Gonosz ​lélek közeleg 107 csillagozás

Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jim ​és Will kiskamaszok, akik nagyon szeretnének már felnőni. Egy nap vándorcirkusz érkezik a városukba, szörnyszülöttekkel és fantasztikus mutatványokkal: az öreg tanárnő a Tükörlabirintusban megpillantja kislánykori önmagát, a villámhárító-ügynököt megigézi a világ leggyönyörűbb asszonya, a fiúk pedig kilesik a nagy titkot – a cirkusz körhintája hátramenetben fiatalít, előre pedig öregít. Ám Will apja, az emberkerülő könyvtári gondnok régi újságokból rájön, hogy a cirkusz nem közönséges társulat: harminc-ötven évenként visszajár hozzájuk, hiszen az emberek a körhintán megifjodhatnak, a cirkuszosokat pedig éppen az ő félelmeik és fájdalmaik éltetik, hiszen mindenki fél valamitől. A felismerés elkésik: a cirkusz megfogja és akarat nélküli bábokká teszi a fiúkat. Will apjának ki kell lépnie remetei magányából, hogy megmentse a gyerekeket, de a rémálom rá is kiterjeszti gonosz hatását. A lidércnyomás véget ér ugyan, ám a tapasztalatot nem lehet meg nem történtté tenni. Jim és Will… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1962

>!
Európa, Budapest, 2002
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630771136 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 5


Kedvencelte 16

Most olvassa 4

Várólistára tette 95

Kívánságlistára tette 92

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Sose szerettem a cirkuszokat, nekem mindig olyan furcsa, harsány csődület volt, mindenféle idegen szagokkal. Lehet sokan vannak így vele, mert egyik kedvenc helyszíne a rémregényeknek.
Bradbury szépirodalmat csinált a horrortörténetből. Gyönyörűen fogalmazott mondatok, hasonlatok, hangulatok vezetnek le a mélységbe. Mert ennek a ráérős szépségnek a burka alatt rejtőzik a sötétség, a gonoszság. A gonosz a jót látja gonosznak. Érdekes megközelítés. Lírai gonoszság és lírai félelem.
Ezt a könyvet októberben kell olvasni, akkor igazán hangulatos.
> ..And the Circus Leaves Town
https://www.youtube.com/watch…

24 hozzászólás
Morpheus>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Tudtam, hogy Bradbury nagyon tud írni, de hogy ennyire? Nagyon meglepett. Mondhatni, ez egy ifjúsági rémtörténet, de az apa személyében magamra ismertem, kaptam egy kis tanítást tőle, valamint az életről és a halálról a könyvből. No meg a vágyakról, bűnökről, jóságról, fiatalságról és öregségről. Megint. És jólesett. Michael Endét idézte, azonban a Momo tizenegy évvel később íródott, vajon olvashatta-e ezt a könyvet? Van egy olyan érzésem, hogy igen.

marcipáncica>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Bradburytől ez volt az első „rendes” hosszúságú regény, amit olvastam, ami egyszerre vált előnyévé és hátrányává. Előnye, hogy a novelláival, illetve kisregényeivel ellentétben sokkal részletesebb cselekményre és építkezésre van alkalma, ugyanakkor hátránya, hogy úgy éreztem, nem igazán sikerült kihasználni a terjedelem adta extra lehetőségeket. Félreértés ne essék, a Gonosz lélek közeleg egy klassz regény, viszont Bradbury annyira elkényeztetett már a jobbnál jobb novelláival, hogy azokhoz mérten ez egy kicsit gyengébbre sikerült.

A történet középpontjában álló két kiskamasz srác életét az álmos kisvárosukba érkező, már első blikkre is hátborzongató és természetfeletti erőkkel operáló vándorcirkusz forgatja fel, ez a felállás pedig bevált recept egy kísérteties rémtörténethez, mely erősen a felnőtté válás témájára, a fiatalkori érzésekre és barátságokra épül.

A gonosz lélek sokféle módon közeleg, látható, és sorok között megbúvó módon. Bradbury bámulatosan játszik a szavakkal, a tőle megszokott színvonalú, lenyűgöző prózát szállít. Őt olvasni mindig élmény, bármilyen történetet is írjon, részleteivel, leírásaival, csodálatos mondataival mindig elvarázsol. Számomra ő az atmoszférateremtés (egyik) mestere, fantasztikus képzelőereje segítségével hihetetlenül eleven képeket fest meg olvasói számára, nem csak a rejtélyes és baljóslatú vidámpark esetében, hanem a hétköznapi, átlagos amerikai kisváros csendes kis utcáit, lakóit is megtölti élettel és hitelességgel.
Tökéletes kontrasztba állítja az elmúlástól, haláltól, elfecsérelt életektől való legmélyebb rettegést, mely megállíthatatlanul, egyre gyorsabban hatalmasodik el az embereken, és Jim és Will életerős, kalandvágyó, bármivel szembenéző rettenthetetlen kitartását, győzni és élni akarását.
A regény így egyszerre gyönyörű tanmese a gyermekkori barátságok erejéről, az álmok eléréséért fizetendő árról, és arról, hogy hogyan válhat az emberi igazán jó apává tinédzser fia számára, közben pedig végig megőrzi a borzongató lidérctörténet jellegét is. A szereplők belső, lelki vívódásait és a külső, valódi szörnyekként megjelenő ellenséget egyszerre, együtt kell legyőzni, ez a párhuzam pedig végig együtt bontakozik ki a cselekményben, a feszültség pedig oldalról oldalra növekszik.

