Szerelem, ​házasság 35 csillagozás

Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Új kiadásban jelenteti meg a kiadó a neves író Szerelem, házasság című művét, amely annak idején nagy sikert aratott. E műben az író A szerelem regényes életrajza, A házasság regényes életrajza és Az asszonyi hűtlenség története című műveit foglaltuk egybe.
E könyvben is érvényesül Ráth-Végh István sajátos szellemessége és iróniája. Páratlanul gazdag anyagát, mint az életet tükröző dokumentumokat tárja az olvasó elé, s humanista derűje a szerelem fonákságainak bemutatásával ad szórakoztató, de egyben meggondolkodtató képet.

>!
Elektra, Budapest, 2001
554 oldal · ISBN: 9639205907
>!
Gondolat, Budapest, 1975
674 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632802837 · Fordította: Radó György, Sarkady János · Illusztrálta: Győry Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1964
268 oldal · puhatáblás

1 további kiadás


Enciklopédia 12


Kedvencelte 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Szokásosan bizarr művelődéstörténeti szemelvénycsokor, telis-tele szórakoztató furcsaságokkal, és hajmeresztő történetekkel. Ismerkedni kéne, hogyan vágjunk neki? Például adjunk fel őszinte hirdetést, mint ez a száz évvel ezelőtti: „Keresem azon csinos, jókedvű, 15—18 éves úrileányt, akinek műjégre bérlete van.”. Jütlandi tanács férfiaknak: „aki se nem pipázik, se nem bagózik, annyi csak, mintha újszülött borjú hátulját csókolnánk.„ (?) Francia legények inkább vajjal kenik be a szájukat, hogy jobb legyen az ízük, a hölgyek pedig arcukon fekete szépségtapaszokkal hívják fel magukra a figyelmet. Massilon érsek felháborodva tiltakozik a hóbort ellen: miért nem kapásból a keblükre ragasztják a foltot? Na tessék, másnap már ott viselték a kacér hölgyek, és elnevezték az érsekről: mouche d la Massillon. „A változatosságot gyarapította a tapasz formája is. (…) Egy 1658-ból származó arcképen tisztes megdöbbenéssel látjuk, hogy a hölgy homlokának közepén egy parányi kétlovas kocsi hivalkodik.”
Gigászi vendéghaj, szőrhurka, a divat különböző bolondériái. Régi intelmek sora: zivatar előtt állítólag pajkosabbak a nők, viszont a hancúr előtti pityergéstől egérszagot lehet kapni. Parfümajánlatok vörös, szőke, fekete hajúaknak a barnák megúszták: utóbbiak illatkeveréke a narancshéjon és fahéjon kívül mosófű-gyökeret és kecskeszőrt is tartalmaz, előbbieké pedig igazán nyerő mix: szegfű, frissen mosott ruha, sárgarépa, ceruzaforgács, dohánylevél, sajt.
Álházasság, csehországi leánydiktatúra, mormon háremek, hozományvadászok. Hűtlenség. A poénosan furcsa történelmi morzsákat sajnos elég sok helyen csúfítják a (vélt, vagy valós) házasságtörések megtorlásának durva formái, a könyv egy részében csak úgy rajzanak a riasztó halálnemek, sokkolóbb esti meséket nehezen választhattam volna elalvás előttre. „Buller bíró rendet teremtett s ítélettel mondta ki, hogy a férj elverheti ugyan a feleségét, de csakis olyan bottal, amelyik nem vastagabb egy férfi hüvelykujjnál. Az ilyen méretű pálcákat „Buller hüvelykujja” néven emlegetik ma is.” Az igazságtalan sztorik, durva házastársi bánásmódok, lelketlen cselekedetek nekem kissé rontották az olvasásélményt, a huszonötödik kínzásforma taglalása után már kevéssé dobott fel, hogy a szerető párok bezzeg szalonnát nyerhettek, Valois Margit teveháton járta be a környéket, Richelieu egyik kis palotája pedig úgy illatozott a rengeteg parfümtől (vajon tartalmazott sajtot és kecskeszőrt?), hogy későbbi tulajdonosa, a nápolyi követ nem bírta elviselni a szagot. „Úgy szabadult meg tőle, hogy betereltetett a szobákba egy birkanyájat, s addig tartotta ott a bundaszagú társaságot, amíg a herceg illatát nem semlegesítették.”
Tarka és igen érdekes, de helyenként riasztóan sötét gyűjtemény ez. Szerencsére kap helyet azért a házastársi hűség is a pomádészagú, néhol groteszk adathalmazban, amit mivel is zárhatnék a kötetre jellemzőbben, mint a cicisbeóval.

