Asszony ​a tóban (Philip Marlowe 4.) 102 csillagozás

Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban Raymond Chandler: Asszony a tóban

Pénzimádat, bűnözésbe fulladó városi élet, korrupt és becsületes zsaruk, nemes és kevésbé nemes szenvedélyek. Ez Chandler regényeinek visszatérő világa. Marlowe egy kiábrándult, fáradt, de szíve mélyén mégis romantikus ember. A történet végére megtudhatjuk, hogy ebben a harcedzett, kemény magándetektívben meleg emberi érzések is élnek. Chandler detektívregénye a műfaj remeke, az izgalmas szerkesztés iskolapéldája, tele meglepetésekkel, melyeket nem lehet előre kiszámítani, mert még az ellenkezője sem igaz annak, amit vár az ember.

Eredeti mű: Raymond Chandler: The Lady in the Lake

Eredeti megjelenés éve: 1943

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2008
ISBN: 9789630959032 · Fordította: Gy. Horváth László · Felolvasta: Galambos Péter (Galamb)
>!
Európa, Budapest, 2008
298 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630786010 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Magvető, Budapest, 1998
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631420892 · Fordította: Gy. Szentkláray Olga

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Philip Marlowe


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
smetalin
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Eddig még csak egy könyvet olvastam az írótól, és az nagyon nem tetszett, vagyis nem az íróval volt bajom hanem a fordítóval. No de ez!!!!! Ez meghozta kedvem a többi Marlowe történethez.
Filmszerűen peregtek előttem az események ebben a régi világban, ahol a nők vörös ajkúak, szőkék, kosztümben járnak és magas sarkakon tipegnek. A férfiak kalapot és felöltőt viselnek sállal, és mindenkinek ott füstölög a cigaretta a szájában. Ennek a könyvnek, íze, zamata volt.
Egy magán hekust megbíznak egy feleség felkutatásával.
Egy szőke asszonyt találnak a tóban, aki már egy hónapja is ott van, épp abban az időben tűnik el egy másik feleség is. Összefüggnek az esetek? A szálak gubancolódnak, egyre több szereplő tűnik fel, egyre többen halnak meg, vagy már rég meghaltak,gyilkosság, öngyilkosság? Marlowe keres, kutat és bizony sok mindent talál. Én meg csak falom az oldalakat és merülök el egyre jobban a szövevényes cselekményben.
Régen is tudtak jó krimit írni.

1 hozzászólás
>!
robinson P
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Elsőnek még ez is Rakétás-élmény volt. Jó krimi a klasszikus fajtából.

>!
kvzs P
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Chandler-t ma már nem azért olvas az ember, mert körömlerágós krimire vágyik (a történetei nagyon hasonlítanak egymásra spoiler), hanem a hangulata miatt. És abban nagyon erős.

45 hozzászólás
>!
mohapapa I
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Nem olvastam még Chandlert. Néhány könyve itt van a polcon mögöttem, de eddig valahogy kimaradt az életemből, sőt tudatlan is voltam felőle. Csak annyit tudtam, hogy Philip Marlowe a hőse, magánnyominger.

S akkor lőn, már nem vagyok szűz Chandler-ből.
Sőt, mi több, nem egyéjszakás kaland volt, akarok még többet! :-)

Elsősorban azért, mert végig úgy éreztem, az az elbeszélő stílus, a szinte unott, tőmondatos mesélés, amiben mégis van valami érthetetlen líra és életszeretet, amivel Marlowe elmondja a történetét, s maga a figura (akit egy hangyapénisznyi árnyalattal lepukkantabbnak és lezserebbnek képzeltem, mint Humphrey Bogart-ot) egy csomó későbbi olvasmányélményből visszaköszön, de ugye, a kronológiát nézve Chandler a nyerő, így a Watchman figurái vagy a Blacksad miáúja köszönnek vissza Marlow-ra és nem fordítva. Vagyis elég sok későbbi alak Marlowe-Chandler noir-jából bújt elő.

Költőiség: lehet, nem is jó ez a szó. Inkább irodalmiság a megfelelő. Az Albatrosz sorozat krimijét olvastam, s hangsúlyozottan krimit olvastam (gondoltam, a költözés negyedik hetében legalább az agyam ne legyen már fáradt, ha már én magam néha a nyüszítés határán voltam fizikailag), egyre többször azt vettem észre, hogy irodalmi szöveget olvasok, és visszaolvastam, hogy mennyire jó, de közben mégis maradt egy pörgős krimi az egész. És éppen ettől baromi olvasmányos. Krimi ÉS irodalom, de ebben a sorrendben. Nem krimi keretekbe ágyazott szépirodalmi valami, hanem szépiralmi nyelven írt krimi. Ha érthető vagyok…