Ami igazán számomra gyengesége volt a regénynek, az a befejezés. Spoilerek nélkül legyen annyi elég, hogy Bradbury ennél sokkal, de sokkal ütősebb lezárásokat írt már, így ez most óhatatlanul is egy kis csalódást okozott. Másik probléma számomra a párbeszédeknél érződött, sokszor ezeket kicsit mesterkéltnek, karakteridegennek találtam, de ez adódhat abból is, hogy a 60-as években íródott a könyv.

Összességben egy nagyon élvezetes misztikus horrorregényt kaptam, a Bradburyre jellemző fantasztikus lélekábrázolásokkal és érzelmi gazdagsággal, gyönyörű tálalásban. Nem szólt akkorát, mint a legjobb művei, de így is egy időtálló, szórakoztató és szép történet ez.

Noro >!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Ez a könyv a felnőtt olvasóhoz szól, aki még képes egy gyerek fejével gondolkodni és álmodozni, de már van róla elképzelése, hogy mi is az öregedés. Mr. Dark cirkusza ezt a kettősséget ragadja meg: a bujkáló félelmet az öregségtől és a gyermeki reményt, hogy az valami csoda folytán mégis elkerülhető. Különös stílusban megírt, különös történet – főleg a sci-fi íróként közismert Bradburytől. De a „kisvárosi horror” zsánere talán egészen másképp alakult volna nélküle.

1 hozzászólás
Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Valamiért először féltem ettől a könyvtől. No nem azért, mert a történet ijesztő, horrorisztikus. Megszoktam, hogy az írótól rövid történeteket, novellákat olvasok, ezért tartottam a hosszabb terjedelemtől. Ostobaság volt.
https://moly.hu/idezetek/858424

Valamiért féltem ettől a könyvtől. Mivel az olvasás során néhol szorongatta a lelkem.
Mert a sorok gyönyörűek, de olykor fájdalmasak. Mert ott kukucskálnak a félelmeink, a fejünkben egymással csacsognak halkan.
https://moly.hu/idezetek/38107

Ray Bradbury félelmetesen zseniális. Horrort alkot káprázatos, elképesztő metaforákkal, szívbemarkoló képekkel.
https://moly.hu/idezetek/858422

Csodálatos borzongás.

zamil>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Nehezen barátkoztam meg a könyvel, mert nem erre számítottam. Bradbury itt egy másik arcát mutatta meg nekem. Ritkán olvasok mostanában ilyen horrorszerű könyvet, és valahogy Bradbury stílusa nekem annyira nem is passzolt hozzá, valahogy nem jött a rettegés ezeknek a szép mondatoknak hatására. Amúgy a történettel nincs gond, jól felépített, minden meg van benne, hogy jól kikapcsoljon, élveztem olvasni.
Egy biztos, új arcát mutatta az író felém e könyvével.

HA86>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Avarszagú, hűvös októberi este; csíkos cirkuszi sátor; és Jim meg Will, a két jóbarát.
Talán meredek hasonlat, de szerintem Ray Bradbury Gonosz lélek közeleg című regénye olyan, mintha Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című művének kistestvére lenne. A természetfeletti erővel rendelkező gonosz, és a nyomában járó kérlelhetetlen pusztulás, az álmos kisváros nyugalmának megbolygatása közös jegyek, de míg a Krasznahorkai-regény stílusa letisztult és elegáns, addig a Gonosz lélek közeleg hemzseg a túlkapásoktól. Erőltetett hasonlatok, szokatlan jelzők, már-már giccses leírások, a csúcspont észrevétlenül jön el a regény kétharmada környékén, és utána hosszú a levezető szakasz…
… És mégis tetszett. Mert működött. Bradbury mély empátiáról tanúskodó leírásai működtették. A két kiskamasz barátságának természete, az őszinte, életszerű párbeszédeik, a türelmetlen várakozás, hogy felnőjenek végre (milyen ismerős!); Willnek az apjához fűződő ambivalens érzései, és az apa félelme az öregedéstől (szintén ismerős :P), illetve attól, hogy soha sem élt igazán… Mindez annyira izgalmas – ez a vájkálás az emberi lélek legsötétebb bugyraiban –, hogy viszi magával az egész történetet, és a gonosz cirkuszi karaván tulajdonképpen csak hab a tortán. :)

theodora>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Ajánlom ezt a könyvet, ha egy nem mindennapi horror-könyvet kerestek, ahol a lélektani vonatkozásokon van a hangsúly, nem az akciódús eseményeken. Bár teljesen ez sem igaz, mert a fiúk napjai bőven tartogatnak akciót, félelmet és kalandot, de mindezt valami rémálomszerű csomagolásban kapjuk meg az írótól.

