Két ​évezred babonái 13 csillagozás

Ráth-Végh István: Két évezred babonái Ráth-Végh István: Két évezred babonái

„A régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára.”

Eredeti megjelenés éve: 1955

>!
Elektra, Szeged, 1998
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637314784
>!
Móra, Budapest, 1961
188 oldal · Illusztrálta: Tedesco Anna
>!
Ifjúsági, Budapest
190 oldal · Illusztrálta: Tedesco Anna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Hoacin
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Ráth-Végh István könyvei addiktívak, a humoros köntösben tálalt művelődéstörténeti kuriózumokat, történelmi anekdotákat és furcsaságokat csak úgy falja az ember. Mint nagyapa a lekváros abonettet reggelenként, miközben buzgón lapozgatott valamelyik soron következő Ráth-Végh kötetben. Ez látszik is a gyűjteményen.
Ebben a könyvben a babonákat vesszük sorra, nagyrészt üdítően csúfondáros stílusban. Jaj a francia hölgynek, ha tizennégy vendéget vár ebédre, de az egyik lemondja! Hiszen tizenhárom ember nem ülhet az asztalnál, ez kész szerencsétlenség lenne. Még jó, hogy egy leleményes üzleti vállalat művelt, igényes megjelenésű fiatalembereket tart készenlétben ilyen esetekre. Mert a 13 veszedelmes szám! Sok szállodában ezért 12. után 14. emelet következik. Szerencsétlen dolog a felborított sótartó is – ha védekezésül egy kis sót dobnánk a hátunk mögé, inkább nézzük meg előbb, hogy kit hintenénk vele telibe. Persze gyanús személyek ellen kifejezetten ajánlott cselekvés ez, hiszen az utánuk dobott só megvéd a galád figuráktól, és a szemmelveréstől is! Ha nincs a közelünkben ez a multifunkciós anyag, ujjainkból formázzunk szarvat vagy fügét: bevált módszer ez is. Vajon IX. Pius pápa tudta, hogy szemmelverőnek kiáltotta ki a nép, és titokban fügét mutatott neki? „Az lehetett a legfurcsább jelenet, amikor egy nagy egyházi ünnepen bevonult a Santi Apostoli templomba. Kiterjesztett karokkal haladt a menetben, áldást osztott jobbra balra, a hívek pedig az áldó kezekkel szemben a saját kezükkel cornut formáltak.”
Ha az ember nem tárazott be eléggé amulettekkel, bármikor lecsaphatott a betegség. Egy 1761-es gyógyító könyvecske készségesen javasolja a legkülönfélébb recepteket: köszvény ellen tehéntrágya-borogatás. láz ellen pedig 60 db. kövér pókból készült olaj. „E kis ízelítő után következik gólyaszemét, verébpotty, pávahulladék. Majd: „A legsúlyosabb orrvérzést is elállítja a szamártrágya. Azon frissiben kell a beteg orra alá tartani, de lehet belsőleg is bevenni, mirtuszvirágszirupban, ha ilyen nincs kéznél, csalánlében. ” Nyami. A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kuruzslóját, javasasszonyát! spoiler Vagy olvassa el XVII. századi francia illemtanát. Ez felhívja rá a figyelmünket, hogy háromnaponta vegyük a fáradtságot, és mossunk kezet.
Felsorolni is sok lenne az amúgy vékonyka könyv változatos érdekességszemelvényeit: baltanyelet fejő boszorkányok, perbe fogott patkányok, fán termő kacsák, népi babonák csőstül, hogyan fogjunk tolvajt szitával és ollóval, miért dobálnak ócska cipőket a házaspár után, ördögépítette hidak, hamujóslás, borostyánjóslás, kotló baziliszk, Kiszebábu dobálás, kotyolás, és Lót felesége, mint örök sónyalatóhelye a környék elkényeztetett kecskéinek.
Ráth-Végh furcsaság kincstára megint beszippantott, ahogy végeztem a könyvvel, vettem is elő az újabbat tőle. :)

„Hont és Nógrád megye némely vidékén virágvasárnapon rongyból és szalmából bábut tákolnak össze. Ennek a neve Kisze vagy Kice. A bábut kiviszik a határba s ott áthajítják a szomszéd falu területére. (…) Az ünnepélyes művelet révén a falu minden bajtól, betegségtől megszabadul, ugyanis mindezeket jelképesen a Kisze tartalmazza s vele együtt a szomszéd falu kapja meg. Pedig aligha remélhetnek eredményt a felebaráti szeretetnek ilyetén gyakorlásától, mert a másik falunak is van annyi esze, hogy megsejtse, mi készül a szomszédban. A legények lesbe állnak a határon és a Kiszét azonmód visszahajítják. Sőt, olykor általános verekedésre is kerül a dolog s a bajok ahelyett, hogy megfogyatkoznának, néhány fejbeveréssel és bordatöréssel meg is szaporodnak.”

