fonalat ne veszítsek. Hogy ez nem Chandler hibája, arra rájöttem, amikor egy kulcsfigura kilétére nem emlékeztem az ötezredik említésekor…
Barkácskönyv (ahogyan szerelmetesfeleségtársam szokta volt mondani): tele van csavarral. Nem mondom, hogy nem számítottam a végső megoldásra egyáltalán (és nálam krimik esetében ez meglepő fordulat, mert nem agytornának, hanem kikapcsolódásnak szoktam használni őket, és jobbára meg sem próbálok agyban előre futni a megoldásan), mert itt valahogy kicsit adta magát a dolog, de ez nekem egyáltalán nem volt zavaró, mert nem ebben láttam a lényeget.

Szóval Chandler jött és nyert. Azt hiszem, s ez rossz hír szerelemetesemnek, marad a polcon, még nincsen szívem megszabadulni tőle, pedig fogynia kellene a mennyiségnek térfogati okokból. A többi kötetet majd meglátom. S a Rukkolán van néhány elérhető, ami nekem nincsen meg…

5 hozzászólás
kvzs P>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Chandler-t ma már nem azért olvas az ember, mert körömlerágós krimire vágyik (a történetei nagyon hasonlítanak egymásra spoiler), hanem a hangulata miatt. És abban nagyon erős.

45 hozzászólás
Gregöria_Hill>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Chandlerrel az van, hogy itt elkezdődött egy nagy szerelem öt éve: https://moly.hu/ertekelesek/1311439, így: https://moly.hu/ertekelesek/1492219 és az azóta is kitart, hát van, amikor ez ilyen szenvedélyes hosszútávú viszony. Bánatom, hogy életműve megszámolhatóan véges.

Máskülönben pedig „Elhajtottam az Altair Street keresztezése mellett odáig, ahol a keresztutca a folyóvölgy széléig nyúlt, és félkör alakú parkolóhelyben végződött, melyet járda és fehér fakerítés vett körül. Ott ültem egy kis ideig, gondolkoztam, a tengert néztem, és megcsodáltam az óceán partján a part menti hegyek kékesszürke lejtőit. Megpróbáltam eldönteni, vajon próbáljak-e Laveryvel kesztyűs kézzel bánni, vagy továbbra is éles nyelvemet és az öklömet használjam-e. Úgy döntöttem, semmit nem veszíthetek, ha szelíden közeledem hozzá. És ha ez nem vezet eredményre, ami valószínű, a természetnek szabad folyást engedhetünk, és összetörhetjük a berendezést.

4 hozzászólás
Frank_Waters I>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Ha Agatha Christie a krimi királynője, akkor Chandler legalábbis a király. (Hogy az Isten kicsoda ebben a történetben, azt nem tudom még.) Hát én bizony nem jöttem rá a csavarra, engem ledöbbentett egészséges szinten a regény vége. Bár ha rájövök, engem az se zavar, bevallom, nem csak a bűnügyi rész miatt olvasok krimit. Chandlert meg főleg nem. Ő inkább „szépirodalom”, pontosabban több, mint krimi (ahogy Christie is sokszor). Tudott írni a fickó. Azt mondta Dashiell Hammettről, hogy nála minden mondat olyan, mintha még senki nem írta volna le előtte. Valószínűleg ő is ilyesmire törekedett, és sikeresen. A fordítás viszont rossz. (Gy. Szentkláray Olga a tettes.) A leíró részek fordítása jó lett, rutinmunka, de amikor a szlenget kellett volna átültetnie magyarra, a kísérlet kudarcba fulladt. Az egyik legrosszabb a vége felé, amikor egy nagyon „lazán” beszélő zsaru egy nőnek, akit nem túlságosan tisztel, ezt mondja állandóan: „húgom”. Gondolom eredetileg sister volt, és a fordítás végül is pontos, de ez a szó belőlem legalábbis egy bajszos, pipázó Móricz-hős képét hozza elő, nem egy kaliforniai rendőrét, aki maximum is csak borostás lehet, és a pipa helyett cigarettára gyújt.

Chandlert, bevallom, én Philip Marlowe-ért olvasom. Stílus, kisugárzás, és a dolgokhoz való ál-sztoikus hozzállás.

2 hozzászólás
bozs>!
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Nem is tudom mikor felejtkeztem bele utoljára úgy az olvasásba, (mondjuk most hallgattam) hogy fel sem tűnt mennyire elszállt az idő.
Ez egy jó krimi, pici humorral.
Persze, hogy nem az volt a tettes akire tippeltem.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Senki sem sikoltott vagy rohant ki az ajtón. Senki sem fújta meg a rendőrsípot. Minden csendes, napos és nyugodt volt. Izgalomra semmi ok. Csak Marlowe áll itt, azután, hogy egy újabb hullát talált. Egészen jól belejött már. Egy gyilkosság naponta. A hullaszállító jár a nyomában mestersége tekervényes útjain.
    Egész jópofa a maga sajátos módján.

15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Philip Marlowe
regulat>!

Mindenkinek van az életben megbánnivalója.

74. oldal (Magvető, 1988)

NB14>!

– A rendőrség ügye pokoli probléma – mondta majdnem gyöngéden. – Sokban hasonlít a politikához. A rendőrségnek a legkiválóbb emberekre lenne szüksége, és semmi olyat nem tud nyújtani, ami az ilyeneket vonzaná. Így olyan emberanyaggal kell dolgoznunk, amilyet kapunk, és ilyeneket kapunk.

200. oldal (Magvető, 1988)

Frank_Waters I>!

Kétségbeesése kicsit színpadias volt – az igazi kétségbeesés oly gyakran az!

16. fejezet

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Bármennyire igyekszem is rendes lenni, mindig úgy végzem, hogy az orrom szennyben turkál, és a hüvelykujjammal valakinek a szemét kellene kinyomnom.

18. fejezet

Frank_Waters I>!

Azonnal csengett a telefon, és a távolsági beszélgetés kezelője éles hangon közölte, hogy öt centtel többet dobtam be. Megmondtam, mit tennék legszívesebben az ilyen nyílásba. Nem tetszett a hölgynek.

9. fejezet

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Eltelt egy félóra. Dohányzás nélkül hosszú időnek tűnt.

11. fejezet

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

– Mondja ezt még egyszer! – mondta halkan.
    Még egyszer mondtam.
    Nyitott tenyérrel pofon ütött.. Jól meglódította a fejemet. Az arcom égett és megdagadt.
     – Mondja még egyszer! – mondta halkan.
    Még egyszer mondtam. A keze kilendült , és megint féloldalra vágta a fejemet.
     – Mondja még egyszer!
     – Nem én. Érjük be ennyivel.

20. fejezet

NB14>!

Rágyújtottam, és a székem mellé húztam egy hamutartót. A percek lábujjhegyen osontak tova. Körülnéztem. Az efféle berendezés nem árul el semmit. Állhat mögötte milliós vagyon, és a közeli árverés réme is.

apetyov>!

A kis szőke kagylófülecskéit hegyezte, és elfojtott mosolyt villantott felém. Játékosnak és mohónak látszott, de nem volt önbizalma. Úgy viselkedett, mint egy új cica az olyan házban, ahol nem nagyon kedvelik a macskákat.

1.


A sorozat következő kötete

Philip Marlowe sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Amy Harmon: Az ismeretlen kedves
Paul Auster: New York trilógia
Stephen King: Agykontroll
Arthur Conan Doyle: A félelem völgye
Steve Berry: A Romanov-jóslat
Charles Bukowski: Ponyva
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Erle Stanley Gardner: A házmester macskájának esete
Dennis Lehane: Viharsziget