Fahrenheit ​451 736 csillagozás

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Ray Bradbury: Fahrenheit 451

„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap… Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok…

Eredeti megjelenés éve: 1953

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191841
>!
Göncöl, Budapest, 2003
192 oldal · ISBN: 9639183458 · Fordította: Loránd Imre
>!
Göncöl, Budapest, 1991
238 oldal · ISBN: 9637875336 · Fordította: Loránd Imre, Sz. Kiss Csaba, Lénárd Edna, Mohay Béla

Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Guy Montag


Kedvencelte 150

Most olvassa 28

Várólistára tette 607

Kívánságlistára tette 419

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Van egy könyv a polcomon, aminek furcsa a kiadása, mert nincs a gerincére írva semmi. De mégis tudom melyik az. Van egy könyv, amiről mindig is tudtam, mert sokat emlegetik, sok másik könyvben, filmben, játékban utalnak rá. Tudod ez az a történet, amiben elégetik a könyveket. 451 Fahrenheit fokon. És amiben Bradbury a szokásos módon gyönyörűen fonja a szavakat, de hiába van tele tűzzel és lánggal, a lelkem hideg és szomorú lesz tőle.

14 hozzászólás
zamil>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Egy újabb könyv, amit csak 5 csillagra lehet értékelni. Nagyon remélem, hogy sose jön el ez a világ, amit Bradbury elénk tárt, bár ahogy látom már a küszöbén állunk. Persze vannak ellenállók, mint mindenki itt a molyon.
Alapmű kötelezővé tenném, többet nem is tudok mondani róla. Minden olvasásomnál, valahol emlékezni fogok erre a könyvre.

13 hozzászólás
lilla_csanyi>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Még egy könyv, amiről jótékonyan hallgattak az iskolában, pedig lehet, hogy akár gondolatokat is szülne a kamaszok fejében. A tippem az, hogy épp ezért nincs róla szó.
Imádom Bradbury-t a kifinomult stílusáért. Amiért olyan finoman éninti meg a lelket, ahogy egy profi hegedűművész a hangszere húrjait.
Az első betűtől az utolsóig tökéletes.

13 hozzászólás
Bélabá>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Most vagyok meglőve! Nem tudom eldönteni, hogy ez abszolút jó könyv vagy sem? Mert vannak benne olyan összetevők, amelyek elbizonytalanítanak.

Mi tetszett?
A könyvekről szólt, ez önmagában piros pont nálam minden olvasmányban
Jó a történet ötlete.
Az is tetszett, hogy mások is ajánlották már. A „mások ajánlották” polcról szedtem azzal, hogy @Timár_Krisztina egy értékelése keltette fel a kíváncsiságomat a spoiler kapcsán

Mi nem tetszett?
Az, hogy könyvégetés szerepel benne.. Ez micsoda barbárság, pfejjj…
A sztorit nem dolgozta ki eléggé, talán 300-500 oldalon még nagyobbat szólt volna
A szereplők számomra színtelek, szürkék, karakter nélküli alakok, pontosabban olyanok, akik nincsenek kellően ábrázolva. Ez erős hiányérzet volt. Mondhatni csak neveket láttam, és képtelenség volt elképzelni Montagot és társait.

Mindennel együtt érdekes olvasmány, pedig nem kenyerem a sci-fi. Volt benne 5-6 jó idézet, amit lájkoltam vagy kiírtam. Nem hatott úgy, mint Orwell 1984-e, elmarad tőle. Az első fejezet döcögött kicsit, a második tetszett legjobban, a harmadik időnként igen máskor meg csak néztem. Olyan könyv, amit ha jól rémlik ajánlott olvasmányként javasoltak gimben. Erős 4 csillagot adok rá (4,2 pont). Nem bántam, hogy olvastam, de nem fogom sci-fivel halálra olvasni magam….

13 hozzászólás
Leliana>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Mielőtt leültem értékelést írni, megsimogattam a könyveim gerincét, mert én még szerencsére megtehetem. (Azt hiszem, utána is ezt fogom tenni.)
Önállóan is egy félelmetes (lehetséges) jövőképet mutat be, Ben Elton: Vakvilága után azonban egyenesen hátborzongató volt olvasni. Amikor kezembe vettem, fogalmam sem volt róla, mikor íródott, amikor ránéztem, eléggé mellbe vágott. Eltelt ~70 év, és szinte valóra vált ez a rémálom. Legyen fontos az üres locsifecsi, a semmitmondó tévéműsorok, a száguldozás, tananyagként olyasmik, amiktől az ember azt hiszi, milyen okos lett, holott a világról semmilyen képe nem lesz, silányuljanak az emberi kapcsolatok, végül is, minek annyit beszélgetni, felesleges időpocsékolás a természet szépségeiben gyönyörködés és a művészetek is csak boldogtalanná tehetnek, nem?
Számtalan olyan gondolatot tartalmaz, ami elgondolkoztatott, megérintett, mindenképp megérte elolvasni. spoiler
Azt sajnáltam picit, hogy Clarisse nem kapott nagyobb szerepet, és hogy mindenkiről viszonylag keveset tudtunk meg, ez tipikusan egy olyan könyv volt, aminél örültem volna, ha tovább tart.

