A ​szingularitás küszöbén 22 csillagozás

Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

A szingularitás korában intelligenciánk egyre inkább nem biológiai alapokra kerül át, és billiószor hatékonyabb lesz, mint manapság. Új civilizáció hajnalán járunk, amely lehetővé teszi, hogy meghaladjuk biológiai korlátainkat és megsokszorozzuk kreativitásunkat. Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója évtizedek óta a technológia jövőben játszott szerepének legnagyobb tisztelettel övezett és legprovokatívabb vizsgálója. Régóta hirdeti, hogy a számítógépek hamarosan elérik a legmagasabb emberi intelligencia szintjét, A szingularitás küszöbén című könyvében pedig szemlélteti a feltartóztathatatlan evolúciós folyamat következő lépését: az ember és a gép összeolvadását, ahol az agyunkba ágyazott tudás- és képességbázis az általunk létrehozott eszközök jóval nagyobb kapacitásával, sebességével és információmegosztó képességével ötvöződik.

Eredeti mű: Ray Kurzweil: The Singularity Is Near

>!
Ad Astra, Budapest, 2013
ISBN: 9786155229268
>!
Ad Astra, 2013
942 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155229251

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 32

Várólistára tette 95

Kívánságlistára tette 89

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Amadea
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Ez az a könyv, amelyet nem tudok objektíven értékelni (a többit se, de ez most lényegtelen). Vagyis anélkül, hogy ne jutna eszembe a hisztériával határos állapotot előidéző (ez csak rám vonatkozik) korrektúrázás és tárgymutatózás. Véres verejték itatja át a lapokat.
Amúgy majdnem teljesen síkhülye vagyok a könyvhöz, de ettől függetlenül nagyon röhögtem Kurzweilen. Ez az ember fél a haláltól – amivel semmi baj, mindenki fél tőle – de ő annyira, hogy képes lenne megváltoztatni az egész világegyetemet, csak ne öregedjen és ne haljon meg – addig, amíg el nem jő a Szingularitás, mert az maga lesz a földi Paradicsom. Még hogy az embernek kisujjában lesz a világegyetem…
Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy amíg késnek a vonatok, vannak felfutó szemű harisnyák és összeeső piskóta, addig nem lesz szingularitás.

37 hozzászólás
>!
kvzs P
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Dobpergés, fanfárok, ünneplő tömeg! Legyőztem a mumust! :)
Négy éve várt a könyv a polcon, azóta gyűjtöttem az erőt, hogy elolvassam. Kellett is, mert nem volt egyszerű menet, szerintem nem is értettem meg, csak töredékét.
Kurzweil egy elképesztően nagy koponya, bámulatos víziókkal. Néha emlékeztetnem is kellett magam, hogy nem hard sci-fit olvasok, hanem folyamatban lévő, vagy lezárult kutatások témáit és eredményeit. Időnként csóváltam a fejem, hogy „ez az elképzelés bizony nagyon meredek” aztán emlékeztettem magam, hogy mekkorát fejlődött a világ gyerekkorom óta. Vagy nagymamám gyerekkora óta. És itt jött a legnagyobb félelmem: mama már nem érti a világot, pedig az ő életében nem volt akkora a fejlődés, mint amit nekünk ígér Kurzweil. Hogyan fogjuk mi, egyszerű emberek feldolgozni, ha tényleg eljön a szingularitás?

13 hozzászólás
>!
Stone
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Rengeteg hiba van a szedésben. Nem szerettem azt a milliószor előforduló mondatot sem, h a későbbi fejezetekben kitérek rá, megmagyarázom, beszélek róla. Azt meg nagyon nem szerettem, h nincs az író jelen és nem tudok visszakérdezni. Én ezt mind elhiszem, h ilyen lesz, csak az apróka dolgok, mint például az ember maga és a gondolkodása nem fog tudni ilyen hamar idomulni az ő felgyorsult változásaihoz. Fogunk, de nem ilyen gyorsan. Amit én legnagyobb szakadéknak érzek, arról talán pár oldalt beszélt, mármint kindle viszonylatban, a könyvben valószínűleg ez még kevesebbnek tűnik.
Amúgy meg, ha már most tudunk egy x percig funkcionáló májat nyomtatni 3D nyomtatóval, akkor az általa felvázolt jövőt én nem érzem nem megvalósíthatónak. Egyedül az a bajom vele, hogy megmarad a szakadék. Melyik? A meg tudom fizetni és a nem tudom megfizetni szakadék. Épp az Elysium mutat be egy ilyen példát. Amit még éreztem, hogy ez az ember egy buborékban él. Viszont mindennek ellenére mintha eléggé INTJ típus volna, így volt valami közösségérzetem vele. A buborékot meg arra értem, amihez ő most hozzáfér már, gondolok itt az életét meghosszabbító akármilyen dolgokra, azt például a magyar egészségügy, hogy tudná produkálni nekünk, amikor egy egyszerű november elején kért reumatológiai időpont első lehetséges ideje áprilisra esett? Vagyis a kiválasztottak megint jól fognak járni, a hangyaboly többi tagja meg szorgalmasan megdöglik és csak olvas a fene nagy vívmányokról a technika terén.
Én? Én Shiva oldalán állok, sose legyen az ujjam egy tömegpusztító fegyver gombja felett…