smetalin>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Nem nevezném horrornak ezt a könyvet, inkább szól a barátságról ,szeretetről és az emberi hiúságról, igaz egy kissé misztikus köntösbe bugyolálva! és kell hozzá egy cirkusz is, mely az egészet magába fogadja.(majd megrágja és kiköpi)

4 hozzászólás
Léczfalvy_Lili>!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

Hosszabb a kötet, mint ahogy a történet indokolná. Annyira retro borítója van, hogy imádom :) Eleinte eléggé berántott a sztori, főleg, hogy nem is olyan régen néztem végig a Carnivale, vándorcirkusz sorozatot és hozta azt a hangulatot -is- A végére el is fáradt a túlírás miatt. Tehát az alapszituáció tetszett, elvégre a Machbet áthallás is megvolt. Mi több, hogy nem is olyan régen olvstam King-től a Rémségek városát és részben ahhoz is hasonlított.


Népszerű idézetek

Morpheus>!

– Van egyáltalán valami, ami nem szomorít el?
– Csak egy. A halál.
– Hóha! – rezzent össze a fiú. Én azt hittem volna, hogy az szomorít csak el igazán!
– Dehogy – felelte a férfi hajszínéhez illő hangon. – A haláltól minden más válik szomorúvá. De a halál önmagában csupán ijesztő.

146. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · szomorúság
3 hozzászólás
ohentibi>!

Túl későn ébredtem rá, hogy nem várhatod ki, amíg tökéletessé válsz, ki kell lépned a többiek közé, elbukni és felállni, mint mindenki más.

szigiri>!

Bezzeg a középkorú férfiak! Ők aztán ismerik ezt az órát. Uramatyám, az éjfél nem is rossz, az ember felébred és visszaalszik. Az egy vagy két óra sem vészes, kicsit forgolódik, aztán máris fújja újra. Az öt és a hat a remény ideje, a pirkadat már a horizont alatt nyújtózkodik. De a három, te jó szagú úristen, a hajnali három! Az orvosok szerint ez a test apályának ideje. A lélek külön utakon jár. A vér lelassul. A valódi haldoklást kivéve ekkor kerül az ember a legközelebb a halálhoz. Az alvás maga is egy darabka halál, de aki hajnali háromkor tágra nyílt szemmel nézgelődik, az igazi élőhalott!

66-67. oldal (Európa, 2002)

Cicu>!

A cirkusz pedig elég bölcs, hogy tudja: jobban félünk a Semmitől, mint a Valamitől. A Valamivel lehet harcolni. De… a Semmivel? Hol ütöd meg? Van szíve, lelke, hátsója, agya?

216. oldal (Európa, 2002)

Morpheus>!

A férfi és a nő, ahelyett, hogy faképnél hagynák vagy megölnék egymást, egy életen át csimpaszkodnak a másikon, szaggatják a haját, kitépik a körmét; olyan számukra a másik fájdalma, akár a kábítószer: érdemes érte élni.

214. oldal

Cicu>!

Szóval mondd csak, mióta hiszed azt, hogy jónak lenni és boldognak lenni egy és ugyanaz?

143. oldal (Európa, 2002)

Noro >!

Az volt vele a baj, hogy egyszer megpillantotta a világot, és aztán többé nem tudott nem oda nézni.

47. oldal, 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: világ
legrin P>!

Az a temérdek könyv – gondolta –, évszázadok hámló bőre, egymásnak dőlve, akár megannyi keselyű. Az ember elsétál sötét sorfaluk előtt, s az aranyozott címek felnyársalják tekintetükkel.

198. oldal

Buzánszky_Vírus_Dávid>!

Mi, férfiak rettentő érzéketlenné válunk, mivel képtelenek vagyunk ragaszkodni a világhoz, vagy önmagunkhoz, vagy bármihez. Nem látjuk meg a folytonosságot, minden elromlik, széthull, elolvad, megáll, elrohad vagy megszökik. Mivel pedig az Időt nem alakíthatjuk, mi marad nekünk, férfiaknak?
Az álmatlanság. A bámészkodás.

68. oldal

Buzánszky_Vírus_Dávid>!

Az volt vele a baj, hogy egyszer megpillantotta a világot, és aztán többé nem tudott nem oda nézni. Ha pedig az ember egész életében máshová sem néz, mire betölti a tizenhármat, már húsz évet lehúzott a világ szennyesét mosva.
Ami Will Hallowayt illeti, benne már korán kialakult a hajlam, hogy tekintetét egyfolytában félrefordítsa, átnézzen a dolgokon, vagy csak úgy a semmibe. Tizenhárom év alatt hatévnyi kemény pillantást megspórolt.

47. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: Borzalmak városa
Stephen King: A rémkoppantók
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Stephen King: Éjszakai műszak
Dean R. Koontz: Az ősellenség
Stephen King: Az
Stephen King: A búra alatt
Stephen King: Titkos ablak, titkos kert
Stephen King: A Napkutya
Stephen King – Peter Straub: A talizmán