Az ​emberi butaság kultúrtörténete I-II. 8 csillagozás

Ráth-Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete I-II. Ráth-Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete I-II. Ráth-Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete I-II.

Mint ​a könyv címéből is kitűnik, a szerző nem nyúlt a politikai történet adattárához. A kultúrtörténet kevéssé ismert területeiről válogatta össze a legjellemzőbb és legszínesebb kultúrképeket annak a szemléltetésére, minő csodálatos módon mondott néha csődöt a józan emberi ész. Anyagát azzal a játékos kedvvel dolgozza fel, amelyre Erasmus mutatott példát a Balgaság dícséretében. A könyv mindenki számára készült Élvezetet akar nyújtani a szórakozást kereső olvasónak, adatokat a művelődéstörténeti kutatónak. A derűvel nem fér össze az epés, komor társadalomkritika s így a könyvet bárki kezébe veheti, akármilyen világszemléletet követ is. Felidézi az aranyláz hajdani álomképeit s elvezet az aranyfogú fiú gyermekes meséjétől kezdve, az aranypatika bolond különlegességein át az El Dorado aranykupolái felé törő kalandorcsapatokig. Betekint az abszolut uralkodók udvarának hamis fényű világába; feltárja a spanyol etikettnek s a versaillesi udvar komikumba fulladó nagyzásának részleteit.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1938

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az Előre Kiskönyvtára Előre

>!
Casa Scînteii, Bukarest, 1974
804 oldal · puhatáblás
>!
Cserépfalvi, 1943
300 oldal

Kedvencelte 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

fióka>!
Ráth-Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete I-II.

Ilyen csöndes derűvel, könnyed eleganciával írni ennyi elképesztő ostobaságról – külön művészet.
(Napjainkét is megírhatná valaki – Ráth-Végh híján –, hátha olvasva még derülnék is rajta, nem csak felhős homlokkal szemlélném nem kevésbé agyalágyult világunkat. Merthogy a hülyeségnek is vannak fokozatai, s nem mindegyik mondható kellemesnek.)
Ami nekem kicsit kényelmetlen, az az, hogy (még mindig) nem tudok németül, a könyvé pedig az, hogy nem fordít mindent. Értelemszerűen sok a német vonatkozású eset, a századfordulós mindenki-tud-németül mostanság már nem annyira. Ettől függetlenül a könyv ugyanannyira lebilincselő, akár huszonévvel ezelőtt, gyerekként.

>!
Casa Scînteii, Bukarest, 1974
804 oldal · puhatáblás
11 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!
Ráth-Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete I-II.

Az egyik legjobb Ráth-Végh szerintem, ha egy mondatban kéne összefoglalni, akkor: Nagy az Isten állatkertje, de sajnos alacsony a kerítés!


Népszerű idézetek

fióka>!

Felkent uralkodóról szóltam. A kenet ószövetségi eredetű; Izrael királyait szentelték fel vele. A keresztény fejedelmek átvették a zsidó hagyományt, szintén fölkenették magukat s azután hozzáláttak a zsidóüldözéshez.

39. oldal, II. kötet, A koronázás színjátéka

fióka>!

Csak a helytartóságról volna még szavam. Olvastam valahol, nem tudom már hol, hogy ahol az Isten helytartót tart, ott ő maga nincs jelen…

21. oldal, Isten kegyelméből, II. kötet

fióka>!

Mikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a cilli kerület egyik kolostorában egy szentképre akadtak, alatta ezzel az ajánlással:
„A leghatalmasabb, legyőzhetetlen Jézus Krisztusnak, a mennyei seregek öröktől-fogva megkoronázott császárának, a földkerekség választott halhatatlan királyának, a szent római birodalom egyedüli főpapjának, a lelkek érsekének, az igazság választófejedelmének, az erény főhercegének, Betlehem hercegének, Jeruzsálem hercegesített grófjának, Názáret bárójának, a Pokol Kapui lovagjának stb. stb.”
Ilyenformán Jézus Krisztust besorozták az osztrák császár alattvalójául, mert Jeruzsálemnek csak hercegesített grófja volt, amaz pedig királya.

34. oldal, Furcsa címek és rangok, II. kötet

8 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Faragó István – László Zsuzsa: Vasalók
Sándor L. István (szerk.): Repedések a rendszeren
Hoppál Mihály – Szemadám György – Nagy András – Jankovics Marcell: Jelképtár
Raana Raas: Hazatérők
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Kákosy László: Ré fiai
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
Cselenyák Imre: Pandemónium
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Csikós Zsolt: Életemet egy rozsdás roncsért