KleineKatze>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Igazi érzelmi hullámvasút ez a rövidke, ámde annál tartalmasabb történet. Orwell-i indulással kezdődik, mintha hirtelen az 1984-be csöppentem volna, ugyanaz a nyomasztó szürkeség és fásultság köszöntött.

Azonban egy olyan központi elem köré építi Bradbury a történetét, nevezetesen az irodalom, a nyomtatott könyvek égetése, amit egy könyvmoly akár személyes támadásnak is érezhet. A kezdeti fásultság pedig ezzel elillant, és őszintén feszülten olvastam. Engem nem rendített meg a könyvégetés, mint motívum, hiszen – sajnos – a történelemben is találkoztunk már hasonlóval, és nem is kell messzire menni. Viszont Beatty monológját olvasva elkezdtem gondolkozni, vajon értékelem-e eléggé azt, hogy van mit olvasnom, hogy lehetőségem van rá hogy a világ megnyíljon előttem valahányszor egy addig még ismeretlen kötetet emelek le a polcról… Nagyon komplex, rengeteg érzés és gondolat kavargott bennem. Azok közül a disztópiák közül, amikhez eddig szerencsém volt, pedig ez érintett meg legjobban.

Az egy csillagot a vége miatt vonom le. Én hamarabb lezártam volna, az utolsó részt mindennel együtt feleslegesnek éreztem. Tudom, hogy mi volt a cél, és az üzenetét talán nem is lehetett máshol megjeleníteni, tényleg ütött, de az a feszültség, ami végig megvolt a regényben, ott elveszett, és ezzel számomra el is laposodott a cselekmény, holott addig képtelen voltam letenni.

MezeiMarcsi>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Annyi könyvet ajánlanak nap mint nap,hogy 1000 év is kevés lenne az elolvasásukhoz. Ezt a könyvet nem ajánlották.Miért?Talán azért mert a könyv elöbb-utobb megtalálja az embert.Nem kell keresni,nem kell ajánlani,egyszer csak ott lesz.Sétálgattam a könyvtárba, kiválasztottam a polcról,nem volt kiemelve,nem volt szem elött,de nem is volt elrejtve.Csak ott volt.Hazahoztam,pár napig kerülgettem,majd belefogtam. Kétszeresen is szerencsém vot.A huszadik oldal körül ráakadtam egy 4 levelű lóherére,papírra ragasztva,műanyag tasakba. Arra viszont,hogy kincsre találtam,már az első oldal után rájöttem. Ez a könyv nagyon nagyon….. nem tudom.Tetszik?Bejön? Ütős? Még nem igazán tudom a pozitív jelzőt arra,hogy elmondjam mennyire jó könyv.Talán nem is passzol hozzá egyik sem. Lehetne idézni belőle,de fölösleges.60-64-69-71. oldal.Mindegy. Fölösleges idézni,egyben kell elolvasni. Van egy témában hasonló film : Éli könyve . Nem mondom el miről szól,akit érdekel utána néz. Nem mondom el miről szól a könyv,akit érdekel elolvassa. Nem ajánlom senkinek,mert aki szeret olvasni,elöbb-utóbb találkozik a könyvel. Régóta nagy kérdés,miért tanuljunk?Miért jó ha tudunk egy verset,mesét,akár egy Bibliai idézetet? A könyvben van a válasz. A könyvet 1953-ban írták. Kellett ez a könyv. Nekem mindenképp.

4 hozzászólás
tamikasipke>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Hát nem szeretnék egy ilyen jövőt átélni, mint amit Bradbury lefest a könyvben, bár sokszor azt érzem, hogy néhány szempontból már most is ilyen agymosást folytat a média rajtunk.