1 hozzászólás
>!
ppayter
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

„Génmanipuláció, mesterséges intelligencia, nanotechnológia – csupa olyan kifejezés, amivel napi rendszerességgel találkozhatunk. Van, akinek ez csak a science fiction regények lapjairól és a különféle hírportálok "tech” rovataiból ismerősek, Ray Kurzweil szerint viszont ez az emberiség három eszköze, hogy túllépje a biológiai evolúció korlátait. (…)

Ha valaki azt mondja, hogy lehetőségünk van az örök életre, a lehető legritkább esetben vesszük komolyan. Az illető nyilvánvalóan valami vallási irányzat vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt követője, viccel, esetleg simán bolond. Van azonban még egy lehetőség: az illető feltaláló és jövőkutató, Ray Kurzweilnek hívják és a technológiai fejlődés trendjei és az elérhető lehetőségek vizsgálatával egyre biztosabb benne, hogy valamikor a 2030-as évek elején bekövetkezik a technológiai szingularitásnak nevezett jelenség. Az emberinél erősebb mesterséges intelligencia okozta technológiai és társadalmi változások ugyan természetükből kifolyólag előre nem láthatóak (innen az elnevezés, a gravitációs szingularitás mintájára), azonban nem szükséges mélyen eseményhorizont mögé pillantani ahhoz, hogy a szingularitás pillanatáig és a nem sokkal utána várható hatásokat felmérhessük."


Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2013/09/ray-kurzweil-szin…

9 hozzászólás
>!
B_Petra
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Eddig,
Tétel: Kurtzcweil és én külön világban élünk. ( és az övére lehet mondani ez az élet, nem a három műszak)
Bizonyitás: Reductio ad absurdum.
Jövőkutatás?
A pasi nem akar meghalni, és mintha elégedetlen lenne a mostani biológiai konstrukciójával, igazi aggódógép, persze művelt, zseniális, és mindenre van egy idézete, vagy egy lábjegyzete. :)
Az első fejezet egy olyan SWOT analízisre emlékeztet amit minden félévben megíratnak velem is, épp csak itt a gépi intelligencia és a biológiai intelligenciát hasonlítja össze, erősen részrehajlóan a gépi intelligencia javára,és ami mellett nem tudok elmenni mert bizarr
„A gépek képesek egyesíteni erőforrásaikat, intelligenciájukat és emlékezetüket. …eggyé válhatnak és elkülönülhetnek. Az emberek ezt szerelemnek nevezik, de a mi biológiai képességünk múlékony és megbízhatatlan.”
Ami vállalható és elég összeszedett a hat korszak leírása, fizika-kémia, biológia, agy, technológia, az emberi intelligencia és a technológia összeolvadása, a világegyetem öntudatra ébredése(szívből remélem nem érem meg, sorry Ray).
Nem bírtam ki és már az elején rákerestem az exponenciális szó mindössze 252 –szer fordul elő.

>!
Andicskóka
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

HA Kurzweilnek igaza lesz, akkor talán ez az első pillanat az emberiség történetében, amikor az evolúciót nem utólag próbáljuk felfejteni, hanem magunk előtt látjuk kibontakozni. Lenyűgöző könyv, egészen új szemléletet ad, félelmet is kelt, de talán reményt is ébreszt. Aki elolvassa, jobban érti, hogy mi is történik mostanában a robotok, a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia terén. Elkezdődött.
:D :O

>!
qper
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

picit redundáns, és a túlzottan „transzcendens” (isten stb.) dolgokat is kihagytam volna belőle, de ha a szigorúan vett trendkutatással összefüggő dolgokat nézzük akkor nagyon ott van…
Kurzweilre is igaz, amit a jövőkutatókkal kapcsolatban állít: rövid távon túlbecsülnek, hosszú távon pedig alul… :-)

>!
Video
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Sajnos a hossza abból adódik, hogy Kurzweil egyes dolgokat 10-20x elmond, ez pedig helyenként igen unalmassá teszi, de a könyv ennek ellenére igazán szemléletformáló, mindenképpen érdemes elolvasni.