>!
Bubuckaja P
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Ráth-Végh István nagyon utálhatta a hülyéket. Ezt az is bizonyítja, hogy írt egy (több) könyvet az emberi butaságról. Nagyon fájhatott ez neki. És tény, hogy tényleg fáj.
Nem csak a hiszékenyeket, hanem azok kihasználóit is ekézi. Habár, én elgondolkodtam azon, hogy bűn-e kihasználni a buta embereket. Ráth-Végh szerint igen.
A könyv maga nagyon szórakoztató és érdekes. A nyelvezete érthető. Ugyan, nem ad átfogó képet a babonákról, de bevezetőnek tökéletes, azok számára, akik a babonaság területével szeretnének megismerkedni.

>!
Lahara ISP
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Ez most nem volt olyan hűha, mint a többi könyve, tulajdonképpen olyan érzésem is volt, mintha kicsit azokból ollózta volna össze (valaki), mert esküszöm, hogy az első buszos történet kivételével, már mind szembejött egy másik Ráth-Végh könyvben. Viszont lenne egy kérdésem, ha ezekben mindben hittek, hogy élte túl az emberiség a középkort?

>!
fióka P
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Babonásoknak kifejezetten ajánlott, hátha tanulnak belőle még valamit ;-).

>!
tgorsy
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Valószínűleg nem ez volt a cél: de én hatalmasokat tudtam rajta röhögni.


Népszerű idézetek

>!
lzoltán P

    A számok bűvös erejébe vetett hit megmagyarázza, miért alkalmazta az orvosi babona a számokból összeállított, úgynevezett mágikus négyszögeket. Az a virtusuk, hogy a kis kockákba írt számokat akár vízszintes, akár függőleges sorban, akár átlós irányban adjuk össze, az eredmény mindig ugyanannyi lesz. Ez a bűvös tulajdonságuk teszi őket alkalmassá, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszlelket.
(…)
Jupiter-kocka

16 3 2 13
5 10 11 8
9 6 7 12
4 15 14 1

    A négy vízszintes, négy függőleges és két átlósan futó számsor összege mindig 34. Adjuk össze a négy sarokszámot: 16, 13, 4, 1 – megint előmosolyog a 34. Még ez sem elég. Osszuk fel az egész négyszöget négy kis négyszögre és mindig a betegségkergető 34 örvendeztet meg:
16 3
5 10

9 6
4 15

2 13
11 8

7 12
14 1

    Ha még tovább vizsgálgatjuk a csodálatos négyszöget, kiderül, hogy ugyanazon eredmény van elrejtve a belső négyszögben is. Sőt itt se állapodjunk meg, adjuk össze a felső belső és alsó belső, valamint a bal belső és jobb belső számokat: újra meg újra előbukkan a varázslatos 34!

65-66. oldal, Amikor beköszönt a betegség - A számvarázs (Móra, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: Jupiter-négyzet
>!
lzoltán P

    Egyik leghírhedtebb bűvös szó volt az abrakadabra.
    Egy római orvos agyalta ki; láz ellen alkalmazták, de az értelmét senki sem ismeri. Ilyen formában írták hártyára vagy táblácskára s nyakba akasztva, amulettként hordták.

a b r a k a d a b r a
 a b r a k a d a b r
  a b r a k a d a b
   a b r a k a d a
    a b r a k a d
     a b r a k a
      a b r a k
       a b r a
        a b r
         a b
          a

    Úgy látszik, a ropogós hangzású műszót tökéletes badarsága avatta varázserejűvé, részint az a bűvös tulajdonsága, hogy a legalsó betűtől jobbra felfelé ugyanaz a bolond szó vigyorog az olvasóra. Az volt a feladata, hogy amilyen mértékben fogynak a betűi, ugyanolyan arányban csökkentse a lázat. Az emberi butaság azonban nem csökkent hasonló arányban, mert az abrakadabrát még a középkori orvosok is használták.

63. oldal, Amikor beköszönt a betegség - A gyógyító amulett (Móra, 1961)

>!
lzoltán P

(…) Kezdetben az előkelő világ illatokat szagolgatott és így iparkodott az olykor lankadó értelmet felüdíteni. Szemléltető képet ad erről Shakespeare „IV. Henrik” című drámájában. Hővér, az egyik szereplő az I. felvonás 3. jelenetében így fakad ki:

Amikor a csatának vége volt,
Én düh és túlzott izgalomtól
Pihegve, bágyadtan támaszkodám
Kardomra s ekkor érkezék oda
Egy cifrán öltözött, kikent, kifent úr.
Oly illatos volt, mint piperke hölgy,
Illatszelencét tarta ujja közt
És azt koronkint orrához vivé,
Meg elvoná. Az orr, mintegy dühében,
Hogy oly közel jár hozzá: tüsszögött.

(Lévay József fordítása)

Később az illatszereket kiszorította a tubák.

