A ​könyv komédiája 67 csillagozás

Ráth-Végh István: A könyv komédiája Ráth-Végh István: A könyv komédiája Ráth-Végh István: A könyv komédiája Ráth-Végh István: A könyv komédiája Ráth-Végh István: A könyv komédiája Ráth-Végh István: A könyv komédiája

A könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

Eredeti megjelenés éve: 1937

>!
Minerva Nova, Szeged, 2003
478 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639492159 · Illusztrálta: Győry Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1982
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632812107 · Illusztrálta: Győry Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1978
494 oldal · keménytáblás · ISBN: 963280564X · Illusztrálta: Győry Miklós

4 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 11

Most olvassa 7

Várólistára tette 69

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Minden igazi vérmoly ínyencsége lehet ez a gyűjtemény. A könyv történetének legbadarabb alakjai, darabjai és pillanatai kerültek egy csokorba kezdve Ádám ősapánk könyvtárától a múlt század elejéig. Megismerjük a könyvek címkórságát, piperéjét – úgysmint előszó, illusztráció, kötés (többek közt emberbőrbe bújtatott példányok) –, találkozunk miniatűr és dinozauruszi méretű könyvekkel, mulatságos sajtóhibákkal. Megtudhatjuk, mi a különbség könyvdühönc, könyvbarát és könyvmoly közt, meg is ismerkedhetünk közülük pár érdekes példánnyal (köztük a könyvkölcsönzés elleni liga alapítójával), akárcsak a könyvgarázdával, a könyvcsonkítók fajának különböző alfajaival, könyvtolvajokkal, könyvég(et)ésekkel, a cenzúra felettébb szerteágazó tevékenységével, melyől sokat elárul a tény, hogy bizony, egyszer maga a tiltott könyvek jegyzéke is indexre került. Ennél már csak a nem létező könyvek katalógusa érdekesebb.
A kötet második felében furcsábbnál-furcsább tematikájú könyveket mutat be a szerző. Olvashatunk közmondásokból felépített versekről, drámákról (Villon is írt egy ilyen balladát http://wsc.blogger.hu/2013/09/17/francois-villon-kozmondasok), állatnyelvekről készült tanulmányról, az asszonyi állat embervoltát kétségbe vonó, sőt cáfoló „tanulmányokról”, délibábos nyelvészkedésről, ponyváról, vámpírirodalomról, csaláslexikonról, szélkakasok lexikonáról, goromba levelekről, nonszenszek szellemi röppentyűjéről, Restif de la Bretonne gránitnaplójáról, pokológiáról, purgatóriumról és mennyországról.
E pompás művek szerzői közt ritka az igazi nagy név, általában csak abból a fajtából származnak, amelyikről Mikszáth Kálmán így nyilatkozott: „Mozog ugyan bennük valami, de nem bizonyos, hogy tehetség – lehet giliszta is.”

Az biztos, hogy Ráth-Véghnek nem voltak problémái élősködő-ügyileg, ezúttal is parádés stílusban foglalta össze az összebúvárkodott hatalmas anyagot.

29 hozzászólás
>!
Thorpapa
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Szerintem ez kéne, hogy legyen a sulikban az első kötelező olvasmány… de lehet, hogy a mai diákok nem értenék meg. Ajánlott könyv a könyvmolyoknak. Nagyon sokat nevettem, a sok összehordott hülyeségen, viszont egy idő után száraz lett, és közbe kellett iktatnom valami könnyű ponyvát:) Fél csillag levonás a sok le nem fordított idegen szóért, és hogy volt olyan oldal/fél oldal, amit kapásból átugortam…:S
Amúgy ajánlom bárkinek aki nagyokat akar nevetni, és művelődni is közben:)

2 hozzászólás
>!
Lobo P
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Könyvmolyoknak kötelezővé tenném. Szellemes, érdekes és Ráth-Végh István hihetetlenül tájékozott a témában.

>!
ÁrnyékVirág
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Szeretem a Ráth-Végh könyveket, mert amellett, hogy rendkivül alapos kutatómunkát végzett a szerző, képes végig élvezetesen olvasmányos, humoros maradni. Csak azt sajnálom, hogy egy idő után elfelejtődik a sok kis érdekesség, amiket Ráth-Végh a könyvekről összegyűjtött. (két éve olvastam, és most csak pár dolog ugrik be, meg az összbenyomás, hogy nagyon tetszett). Minden tisztességes molynak kötelező olvasmány :)

3 hozzászólás
>!
Miestas
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Van aki azt írta könyvmolyoknak kötelező, szerintem is ! Ne hagyjátok ki.

