Két ​évezred babonái 11 csillagozás

Ráth-Végh István: Két évezred babonái Ráth-Végh István: Két évezred babonái

„A régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára.”

Eredeti megjelenés éve: 1955

>!
Elektra, Szeged, 1998
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637314784
>!
Móra, Budapest, 1961
188 oldal · Illusztrálta: Tedesco Anna
>!
Ifjúsági, Budapest
190 oldal · Illusztrálta: Tedesco Anna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Bubuckaja P
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Ráth-Végh István nagyon utálhatta a hülyéket. Ezt az is bizonyítja, hogy írt egy (több) könyvet az emberi butaságról. Nagyon fájhatott ez neki. És tény, hogy tényleg fáj.
Nem csak a hiszékenyeket, hanem azok kihasználóit is ekézi. Habár, én elgondolkodtam azon, hogy bűn-e kihasználni a buta embereket. Ráth-Végh szerint igen.
A könyv maga nagyon szórakoztató és érdekes. A nyelvezete érthető. Ugyan, nem ad átfogó képet a babonákról, de bevezetőnek tökéletes, azok számára, akik a babonaság területével szeretnének megismerkedni.

>!
fióka P
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Babonásoknak kifejezetten ajánlott, hátha tanulnak belőle még valamit ;-).

>!
tgorsy
Ráth-Végh István: Két évezred babonái

Valószínűleg nem ez volt a cél: de én hatalmasokat tudtam rajta röhögni.


Népszerű idézetek

>!
lzoltán P

    Egyik leghírhedtebb bűvös szó volt az abrakadabra.
    Egy római orvos agyalta ki; láz ellen alkalmazták, de az értelmét senki sem ismeri. Ilyen formában írták hártyára vagy táblácskára s nyakba akasztva, amulettként hordták.

a b r a k a d a b r a
 a b r a k a d a b r
  a b r a k a d a b
   a b r a k a d a
    a b r a k a d
     a b r a k a
      a b r a k
       a b r a
        a b r
         a b
          a

    Úgy látszik, a ropogós hangzású műszót tökéletes badarsága avatta varázserejűvé, részint az a bűvös tulajdonsága, hogy a legalsó betűtől jobbra felfelé ugyanaz a bolond szó vigyorog az olvasóra. Az volt a feladata, hogy amilyen mértékben fogynak a betűi, ugyanolyan arányban csökkentse a lázat. Az emberi butaság azonban nem csökkent hasonló arányban, mert az abrakadabrát még a középkori orvosok is használták.

63. oldal, Amikor beköszönt a betegség - A gyógyító amulett (Móra, 1961)

>!
lzoltán P

    A számok bűvös erejébe vetett hit megmagyarázza, miért alkalmazta az orvosi babona a számokból összeállított, úgynevezett mágikus négyszögeket. Az a virtusuk, hogy a kis kockákba írt számokat akár vízszintes, akár függőleges sorban, akár átlós irányban adjuk össze, az eredmény mindig ugyanannyi lesz. Ez a bűvös tulajdonságuk teszi őket alkalmassá, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszlelket.
(…)
Jupiter-kocka

16 3 2 13
5 10 11 8
9 6 7 12
4 15 14 1

    A négy vízszintes, négy függőleges és két átlósan futó számsor összege mindig 34. Adjuk össze a négy sarokszámot: 16, 13, 4, 1 – megint előmosolyog a 34. Még ez sem elég. Osszuk fel az egész négyszöget négy kis négyszögre és mindig a betegségkergető 34 örvendeztet meg:
16 3
5 10

9 6
4 15

2 13
11 8

7 12
14 1

    Ha még tovább vizsgálgatjuk a csodálatos négyszöget, kiderül, hogy ugyanazon eredmény van elrejtve a belső négyszögben is. Sőt itt se állapodjunk meg, adjuk össze a felső belső és alsó belső, valamint a bal belső és jobb belső számokat: újra meg újra előbukkan a varázslatos 34!

65-66. oldal, Amikor beköszönt a betegség - A számvarázs (Móra, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: Jupiter-négyzet
>!
lzoltán P

(…) Kezdetben az előkelő világ illatokat szagolgatott és így iparkodott az olykor lankadó értelmet felüdíteni. Szemléltető képet ad erről Shakespeare „IV. Henrik” című drámájában. Hővér, az egyik szereplő az I. felvonás 3. jelenetében így fakad ki:

Amikor a csatának vége volt,
Én düh és túlzott izgalomtól
Pihegve, bágyadtan támaszkodám
Kardomra s ekkor érkezék oda
Egy cifrán öltözött, kikent, kifent úr.
Oly illatos volt, mint piperke hölgy,
Illatszelencét tarta ujja közt
És azt koronkint orrához vivé,
Meg elvoná. Az orr, mintegy dühében,
Hogy oly közel jár hozzá: tüsszögött.

(Lévay József fordítása)

Később az illatszereket kiszorította a tubák.

36. oldal, A bűvös szakáll és társai (Móra, 1961)

4 hozzászólás
>!
lzoltán P

    Az olasz fico, vagyis füge, egyik leghatásosabbnak hirdetett védekezési mód a rossz szem ellen: egyszerűen a mutató- és középujj közt ki kell dugni a hüvelyket. Lehet a kézzel szarvat is csinálni: csupán a mutatót és a kisujjat szegezzük előre, a többit behajtjuk. Ez a cornu, a szarv, ugyancsak nagyhatású védelem.

38. oldal, A bűvös szakáll és társai (Móra, 1961)

>!
lzoltán P

(…) Szent György-nap éjjelén bizonyos helyeken láng lobban fel: ott kincs van elásva, de ezt csak a hetedik gyerek veheti fel, a kincsőrző szellemek annak nem árthatnak. A hiedelem első részének magyarázata egyszerű: bolygótüzeket láthattak imitt-amott imbolyogni s a nép meseszövő képzelete kincseket és kincsőrző szellemeket vélt bennük látni. A hetedik gyerek legendája viszont nem nálunk keletkezett, külföldről szivárgott be. Az európai népek babonakörében a hetedik fiúgyermek – leánynak nem szabad a sort megszakítania! – szerencsésnek születik, természetfölötti képességekkel van megáldva. Angliában és Franciaországban betegségeket gyógyít kézrátétellel, Skóciában azt hiszik, hogy hatodik érzéke van: látja a távolban lejátszódó eseményeket.

53. oldal, Újévtől Szilveszterig (Móra, 1961)

4 hozzászólás
>!
lzoltán P

(…) Első ízben a gyerek körmét nem szabad levágni, hanem az anya rágja le, mert ha ollóval esik neki, a gyerekből tolvaj lesz. Haját pedig mindaddig nem szabad nyírni, amíg első esztendejét be nem töltötte, mert különben buta lesz.

26. oldal, A ballábtól a lólábig (Móra, 1961)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága
Deborah Murrell: Babonák könyve
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
Carlo Levi: Ahol a madár se jár
Derek Hall: Vámpírok – Múlt és jelen
Bolyki Tamás (szerk.): A világ legnagyobb babonái
Luby Margit: A parasztélet rendje
Krúdy Gyula: Babonák és tenyérjóslás