– „Hatalmas havazás várható!!!” – könyörgöm, hiszen tél van…..
– „Kinyírta, megölte, felakasztotta, stb” – ezért a legjobb neked, ha a Való világot, Big Brothert, ***-t nézed, mert az neked jó!
– „Önnek még nincs rózsaillatú fingporlasztója? Utolsó lehetőség, hogy beszerezzen egyet itt és most, csak féláron, és adunk hozzá még öt darab sérvkenőcsöt is!” – Ha mégse veszel? Félember vagy, selejt, társadalom söpredéke… tedd a kezed a tv-re, majd jól meggyógyít a telesámán!

Tony Benn, volt brit parlamenti képviselő fogalmazta meg nagyon érthetően: „Két útja van az emberek irányításának: a megfélemlítés és a demoralizálás. Tanult, egészséges és öntudatos nemzetet nehéz kormányozni, ezért akarnak kormányok tanulatlan, beteg és pesszimista embereket.”

Szóval olvassunk minél több könyvet, köztük Bradbury-t is, hogy pontosan lássuk, micsoda hatalmat adnak a könyvek a kezünkbe bármilyen felsőbb hatalommal szemben.

5 hozzászólás
Zsola>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Nos, 2013 decemberében olvastam a Marsbéli krónikákát és azóta nem vettem a kezembe Bradbury regényt. Az az igazság, hogy nem nyűgözött le az a könyv (sajnálom, de ez van) és úgy gondoltam, hogy egyelőre elég is az író életművéből. Most is ellenérzésekkel vágtam bele az olvasásba. Megint egy égig magasztalt könyv, megint nagy elvárásokkal, de szerencsére kellemesen csalódtam. Még akkor is, ha szerintem disztópiákból sokkal érdekesebb és talán jobb könyvek is léteznek ennél (Mi, 1984, Mikor az alvó ébred…), de azért ez sem volt piskóta. A legnagyobb erénye, hogy talán ennél a könyvnél éreztem azt, hogy ez van a legközelebb jelen korunkhoz, és talán sokkal aktuálisabb most, mint 1962-ben amikor íródott. A végső „megoldás” is nagyon tetszett, mégpedig, hogy az spoiler No erről nagyon szerettem volna bővebben olvasni! Mármint a kidolgozásról és a kapott „pillanatképek” helyett arról, hogy ki hol milyen könyveket őriz, de legfőképpen hogyan. Szereplőnk fejlődése is lehetett volna jobban kidolgozott és a fiatal lány hosszabb szerepeltetésével még érdekesebb lehetett volna a történet. Őt a főhőssel ellentétben nagyon bírtam. Maga a társadalmi rendszer bemutatása is kevés volt, ezt is lehetett volna jobban, szemléletesebben bemutatni. Ettől függetlenül megadom magam és elismerem, hogy ez bizony egy jó könyv és jár a 4,5 csillag.

K_A_Hikari>!
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

„Eszembe jutottak a könyvek. S most először értettem meg, hogy minden könyv mögött egy ember rejlik. Egy ember, akinek gondolatai támadtak, aztán hosszú idejébe tellett, amíg papírra vetette őket.”

Tavaly nekem ez emelt magyar érettségi tétel volt. spoiler A lényeg, hogy most a NIOK júniusi témája miatt eszembe jutott, hogy akár el is olvashatnám.

Egyszerre érzem azt, hogy bárcsak hamarabb a kezembe akadt volna, és azt, hogy nem bántam meg, hogy csak most. Így, hogy nem egy tétel miatt olvastam el, sokkal jobban elgondoltatott.
És elszomorított, mert amit Ray Bradbury 66 évvel ezelőtt papírra vetett, az – megvan rá az esély – a mi közeli jövőnkké is válhat.
A nem beszélgetések, a TV és a média agymosása, az egymástól való elidegenedés, a könyvek, ezáltal a tudás pusztítása.
„Egyformának kell lennünk. Nem mindenki születik szabadnak és egyenlőnek, ahogy azt az Alkotmány mondja, de mindenkit egyformává idomítanak. Ha mindenki hasonmása a másiknak, akkor mindenki boldog, megelégedett, akkor nincs többé kiváló, akitől félni kell, vagy akihez a másikat mérni lehet. Az ám! Tehát a könyv a szomszéd házban olyan, akár a töltött puska. El kell pusztítani! Ártalmatlanná kell tenni ezt a fegyvert. Ki tudja, ki lesz a célpontja egy olvasott embernek?”

Legyünk mi magunk azok, akik kitörnek a megszokásból.
Akik nem félnek gondolkodni, de rettegnek a hallgatás sűrű csendjétől.
Akik olvasnak könyveket. Sokat, sokfélét, verseket, drámákat… a saját szórakoztatásukra (is).
Akik maguk is 451 fokon égnek.