>!
Amadea
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Széleskörő bemutatása az emberi hülyeségnek (is) a könyvek világában. Olvasmányos, vicces, az író kis megjegyzéseit nem lehet nem szeretni.
http://amadea.freeblog.hu/archives/2010/09/16/A_konyvek…

>!
Aurinko 
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Rengeteget nevettem, a címeken, előszavakon, ajánlásokon stb., de rengeteg le nem fordított szó, mondat volt benne, meg a vége felé kicsit lapos lett. De ezen felül is tetszett, örülök, hogy rátaláltam ere a könyvre.
„Ego, qui nemini cedo et qui a nemine doceri possum.”
Ajánlom minden vérbeli könyvmolynak, remek olvasmány! :)

>!
Ferkó
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

A könyvnek az a fő hibája, hogy nemcsak a könyvekről szól, hanem mindenféle más kuriózumokról, szójátékokról, eszperentéről, beszélő kutyákról, médiumokról stb. is.

RVI egyik innen-onnan begyűjtött sztorijában, ahol a franciákat fikázza a tolvaj könyvtárigazgató kapcsán: „bezzeg Németországban a lopás 24 óra alatt kiderült volna”, saját következő esetével kerül ellentmondásba. A könyvben szerepel egy pap, aki két gyilkosságot elkövetett könyvritkaságokért. Miközben a gyanúsított vizsgálati fogságban csücsült, a dutyi városa szász fennhatóság alól porosz alá került. A fazon tíz évig ült benne, amit be sem számítottak neki a büntetésébe. spoiler

A könyvben magyar vonatkozások is vannak: a Szajna-parti viskóban életművét palatáblára író zseni, vámpírok. Néhány szúrás a kétfejű sasnak: „a császár a médiumnak kegydíjat ítélt meg, amit a magyar kamara tartozott neki kifizetni”.

>!
eeszter P
Ráth-Végh István: A könyv komédiája

Micsoda kutatómunka állhat emögött a könyv mögött!
… és a könyvek ismerete!
Plusz a tehetség, hogy mindenhonnét a valóban érdekes részeket emelje ki!
Fogok még olvasni Ráth-Végh István könyvet! :)


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

A könyvmoly többnyire szegény ember, és szájától vonja meg a falatot, csakhogy könyveket vásárolhasson. A belga Van Hulthem sohasem fűttetett a lakásában. Ha túlságosan leesett a hőmérő higanya, ágyba feküdt, és a lábára rakott egy-két nagy vastag fóliánst. (…) Bordas-Demoulin filozófus olyan gyámoltalan volt, hogy ha kevés pénze elfogyott, éhen üldögélt a könyvei között, amíg csak valamelyik barátja nem segített rajta.

89. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
1 hozzászólás
>!
Amadea

(…) A csípős tollú, rendkívül szellemes francia író összekerült egy német filológussal. Ez előadást tartott neki a német nyelv szépségeiről, s azzal a csattanóval végezte, hogy az első emberpár a paradicsomban németül beszélt.
– Elhiszem – bólintott rá Gozlan –, ki is kergették őket….

17.-18. oldal [Gondolat, 1982]

>!
Amadea

Magyar sajtóhibákat nem gyűjtöttem. Nem találtam elég bizonyságot a hitelességükre. Többnyire a régi élclapok hordták őket egybe; külön rovatjuk is volt „Sajtóhubák” címmel. Egyik küldő azt állította, hogy látott egy könyvet, amelynek címlapjáról kiesett egy betű, s a fordításra utalás így csonkult meg: „ordította X.Y. ” Más olvasó ezt a színházi hírt puffantotta le: „X. kisasszony e tehén kétszer lép fel.” A végzetes betűcsere a „héten” szóval esett volna meg. Más: „A mennyezetről ragyogó suszterek ontották a világosságot.” Végleg elvesztettem bizalmamat, amikor egyik vicclap azzal dicsekedett, hogy a sajtóhibák fejedelmét fedezte fel egy vidéki újságban. Az illető lap végén így kellett volna megjelölni a szerkesztőt: „Felelős szerkesztő Katona József.” Ehelyett a mondat így torzult: Félöles szőrkesztyű Katónak jó lesz.

56. oldal (Gondolat, 1982)

3 hozzászólás
>!
Boglárka_Madar P

Sokkal nagyobb neveletlenségre is képes a sajtóhiba ördöge. Ferme = bérlemény, major Femme = asszony. A sátán egy bérletet hirdető újságközleményben az r betű helyébe m betűt csempészett, s a betűcserével olyan galád értelmet adott a szövegnek, hogy még a komoly Larousse-lexikon is besorozta a megörökítésre méltó sajtóhibák közé.*

*Belle femme á vendre ou á lauer; trés productive si on la cultive bien. (Szép asszony eladó vagy bérelhető. Igen termékeny, ha kellően megművelik.)

