Az ​exorcista (Sötét Mersant világa 4.) 43 csillagozás

Raoul Renier: Az exorcista

Csupán egy mosolygós szemű öregember galambszürke reverendában. Nem parancsol seregeknek, nem rendelkezik aranykincsek fölött. Nem született különlegesnek: nem bír semminő varázserővel, nem réved vissza a múltba régi életek ködén át, imái ugyanúgy szállnak az Úrhoz, mint bárki halandó léleké. Még a hite sem oly szilárd, mint a szenteké és mártíroké, hiszen folyamatos kétkedéséből táplálkozik.

És a titkok leple mögött mégis ő a keresztény Európa első számú védelmezője: pajzs, kard és fenyítő ostor egy személyben. Ő felel érte, hogy nemesek és pórok nyugalmát ne háborgassák a Golgota előtti időkből visszamaradt szörnyfajzatok. Ő száll harcba a vámpírokkal és farkasemberekkel; a szellemekkel és a boszorkányokkal; ő hívja tetemre a pogány igéket forgató mágusokat, még mind közül a leghatalmasabbat is, aki Sötét Mersant néven vonult be a krónikák lapjaira. Ő…

AZ EXORCISTA

Tartalomjegyzék

>!
Delta Vision, Budapest, 2012
212 oldal · ISBN: 9786155161155
>!
Delta Vision, Budapest, 2010
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639890688

Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Raoul Renier: Az exorcista

Méltó ráadás a Renier-féle okkult középkor történetekhez. A kedvencem továbbra is A kívülálló marad, de a sorozatindító A hitehagyott szintjét jól hozza. Ahhoz hasonlóan ez a könyv is novellafüzér, a „másik oldal” egy bajnokának történeteiből.
Az első és az utolsó történetet kicsit erőltetettnek éreztem, nem illettek a többi közé. Az inkvizítorba végül beletörődtem, mint afféle ellenpontba – durva morbiditásával jól mutatja, milyen nem az exorcista – de a kötetet akkor sem kellett volna vele kezdeni. Az Éjszakai látogató pedig teljesen indokolatlanul nyitott meg egy új szálat, miközben még a vérfarkasok jól felépített története is lezárásra vár. A legerősebbek sztem a Mártírok és őrizők, valamint A párviadal novellái lettek.
Az egyházi fanatikusok nézőpontjába helyezkedni nekem semmivel sem volt könnyebb, mint a mindenkin átgázoló mágusokéba, de ezt a sorozatot alighanem épp ezért szeretjük – szereplői még véletlenül sem a ma elvárt normák szerint élnek. De az exorcista mégis érthető figurává tud válni, a leginkább emberivé a köré gyűlő csodabogarak között. Jól el tudnám képzelni, mint Mersant ellenpontját, aki azonban mégsem mindenben ellentétes vele.

>!
Tom_mester
Raoul Renier: Az exorcista

Hajhh kérem, ez nagyon hiányzott. Renier stílusa még mindig kiváló, a világ amit lefest pedig életszagú (középkort nézve elég büdös), de mégis misztikus. Kilenc történeten, kilenc váltakozó hosszúságú történeten át követhetjük végig, Sötét Mersant antitézisét, ellenfelét (?) a galambszürke reverendás, névtelen exorcista és társai a kevésbé névtelen, neveletlen Aymar, Carlo és Galiot kalandjait.
Kalandjaik során vámpírokkal, a múlt kísérteteivel, farkasemberekkel és a setétség más szolgáival kerülnek szembe.
A történetek közül számomra a Szellemlátó jött be leginkább. ÉRdekes fordulatos történet volt és egyik jelenetében olyan dolgot elevenített fel, ami akár valóban úgyis történhetett évszázadokkal korábban a Pireneusok egyik hegyi szorosában és vált azóta legendává egy kürtről és egy fiatal frank nemesről.
A karakterek is érdekesek voltak. szimpatikusak ki ki a maguk módján.Az exorcista kedvessége, eltökéltsége, Aymarék rátartisága, vakmerősége és keménykedése is bejött. Csak kár, hogy ilyen rövidke. Több történetet is szívesen olvastam volna még a kompániáról, kalandjaikról és még a kolostorról is.
Ajánlom, egyértelműen ajánlom azoknak akik szeretik a fantasyt, a történelmet és a már-már művészi megfogalmazást.

>!
Voorhees
Raoul Renier: Az exorcista

Régóta tervben van, hogy olvasok valamit a Delta Vision kiadó általam nagyrabecsült fordítójától és szerkesztőjétől, Kornya Zsolttól. A magyar fantasy terén jelentős elmaradással küzdök a külföldihez képest (pontosabban szólva: ez volt az első fantasy könyvem magyar író tollából), kézenfekvőnek tűnt tehát hogy egy Renier kötettel kezdjek.
Az ördögűzés témáját imádom, ami ebben a kategóriában megjelent hollywoodi produkció, mindent láttam. A cím önmagában is megragadott, a leírást elolvasva pedig úgy véltem, önálló regényről van szó, így hát nem haboztam. Kicsit meglepődtem, hogy a moly a könyvet Sötét Mersant világa negyedik köteteként aposztrofálja, de ez sem ingatott meg elhatározásomban.
Renier fantasztikusan használja a régies nyelvezetet, néhány szót nem is ismertem, persze a szövegkörnyezetből kiderülnek a jelentések. A középkori Franciaország szinte mesebeli helynek tűnik mai, modern szemmel nézve, nem is csodálkozik az olvasó, ha itt farkasemberek, boszorkányok, szellemlátok élnek. Persze a keresztény Európa nem is lehetne meg katolikus inkvizíció és pápai kongregáció nélkül, hogy a mérleg egyensúlyban maradjon.
A kötet egymással összefüggő novellákból gyúrt füzér, a cselekmény befejezetlensége enged arra következtetni, hogy Renier folytatta, ugyanakkor az előzmény történetek ismerete nélkül is élvezhető. Nem túl hosszú, lényegre törő írás. A szerző nem törekszik különösebben arra, hogy megismerjük vagy megszeressük a karaktereket, csak a leglényegesebb információk birtokába kerül az olvasó, de ez pont elég.
Engem az író stílusa magával ragadott, biztosan nem ez volt az utolsó találkozásunk.