„A cicisbeo Genovában bukkant fel először. A gazdag kereskedőket üzleti ügyeik sűrűn elszólították külső országokba, hosszú időre. Az asszony magára maradt. Férfikísérő nélkül nemhogy szórakozó helyekre nem járhatott, de még a mindenféle jöttment idegentől hemzsegő utcára sem mehetett ki. (…) Eleinte egy szegény rokonra vagy ismerős papra bízták az asszonyt. De mit tegyen a férj, ha nincs sem alkalmas rokona, sem vállalkozó pap barátja? A divat segített a baján. Divat lett, hogy a szürke rokon vagy pap helyett díszes megjelenésű, előkelő, gazdag gavallérokat kérjenek fel a bizalmi tisztségre. S azután a divat még egyet lépett: az intézmény állandósult, a gavallér akkor is megmaradt a helyén, amikor a férj odahaza volt. (..) Férj és házibarát kölcsönös megbecsülésen alapuló kifogástalan viszonyban volt egymással. A jó társaság olyannyira elismerte a háromszöget, hogy sértésszámba ment, ha valamely meghívás csak a házaspár nevére szólt és a cicisbeot kifelejtették.”

fióka P>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Újabb jó könyv, ezúttal is van benne ostobaság, de inkább aljasság, no meg az a képtelen ötlet, miszerint külső tényezőknek, úgymint egyház, világi hatalom vagy akár a szomszéd, beleszólása lehet, sőt van a magánéletbe, ítélkezik, büntet és végrehajt.
Valamiféle rehabilitációja is egyúttal a nőknek, rámutatva arra a könnyedén figyelmen kívül hagyott tényre, hogy az a bizonyos csalfa asszony soha nem egyedül lépett félre, ám valamiért őt kegyetlenebbül és szorgalmasabban büntették, mint a csalfa férjet.
Vannak benne csemegék is, ilyen például a parasita vagy a leánydiktatúra története. Aki kíváncsi rá, olvassa el :).

>!
Gondolat, Budapest, 1964
268 oldal · puhatáblás
tgorsy>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Van benne egy piszok jó apró hirdetés. Sajnos nem emlékszem az egészre, így kezdődik: Kéne egy nő….

encsy_eszter>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Igényes és szórakoztató. Sokkal szárazabbra számítottam. Ezek után hamarosan jöhet A könyv komédiája!

Carmilla >!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Kiváló munka! Egyszerre tanít és szórakoztat; könnyed, emészthető formában tálalja az olvasó elé a komoly felkészültséget rejtő történelmi és néprajzi érdekességeket. Sajnos, én csak a rövidített kiadást olvastam.

Tüske>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Az értékelésem egy idézett a könyvből…benne van minden ami lényeges…

„Az asszonyi hűtlenség adattára sokkal gazdagabb, mint a hűségé. Természetes. A női erényt nem szokás személy szerint nyilvántartani; csak akié meghal, arról teszik közzé a gyászjelentést. Néha mégis híre kel egy-egy tündöklő példának, s krónika, legenda, szájhagyomány megőrzi az emléküket.”

Még annyit tennék hozzá…a férfiak csalárdságáról…keveset ír a könyv…pedig mind két fél kell hozzá!!

Morgiana>!
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság

Igényes és szórakoztató történetek gyűjteménye, tetszett.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Nők nem jutnak a mennyországba. János Jelenéseiben ugyanis ez mondatik: „És egy félóráig némaság vala…” Ez merő képtelenség lenne olyan helyen, ahol nők is vannak. (Kant)
Az Úr bölcs előrelátással nem adott szakállat a nőknek, mert nem tudtak volna hallgatni borotválkozás közben. (Id. Dumas)

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
2 hozzászólás
Carmilla >!

A házasság kikötő a viharban; de gyakrabban vihar a kikötőben. (Petit Senn)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
Carmilla >!

