Leszámolás ​a nagyi főztjével 4 csillagozás

Sajnos, ez a receptkönyv csalódás volt. Pedig nagyon szeretem az efféle olvasmányokat, de ez kimondottan nem tetszett. A könyv alcíme az, hogy Ötletes receptek. Nos, be kell valljam, számomra ezek egyáltalán nem voltak ötletesek. Olyan hozzávalókkal dolgoznak, amelyek egy magyar ember számára meglehetősen nehezen beszerezhetőek (az árakról már nem is beszélve…), úgyhogy gyakorlatilag egy receptet se találtam, amelyet el tudnék (vagy egyáltalán el szeretnék) készíteni.
A borítón található rózsaszín spagetti pedig, khm… természetellenes. Sajnos, ez számos receptre igaz a könyvből. A fotók viszont – mint mindig – tökéletesek.

Jópofának tűnő kis szakácskönyv, aztán ahogy belelapoztam, egyre magasabbra emeltem a szemöldököm. Tulajdonképpen az egyetlen célja, hogy más legyen, ne hagyományos. Ez bizonyos fokig dícsérendő, én is szeretem a kreativitást a konyhában, de szerintem az étel elsődleges célja az, hogy finom legyen, meg tápláló, utána jön a tetszetős kinézet és egyebek.
A szalonnacsipsz coca cola habbal recept például se nem finom, se nem tetszetős. Nem mertem megpróbálni, ha valaki hajlandó kipróbálni, majd szóljon.
Jó ötleteket is merítettem belőle, pl. céklás főzővízben készíteni a spagettit, ami ettől különleges rózsaszín lesz, vagy körtével tölteni a canellonit, vagy édes krémet készíteni a vöröslencséből.
Sőt, vidáman fedeztem fel, hogy a vodkás epermedúza nevű receptet mi már az egyetemen ismertük, avagy gumimacit áztatni vodkába.
Azért nem mondanám, hogy egy hiánypótló darab, én bármikor inkább az olyan szakácskönyvre szavazok, amelyik finom ételeket mutat be – újszerű és izgalmas helyett :)
A nagyi pedig egy-kettőre leszámol ezzel a szerzőpárossal szerintem.