Cselekmény: természetesen egy szót sem szólok a tartalmáról, nem úgy, mint a bőbeszédű fülszöveg, ami nagyon nem fogta vissza magád a galád! De annyit el kell mondanom, hogy néha eltévedtem a szereplők között, hogy ki mikor, merre, miért, és vissza kellett lapozgatnom hogy fonalat ne veszítsek. Hogy ez nem Chandler hibája, arra rájöttem, amikor egy kulcsfigura kilétére nem emlékeztem az ötezredik említésekor…
Barkácskönyv (ahogyan szerelmetesfeleségtársam szokta volt mondani): tele van csavarral. Nem mondom, hogy nem számítottam a végső megoldásra egyáltalán (és nálam krimik esetében ez meglepő fordulat, mert nem agytornának, hanem kikapcsolódásnak szoktam használni őket, és jobbára meg sem próbálok agyban előre futni a megoldásan), mert itt valahogy kicsit adta magát a dolog, de ez nekem egyáltalán nem volt zavaró, mert nem ebben láttam a lényeget.

Szóval Chandler jött és nyert. Azt hiszem, s ez rossz hír szerelemetesemnek, marad a polcon, még nincsen szívem megszabadulni tőle, pedig fogynia kellene a mennyiségnek térfogati okokból. A többi kötetet majd meglátom. S a Rukkolán van néhány elérhető, ami nekem nincsen meg…

5 hozzászólás
>!
brena
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Mikor elkezdtem hallgatni akkor esett le,hogy könyvben ezer éve a polcon van ez. Nagy élmény volt. Imádtam a felolvasót/Galambos Péter/! Annyira jól adta elő a történetet. A nevek a fülemben csengnek még most is. Nagy csavar nincs igazán,hisz sejteni lehet a lényeget, de imádtam!Olvasni nem fogom,hallgatva ezerszer jobb volt!
örülök,hogy néha jó akciókat is ki tudok fogni és ilyen gyöngyszemekhez juthatok:)

>!
Frank_Spielmann I
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Ha Agatha Christie a krimi királynője, akkor Chandler legalábbis a király. (Hogy az Isten kicsoda ebben a történetben, azt nem tudom még.) Hát én bizony nem jöttem rá a csavarra, engem ledöbbentett egészséges szinten a regény vége. Bár ha rájövök, engem az se zavar, bevallom, nem csak a bűnügyi rész miatt olvasok krimit. Chandlert meg főleg nem. Ő inkább „szépirodalom”, pontosabban több, mint krimi (ahogy Christie is sokszor). Tudott írni a fickó. Azt mondta Dashiell Hammettről, hogy nála minden mondat olyan, mintha még senki nem írta volna le előtte. Valószínűleg ő is ilyesmire törekedett, és sikeresen. A fordítás viszont rossz. (Gy. Szentkláray Olga a tettes.) A leíró részek fordítása jó lett, rutinmunka, de amikor a szlenget kellett volna átültetnie magyarra, a kísérlet kudarcba fulladt. Az egyik legrosszabb a vége felé, amikor egy nagyon „lazán” beszélő zsaru egy nőnek, akit nem túlságosan tisztel, ezt mondja állandóan: „húgom”. Gondolom eredetileg sister volt, és a fordítás végül is pontos, de ez a szó belőlem legalábbis egy bajszos, pipázó Móricz-hős képét hozza elő, nem egy kaliforniai rendőrét, aki maximum is csak borostás lehet, és a pipa helyett cigarettára gyújt.

Chandlert, bevallom, én Philip Marlowe-ért olvasom. Stílus, kisugárzás, és a dolgokhoz való ál-sztoikus hozzállás.

2 hozzászólás
>!
encus625 P
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Végre eljutottam odáig, hogy egy Chandler-könyvet is elolvastam. Egy újabb krimiíró kipipálva. Szeretnék még majd tőle olvasni.
Ismét köszönöm annak a lánynak, akitől ezt ajándékba kaptam tavaly. :)
Lehet hogy jobban tettem volna, ha félredobok mindent és egy pár nap alatt elolvasom. Nem volt most sok időm rá, ezért elhúzódott az olvasása. Talán jobban bele tudtam volna magam helyezni, ha egyhuzamban olvashattam volna.
Túl sok volt a véletlen, de azért büszke vagyok magamra, mert néhány dolgot én is kitaláltam. Hiába, aki AC-n nevelkedik krimi terén! :)
Marlowe figurája tetszik, de néha nem tudtam követni (főleg a vége felé), hogy mit miért tesz. Illetve hogy miből vonta le a következtetéseit, mert volt abban jócskán feltételezés is.