Egy XVII. századbeli író, René Francois, irgalmatlanul nekimegy mindannak, amit az elfogult férfiszem a női arcon széppé minősít.
„Mi az, amit olyan fennen Szépségnek hirdetnek? Két darab üvegcserép két lyukban, rajtuk mozgékony, szőrszálakkal beszegett bőrcafatok, melyeket szemhéjnak becéznek. Fölöttük egy nevetséges ív, ugyancsak szőrökből. Ezek között bocsátkozik le az agyvelő pöcecsatornája, az orr. Kettéhasított véres hús: az ajak. Aludt vérrel körülvett és az állkapocsba beágyazott csontocskák: ezek a fogak. Egy lapos, kissé hegyes húsdarab, amely ide-oda mozog és alkalmas mindenféle csacsogásra: íme a nyelv. A pofatömlők fölött a két tölcsérszerűen kivájt fül, akárcsak egy fazéknak a két fogantyúja. Az egészet egy nagy sörény borítja. Érdemes ezek miatt akkora hűhót csapni?”

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szépség
1 hozzászólás
Carmilla >!

Az ember csak olyan valakit szerethet, aki szeretetére méltó, de mert ilyen valakit nem talál, az elébe kerülő másik nembelit meghamisítja, s ezek a költött, hamisított tulajdonságok ébresztik fel benne a szerelmet.
    Az ilyen érzés csupán pseudo-szerelem, nem valódi. Egy napon az egész káprázat szétfoszlik, s ekkor a szerelem meghal. Pedig hogyan szűnhetnék meg, ha tárgya mindig ugyanaz maradna? Meghal, mert már a születése is tévedés volt. Nem a tárgya keltette életre, hanem a felgyúlt képzelet alkotta meg a tárgyát.

A szerelem szakértői - 12. oldal (Gondolat, 1964)

Carmilla >!

Két csúnya belzebub keres csinos belzebébiket.

A formanyelv - 41. oldal (Gondolat, 1964)

Hoacin>!

Egy párizsi bazáron ez történt: egy úr teát kért. Az árusító művésznő kedves mosollyal tette elébe a csésze teát s az angol bőkezűen leszúrt egy aranyat. A művésznőnek megcsillant a szeme, fölemelte a csészét, megmártotta benne az ajkát és pajzánul nevetett: „Most már az ára két arany.” Az angol gavallérosan lepengetett még egy aranyat, majd megtoldta egy harmadikkal és udvariasan megszólalt: „Most pedig, mademoiselle, legyen szabad egy tiszta csészét kérnem.”

Carmilla >!

Akármilyen rossz véleménye legyen is a férfinak a nőkről, nincs nő, aki még rosszabbul ne vélekednék róluk. (Chamfort.)

79. oldal, Mi nők tartsunk össze! (Gondolat, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: nők
Cicu>!

Egy szép asszony paradicsoma a szemnek, pokla a léleknek és purgatóriuma az erszénynek. (Fontenelle)

Cicu>!

„Gentleman, 30 éves, jelentékeny vagyon birtokosa, nőül venne olyan fiatal úrhölgyet, aki legalább 3000 font hozománnyal rendelkezik.”
[…] Angol felfogás szerint a férfitól nem kell többet követelni, mint hogy gentleman legyen és pénze is legyen, – viszont egy háromezer font hozománnyal bíró fiatal hölgy minden egyéb testi és lelki kiválóságot bátran nélkülözhet.

20. oldal (Az apróhirdetés ősei)

Carmilla >!

    A gondozatlan köröm nem vall mindig hanyag testápolásra, hanem akárhányszor dolgos asszonyi kézről tesz vallomást. És valamirevaló férfi szemében százszorta kedvesebb, mint az úgynevezett köröm-szanatóriumokban agyonápolt, vérvörösre lakkozott, sőt több centiméternyi hosszúra növesztett ujjvégződmények.

Firenzuola szépség-kódexe - 107. oldal (Gondolat, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: köröm

Hasonló könyvek címkék alapján

Bényei József (szerk.): A házasság humora
Mikszáth Kálmán: Vidám írások I-II.
Gracza György: A nevető Magyarország
George Mikes: Tsi-Tsa és Tsai
Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv
Homonnay Gergely: Az elnökasszony
Jókai Mór: A magyar nép élce
Duka János: Székely anekdoták – Mikor hagyja el az ész az embert?
Móra Ferenc: Hoztam-e spanyolviaszkot?