Népszerű idézetek

Dün P>!

– Mindenkinek, aki meghal, hagynia kell maga után valamit, mondta a nagyapám. Gyereket vagy könyvet, festményt, házat vagy egy falat, amelyet felépített, egy pár cipőt, amit csinált. Vagy egy kertet, amelyet beültetett. Valamit, amit a kezünk megérintett, hogy lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után, hogy ha az emberek egy fára vagy egy virágra néznek, amit mi ültettünk – minket lássanak abban. Egyre megy, mit csináltunk, csak az a lényeges, hogy ha valamihez hozzányúltunk, azt változtassuk meg úgy, hogy ránk emlékeztessen akkor is, ha már levettük róla a kezünket.

176. oldal

3 hozzászólás
Dün P>!

– Lakasd jól a szemed csodával – mondta –, élj úgy, mintha tíz másodperc múlva holtan esnél össze. Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot; ilyen állat sohasem létezett. S ha létezne is: a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük! Rázd meg a fát, hogy a lajhár lezuhanjon!

177. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lajhár
4 hozzászólás
piccola>!

Béke, Montag. Adjunk az embereknek „ki mit tud” vetélkedőket, amelyeket az nyer meg, aki a legtöbb slágerszövegre emlékszik, vagy az államok fővárosainak nevére, esetleg arra: mennyi búza termett tavaly Iowában. Tömjük tele az agyukat érdektelen adatokkal; verjünk a fejükbe annyi tényt, hogy telítettnek s ragyogóan informáltnak érezhessék magukat. Akkor majd gondolkodó lénynek álmodják magukat, azt hiszik, messzire jutnak a tudományukkal, holott meg se tudnak vele moccanni. De boldogok lesznek, hiszen az ilyen „tények” sosem változnak. Ne adjunk a kezükbe olyan veszedelmes játékszert, mint a filozófia meg a társadalomtudomány, melyek segítségével a tényeket esetleg kapcsolatba hozhatnák egymással. Ez az út vezet a búskomorság felé.

71-72. oldal

Algernon P>!

Nem mindenki születik szabadnak és egyenlőnek, ahogy azt az Alkotmány mondja, de mindenkit egyformává idomítanak. Ha mindenki hasonmása a másiknak, akkor mindenki boldog, megelégedett, akkor nincs többé kiváló, akitől félni kell, vagy akihez a másikat mérni lehet.

69. oldal

1 hozzászólás
szigiri>!

Amikor meghalt, hirtelen rádöbbentem: nem őt siratom, hanem mindazt, amit alkotott. Azért sírtam, mert soha többé nem csinál már semmit, nem farag egy darab fát, nem segít nekünk galambot nevelni a hátsó udvaron; sohasem fog hegedülni, sohasem fog többé velünk tréfálkozni, ahogy csak ő tudott. Hozzánk tartozott, s amikor lefogta a kezét a halál, nem volt senki, aki a munkáját folytatta volna. Egyéniség volt; jelentős ember. Halálát sohasem tudtam feledni. Sokszor gondolok arra, hogy mennyi gyönyörű faragvány nem készült el soha csak azért, mert meghalt. Hány tréfa hiányzik a világból, s hány szelíd galambot nem simogatott meg a keze. Alakította a világot, cselekedett az érdekében. Azon az éjszakán, amikor meghalt, a világ tízmillió szép cselekedettel lett szegényebb.

Kapcsolódó szócikkek: halál
minnie>!

Eszembe jutottak a könyvek. S most először értettem meg, hogy minden könyv mögött egy ember rejlik. Egy ember, akinek gondolatai támadtak, aztán hosszú idejébe tellett, amíg papírra vetette őket.

61. oldal

minnie>!

Mindenkinek, aki meghal, hagynia kell maga után valamit, mondta a nagyapám. Gyereket, vagy könyvet, festményt, házat vagy egy falat, amelyet felépített, egy pár cipőt, amit csinált. Vagy egy kertet, amelyet beültetett. Valamit, amit a kezünk megérintett, hogy lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után, hogy ha az emberek egy fára vagy egy virágra néznek, amit mi ültettünk – minket lássanak abban.

176. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
Algernon P>!

Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot; ilyen állat sohasem létezett. S ha létezne is: a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket.

178. oldal

2 hozzászólás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
George Orwell: Állatfarm
Frank Herbert: A Dűne
George Orwell: Állati gazdaság
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban
Robert Merle: Malevil
Szathmári Sándor: Kazohinia
Robert Merle: Védett férfiak
Kurt Vonnegut: Börleszk