What ​We Talk About When We Talk About Love 80% 18 csillagozás

Raymond Carver egyszerű mondatokat ír le, és nem próbál eltávolodni, sem eltávolítani az eseményektől – legyenek azok dialógusok vagy narráció. Halad előre a novella utolsó mondata felé, kiszámíthatatlanul, megtévesztő mindennapisággal. A szereplők emberek, amerikai emberek, akiknek egymással kimondott és kimondatlan érzelmi feszültségeik vannak. Ezek aztán vagy kitörnek valahogyan, vagy nem.
A kitörések gyakran drámaiak, sokszor nyugtalanítóak, kórosak. Furcsa volt, hogy átélek hol átlátható, hol kevéssé átlátható módon felépülő érzelmeket, sokszor negatívakat – de a legerősebbnek mégis olyankor éreztem a hatást, amikor nem történt úgymond különösebben semmi. Nem is volt olyan drámai a sztori. Na az ütött valahogy oda igazán.
Időnként nem tűnt érzelmileg hitelesnek az ábrázolt emberi viselkedés – inkább mintha „mik vannak, ki gondolta volna, mi?” jeligére készült volna egyik-másik csavar. De összességében a téma, a miliő és a dialógusok mindent vittek, nagyon erős hang ez az amerikai rövidprózában.

zseniális.