>!
ftamas
Raoul Renier: Az exorcista

Ezt a könyvet a „Hitehagyott” előtt kezdtem el olvasni, ami egy jó döntés volt, mert ha utána, lehet el se kezdtem volna…

Mersant világa elég sötét, de ebben a kötetben, bár ugyanúgy vannak sötét dolgok, a főhősök legalább a jóért küzdenek, még ha a módszerek néha megkérdőjelezhetőek is. Maga a kötet nem regény, hanem egy novellás gyűjtemény, amely kitűnően meg van szerkesztve. Maguk a novellák szorosan egymáshoz illeszkednek és az exorcistának, valamint a csapatának a történetét meséli el. A karakterek erősek, de ugyanakkor sebezhetőek is. Sokszor az író elég kíméletlenül bánik velük, de talpra állnak és a hitük szerint cselekednek. Jó könyv volt, igaz Mersant világa nem az, ahol szívesen élnék…

Aki szereti a dark fantasyt, annak ajánlom.

>!
kvzs P
Raoul Renier: Az exorcista

Nagyjából egy ívre felfűzhető novellafüzér, ami kellően megfűszerezi a sorozatot. A történetek ugyanis Sötét Mersant világában játszódnak, mégsem róla szólnak. Új szereplők, új ízek jelennek meg minden novellában. Néha kicsit sajnáltam, hogy néhány kilóg a többi közül -nélkülük egy kerek egészet alkotott volna a könyv-, összességében mégis nagyon tetszett az egész kötet, mert nagyon sok új oldalt és árnyalatot, másfajta nézőpontokat és zseniális szereplőket is hozzá tudott tenni az előző kötetekben megismert világhoz.

>!
Szécsi_Balázs
Raoul Renier: Az exorcista

Számomra hiánypótló írás Mersant világából, hisz végre jobban megismerhetjük az Egyház szolgáit, akik Isten igéjével ajkukon spoiler szállnak szembe az emberiség ellenségeivel. Azonban a novellákat olvasva jogosan felmerül, hogy semmivel sem jobbak az általuk üldözötteknél.
Nekem nagyon tetszett az összes írás, hozták a korábban megszokott hangulatot. A párviadal azonban kiemelkedően jóra sikerült. (Biztos az orphikus verselés miatt :) )

>!
Ornicar
Raoul Renier: Az exorcista

Renier stílusa egyszerűen lebilincselő. Kíváncsi vagyok, élőbeszédben hogy fogalmaz. :)
Maguk a történetek pedig kellő mértékben sötétek és véresek, igen meggyőző karakterekkel.

1 hozzászólás
>!
johnjsherwood I
Raoul Renier: Az exorcista

Mivel személyesen ismerem és nagyon kedvelem a szerzőt, elfogult vagyok, de elfogultként azért annyit mondhatok, hogy nagyon régóta vártam már, hogy az exorcista-történetek egyben is megjelenjenek, mert külön-külön és együtt is Zsolt legjobbjai közé tartoznak. A nyelvezet, a téma, a karakterábrázolás – európai hangulatú késő-középkori dark fantasy a javából. Kötelező.

>!
Lidermajer_Krisztián
Raoul Renier: Az exorcista

Kiváló kötet, helyenként zseniális! Nagyon örülnék további folytatásoknak Mersant világán, de akár a Pokol történetét is folytathatná. Kornyából soha nem elég, méltatlanul mellőzött a kortárs írók közül, pedig ő a legfelkészültebb, leginkább olvasható író.

>!
farkas_medve
Raoul Renier: Az exorcista

A sorozat előző köteteihez híven ez is kivállóan sikerült. Az egyetlen dolog, amit nagyon sajnáltam, hogy a befejezés után a megnyugtató lezárás helyett nagy ürességet éreztem magamban, mert a 4 könyvben megismert és megszeretett karakterek életét még olvastam volna tovább is. Sötét Mersant világában a történeteknek akkor lenne vége, ha már mindenki meghalt, vagy még akkor sem. Ha majd egyszer még folytatódni fog, biztos tovább olvasom.


Népszerű idézetek

>!
Voorhees

Lilith leánya vagyok, a hatalmasok magjából; Nód földjén fogantam, Édentől keletre – búgta neki az apáca mély galambhangon, ahogy a szerelmes asszony szól választottjához. – Nincs részem sem Ádám bűnében, sem a Fényhozóéban. A te istened nem parancsnol nekem, mert elfordult az én fajtámtól; és Jézus nevének nincs hatalma rajtam, mert nem értem halt meg a kereszten.

1 hozzászólás
>!
Ornicar

– A szavadat adtad – mondta csendesen.
– Most visszaveszem – bólintott rá az exorcista.

39. oldal

>!
Lyanna P

Ami nem fáj, az nem is számít, mondta neki egyszer az apja, kinek az arcára már csak homályosan emlékezett.

134. oldal


A sorozat következő kötete

Sötét Mersant világa sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
Joe Abercrombie: Pengeélen
William King: Trollvadász
George R. R. Martin: Sárkányok tánca
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Ed McDonald: Éjszárny
Michael J. Sullivan: Télvíz idején
Seth Dickinson: Kormorán Baru, az áruló
Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai
Glen Cook: A Fekete Sereg