>!
Magvető, Budapest, 1998
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631420892 · Fordította: Gy. Szentkláray Olga
>!
meseanyu MP
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Nem az én világom ez a negyvenes évek Amerikája, és Agatha Christie-n nevelkedett olvasóként én is rögtön rájöttem a nagy csavarra, mégis jól szórakoztam, fogok még Chandlertől olvasni szerintem. Ja, és végre behoztam a várólistás lemaradásomat, április végén íme már négy lufim színes. :-)

>!
fezer
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Hát nekem végig az járt a fejemben, hogy szerintem eljárt felette az idő. Ezt úgy értem, hogy el tudom képzelni, mekkora nagy szám lehetett ez a negyvenes években, micsoda unikum, de jelenleg milliószámra ontják a krimiket, és nekem ez a történet baromi kiszámítható volt: egyszer sem sikerült meglepetést okoznia. A krimiket én végigizgulom és lerágom a körmöm, itt minden úgy történt, ahogy számítani lehetett rá.
Ja, és voltak olyan hasonlatok (főleg az elején tűnt fel), amitől a hátam borsózott. Pl.: „olyan arcot vágott, mint akinek éppen most hasadt meg a szive.” – ez kb. az első mondatban el van lőve- nem tudom, hogy fordító vagy író követte e el, de azért fájt.
Bár azt megnézném, hogy hogy kell körömmel meggyújtani egy gyufát és van egy „régi-filmes” hangulata az egész könyvnek, amit szerettem.

3 hozzászólás
>!
Aurore P
Raymond Chandler: Asszony a tóban

Ügyes gyerek ez a Marlowe. Nem vagyok egy nagy krimiszakértő, ennek ellenére végig sejtettem a nagy csavart, de mindenesetre nekem tetszett, ahogy végül szépen összerakta az összes kockát. Meg a hidegvére és a nem-naivsága. Én biztos nem lettem volna rá képes. ;o)
A felolvasó Galambos (Galamb) Péter pedig rulez!

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2008
ISBN: 9789630959032 · Fordította: Gy. Horváth László · Felolvasta: Galambos Péter (Galamb)
7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Senki sem sikoltott vagy rohant ki az ajtón. Senki sem fújta meg a rendőrsípot. Minden csendes, napos és nyugodt volt. Izgalomra semmi ok. Csak Marlowe áll itt, azután, hogy egy újabb hullát talált. Egészen jól belejött már. Egy gyilkosság naponta. A hullaszállító jár a nyomában mestersége tekervényes útjain.
    Egész jópofa a maga sajátos módján.

15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Philip Marlowe
>!
Frank_Spielmann I

Bármennyire igyekszem is rendes lenni, mindig úgy végzem, hogy az orrom szennyben turkál, és a hüvelykujjammal valakinek a szemét kellene kinyomnom.

18. fejezet

>!
Frank_Spielmann I

– Mondja ezt még egyszer! – mondta halkan.
    Még egyszer mondtam.
    Nyitott tenyérrel pofon ütött.. Jól meglódította a fejemet. Az arcom égett és megdagadt.
     – Mondja még egyszer! – mondta halkan.
    Még egyszer mondtam. A keze kilendült , és megint féloldalra vágta a fejemet.
     – Mondja még egyszer!
     – Nem én. Érjük be ennyivel.

20. fejezet

>!
Frank_Spielmann I

Azonnal csengett a telefon, és a távolsági beszélgetés kezelője éles hangon közölte, hogy öt centtel többet dobtam be. Megmondtam, mit tennék legszívesebben az ilyen nyílásba. Nem tetszett a hölgynek.

9. fejezet

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Eltelt egy félóra. Dohányzás nélkül hosszú időnek tűnt.

11. fejezet

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Grayson kinyújtotta csontos kezét, és én megráztam. Olyan érzés volt, mintha a törülközőtartóval ráztam volna kezet.

22. fejezet

>!
LNB

– A rendőrség ügye pokoli probléma – mondta majdnem gyöngéden. – Sokban hasonlít a politikához. A rendőrségnek a legkiválóbb emberekre lenne szüksége, és semmi olyat nem tud nyújtani, ami az ilyeneket vonzaná. Így olyan emberanyaggal kell dolgoznunk, amilyet kapunk, és ilyeneket kapunk.

>!
Frank_Spielmann I

Kétségbeesése kicsit színpadias volt – az igazi kétségbeesés oly gyakran az!

16. fejezet

1 hozzászólás
>!
LNB

– Teljesen kiürítette a pénztárcámat. Még az aprót is elvette. Ezért mentem vissza. Nem volt benne semmi kockázat. Tudtam, hogyan élt Lavery. Biztonságosabb volt visszamenni. Hogy például a tejet és az újságot bevigyem. Ilyen helyzetekben a legtöbben elvesztik a fejüket. Én nem. Miért is? Annyival biztonságosabb józannak maradni.

>!
Frank_Spielmann I

– És a nők hevesebbek, mint a férfiak.
– Ahogy a macskák hevesebbek a kutyáknál.
– Hogyhogy?
– Egyes nők hevesebbek, mint egyes férfiak. Ennyi az egész.

16. fejezet

6 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Philip Marlowe sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

James Ellroy: Szigorúan bizalmas
James Ellroy: Perfídia
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
Frank Miller: Sin City – A sárga rohadék
Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság
Kondor Vilmos: Budapest noir
Juan Diaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – Árnyak között
Sepsi László: Pinky
Jakob Arjouni: Sört! Még sört!
Richard Stark: Parker és a szindikátus / Parker és a szajré