>!
Kalim_Pál
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Nagyon vártam ezt a könyvet, és végig is küzdöttem magam rajta, de nyugodt szívvel nem adhatok rá 4 csillagnál többet, mert helyenként kissé vontatott.


Népszerű idézetek

>!
Amadea

A számítógépes eszközök mérete és súlya kezdi közelíteni a könyvekét, de még mindig nehezebbek, mint egy puhakötésű könyv. És a papírkönyvek akkumulátora soha nem merül le.

94. oldal

>!
Amadea

»Ha a mondás igaz, csak a halálban és az adókban lehetünk biztosak – de a halálban ne legyünk túl biztosak!«
(Joseph Strout, idegtudós)

469. oldal

4 hozzászólás
>!
Amadea

»Nem tudom, uram, de akármi is lesz belőlük, biztosra veszem, hogy meg fogja adóztatni.«
(Michael Faraday válasza a Brit Királyi Kincstár hivatalnokának arra a kérdésére, hogy milyen gyakorlati haszna lehet az elektromágnesesség bebizonyításának)

469. oldal

>!
Bori_L

Gertrude Stein rózsájával ellentétben nem az a helyzet, hogy egy tranzisztor az egy tranzisztor, ami egy tranzisztor.

99. oldal

>!
Amadea

Az egysejtű állatok kémiai reakciók révén néhány másodpercen át képesek emlékezni az eseményekre. Az aggyal rendelkező állatok napokig. A kultúrával rendelkező főemlősök nemzedékeken át képesek továbbörökíteni az információt. A szóbeli történelemmel rendelkező korai emberi civilizációk évszázadokon át meg tudták őrizni a történeteiket. Az írás megjelenésével az információ maradandósága több ezer év lett.

87. oldal

>!
Amadea

Fontos rámutatni, hogy az orsósejtek nem végeznek racionális problémamegoldást, és ezért nincs racionális kontrollunk a zenére adott reakcióink vagy a szerelem fölött. Az agy többi része viszont keményen igyekszik értelmet találni rejtélyes magas szintű érzelmeinkben.

>!
Stone

A komplexitás természetének jobb megértéséhez vizsgáljuk meg egy kő komplexitását. […] A követ tehát gyakorlati célokra elég sokkal kevesebb információval, az alakjával és az anyagával jellemeznünk. Ennél fogva joggal tekinthetjük egy közönséges kő komplexitását sokkal kisebbnek, mint egy emberét, noha elméletileg a kő rengeteg információt tartalmaz.

>!
Amadea

A mi varázsigéink a modern világ mágiája mögött rejlő képletek és algoritmusok.

27. oldal

>!
Amadea

A közelgő szingularitás mögött rejlő kulcsgondolat az, hogy az ember alkotta technológia változásainak üteme gyorsul, a képességei pedig exponenciálisan nőnek. Az exponenciális növekedés csalóka dolog. Szinte észrevétlenül kezdődik, majd váratlan dühvel kirobban – mármint akkor váratlan, ha az ember nem figyel a pontos pályájára (lásd: A lineáris és az exponenciális növekedés ábrát később).
Gondoljuk végig a következő példát: egy tó gazdája otthon akar maradni, hogy gondozza a tóban élő halakat, és gondoskodjon róla, hogy a víz felszínét ne borítsák be a tavirózsák levelei, melyekről azt mondják, néhány naponként megduplázódik a számuk. Hónapokon át türelmesen várakozik, ám mindig csak kis liliomfoltokat lát, amelyek látszólag nem terjednek észrevehetően. Mivel a tavirózsa csak a tó felszínének egy százalékát borítja be, a tulajdonos úgy gondolja, nyugodtan elmehet nyaralni a családjával. Ám amikor néhány hét múlva hazatér, megdöbbenve látja, hogy a vízililomok levelei az egész tavat befedték, és az összes hala elpusztult. Mivel a növény néhány naponként megduplázta levelei számát, az utolsó egy hét terjeszkedése elég volt ahhoz, hogy az egész tavat befedje. (Hét duplázással 128-szorosára nőtt a kiterjedése.) Ilyen az exponenciális növekedés.

30-31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: technológiai szingularitás
>!
Amadea

Az evolúciós folyamat nem zárt rendszerekben működik, az evolúció egy nagyobb rendszer káoszából merít, onnan veszi a diverzitásra való lehetőségeit.

76. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jay Asher – Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk
William Gibson: A periféria
Theodore Sturgeon: Több mint emberi
Ramez Naam: Nexus
Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia
Barabási Albert-László: Villanások
Gábor Éva (szerk.): A kívánt jövőtől a lehetséges jövőig
Damage: Damage Report
Stanisław Lem: Summa technologiae
Dougal Dixon: Az ember után