57. oldal, A sajtóhiba ördöge

2 hozzászólás
>!
Boglárka_Madar P

Lenglet-Dufresnoy 1655-ben megérte 82-ik életévét. Egy este addig olvasott és olvasott, amíg csak holtfáradtan el nem dőlt, és bele nem ájult a kandalló tüzébe. Reggel agyonégve találta meg a cselédség.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
1 hozzászólás
>!
csillagka P

A cenzor rendszerint jámbor bürokrata, aki békében élné le szerény hétköznapjait, ha kezébe nem nyomnák a cenzori vörös plajbászt. Ekkor megvadul, és a plajbászt dárdának nézi, amellyel le kell döfögetnie a gondolat lovagjait. Rubrikákhoz szokott elméjével ezentúl is csak rovatokat lát, s csak annak az irodalomnak kegyelmez, amely illedelmesen behajlong az előre megléniázott rovatokba. Innen ered a cenzor lényében a tragikomikus kettősség: félelmetes ártani tudás, amellyel képes halálra gyilkolni a legragyogóbb irodalmi műveket -viszont groteszk nevetségesség, mert elvakult buzgalmában akárhányszor oroszlánt vél elejteni, és bolhát sercent agyon.

135. oldal

>!
Boglárka_Madar P

Tehát mikor csalnak a nők?
1. Ha szeplőiket és szemölcseiket úgynevezett szépségtapaszokkal leragasztják, hogy külsőleg szépet mutatva, a férfiakban bűnös vágyakat gerjesszenek.
2. Ha hamis ékszereket hordanak.
3. Ha a mellüket kitömik.
4. Ha arcukat, nyakukat pirosítóval és úgynevezett szűzlánytejjel (lac virginis) vagy más efféle kendőző szerrel kenik be.
5. Ha vörös hajukat feketére festik. (!)
6. Ha üvegszemet (nem szemüveget, hanem üvegből készült szemet) használnak, valamint ha elefántcsontból készült fogakat tétetnek a kihullott fogak helyébe.
7. Ha ajkukat pirosítják.
8. Ha hamis hajat hordanak, vagy a hajukat erősen rizsporozzák.
9. Ha rettentő magas cipősarkakat hordanak, hogy nagyobbaknak látszanak.
10. Ha hosszú ruhát viselnek, hogy görbe lábukat eltakarják.
11. Ha ruhájukat egyik oldalon kitömik, elpalástolandó, hogy azon az oldalon ferde a válluk.
12. Ha társaságban beillatosítják magukat, avagy szájukban illatos anyagot rejtegetnek, hogy leheletük kellemetlen szaga ne legyen observálható.
13. Ha nem valódi aranyláncot, gyűrűt, órát hordanak.
14. Ha mások által készített művészi hímzésekre azt mondják, hogy ők csinálták, s így akarnak ügyességet és műértést fitogtatni.

296- 297. oldal, A csalások lexikona

Kapcsolódó szócikkek: nők
1 hozzászólás
>!
Carmilla 

Szeretem az olyan asszonyszemélyt, aki csinos, gáláns és fel van ékesítve, mint a szép paripa; (…) De micsoda más dolog az, amikor otthon egy hosi-bosi-rosi öreg rozoga bútor, vén ráspoly, marakodó macska, dörmögő medve várja, aki folyton morog: mum, mum, mum, – csapkodja az ajtókat, olyan pofája van, mint egy teli fészek bagoly, és olyan képeket vág, akár az ecetes korsó, pokolra való komisz leveseket főz, – no, ezeket nem szeretem, szeresse őket az ördög.
[Johann Friedrich Spörer, XVIII. századi tiszteletes prédikációjából]

433-444.

1 hozzászólás
>!
Amadea

Egy A. Kempe nevű szerző teljesen vad véleménnyel hozakodott elő. Azt állította, hogy a paradicsomkertben az Úr svédül beszélt, Ádám dánul válaszolt, a kígyó pedig franciául csábította el Évát. Véleményét semmivel sem támasztotta alá. A francia Peignot, aki ezt a furcsa könyvet felkutatta, csupán a kígyó beszédében lát némi valószínűséget, ismervén nemzetének gáláns természetét.

15.-16. oldal [Gondolat, 1982]

>!
Amadea

Svájcban Zwingli tűzbe dobatta a katolikus könyveket, Luther és Melanchton máglyát rakatott Zwingli írásaiból, a katolikusok elégették a protestáns bibliákat, Kálvin a katolikusokat. Legrosszabbul járt Spinoza, az ő könyveit valamennyi felekezet elégette, még a zsidó is.

124. oldal [Gondolat, 1982]


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Alberto Manguel: Az olvasás története
Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon
Kerekes Pál: Könyvsokk
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Parti Nagy Lajos: A vak murmutér
Erőss László: A pesti vicc
Csányi Vilmos: Ironikus etológia
Gyimóthy Gábor: Van egy madár
Séra László: A nevetés és a humor pszichológiája
Magyar László András: A csámcsogó hullák és egyéb érdekességek