36. oldal, A bűvös szakáll és társai (Móra, 1961)

4 hozzászólás
>!
Hoacin 

Egy XVII. századbeli francia illemtan szó szerint így ír: „Néha menjünk el a fürdősökhöz, hogy testünk tiszta legyen; minden harmadnap pedig vegyünk fáradságot magunknak, hogy mandulaszappannal megmossuk a kezünket.” Előkelő körökben ezt a harmadnapos határidőt sem vették komolyan; ez kiviláglik az írással is foglalkozó Navarrai Margit királyné egyik novellájából. Ebben egy nagyúri hölgy enyeleg a lovagjával, s dicsekedve mutatja neki a kezét: lám, nyolc napja nem mosta meg, mégis milyen szép!

>!
Hoacin

Egy 1582-ben megjelent, Ambraser Liederbuch című tréfagyűjtemény ezekkel a vaskos humorú receptekkel döfködi a nagyérdemű orvosi rendet: „Vedd: az égboltozat kékjét. Egy öreg híd zörgését. Szúnyog haját. Egy icce trombitahangot, öt rozsdás patkót. Kilenc kaszahegyet, borsdarálóban köszörülve. Vadászgerelynek a levét, öreg szemétvilla beleit. Egy lat madárdalt. Egy lat harangzúgást. Egy lat barátcsuklyát. Rakd mind egy üvegmozsárba, törd össze rókafarkkal, tedd viasztégelybe, s három óra hosszat erős tűzön olvaszd össze kenőccsé, keverj hozzá egy darab meg nem égett hamut, rőfnyi hosszút, hüvelyknyi széleset. Be kell vele a derekat dörzsölni. Bevált szer fejfájás ellen, ha előttevaló este sokat ittál.”
Más recept: „Végy: 1 icce kacsatejet, 1 icce libaizzadságot, 1 kanna szelet, 1 lat becsinált abrakos tarisznyát, amely három évig hevert a szemétdombon. Ezeket jól keverd össze, és szűrd át egy deszkán, amely 3-4 rőf vastag. Mielőtt használod, eredj egy öreg fürdőbe, ahol legalább hat esztendeje nem fűtöttek, ott izzadd ki magad, azután feküdj ki karácsony napján a meleg napra, és kend be a kenőccsel a hasadat a hátad közepén. Aludj egy-két óráig, addig, amíg én felkeltelek, azután jó melegen takarózz be egy öreg hálóval. Ha mindezek dacára se múlnék el a fejfájásod, köttess hurkot a nyakadra, nehogy a fejfájás leszálljon a hasadba. De ezt nem állja ki mindenki, sokan belehalnak.”

>!
lzoltán P

    Az olasz fico, vagyis füge, egyik leghatásosabbnak hirdetett védekezési mód a rossz szem ellen: egyszerűen a mutató- és középujj közt ki kell dugni a hüvelyket. Lehet a kézzel szarvat is csinálni: csupán a mutatót és a kisujjat szegezzük előre, a többit behajtjuk. Ez a cornu, a szarv, ugyancsak nagyhatású védelem.

38. oldal, A bűvös szakáll és társai (Móra, 1961)

>!
lzoltán P

(…) Szent György-nap éjjelén bizonyos helyeken láng lobban fel: ott kincs van elásva, de ezt csak a hetedik gyerek veheti fel, a kincsőrző szellemek annak nem árthatnak. A hiedelem első részének magyarázata egyszerű: bolygótüzeket láthattak imitt-amott imbolyogni s a nép meseszövő képzelete kincseket és kincsőrző szellemeket vélt bennük látni. A hetedik gyerek legendája viszont nem nálunk keletkezett, külföldről szivárgott be. Az európai népek babonakörében a hetedik fiúgyermek – leánynak nem szabad a sort megszakítania! – szerencsésnek születik, természetfölötti képességekkel van megáldva. Angliában és Franciaországban betegségeket gyógyít kézrátétellel, Skóciában azt hiszik, hogy hatodik érzéke van: látja a távolban lejátszódó eseményeket.

53. oldal, Újévtől Szilveszterig (Móra, 1961)

4 hozzászólás
>!
lzoltán P

(…) Első ízben a gyerek körmét nem szabad levágni, hanem az anya rágja le, mert ha ollóval esik neki, a gyerekből tolvaj lesz. Haját pedig mindaddig nem szabad nyírni, amíg első esztendejét be nem töltötte, mert különben buta lesz.

26. oldal, A ballábtól a lólábig (Móra, 1961)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága
Deborah Murrell: Babonák könyve
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
Carlo Levi: Ahol a madár se jár
Derek Hall: Vámpírok – Múlt és jelen
Bolyki Tamás (szerk.): A világ legnagyobb babonái
Luby Margit: A parasztélet rendje
Krúdy Gyula: Babonák és tenyérjóslás