Üresek ​városa (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 2.) 88% 860 csillagozás

Ez ez! A második résztől megkaptam amit az elsőtől nem. Már az elején nagyon örültem, hogy a gyerekeknek önállóan kell cselekedniük, szerintem ez egy plusz izgalom faktor volt. Az első résznél voltak pillanatok amikor eluntam magam, és hanyatlott az olvasási élményem, de itt folyamatosan pörgött a cselekmény. Ha épp nem menekültek, akkor harcoltak, de az író mindig dobott be valami érdekes/izgalmas eseményt, ami ott tartott. Szintén nagy pozitívum, hogy igyekezett mindegyik gyereknek más stílust adni, mellesleg nekem egytől egyik a szívemhez nőttek. A végén a fordulat kifejezetten meglepett, gondolni se mertem volna ilyesmire, és itt megint kontraszt alakul ki az első és a második rész között, ugyanis az első részben a végét átlapoztam, mert untatott.
A kivitelezés és a képek még mindig zseniálisak. Az egész könyv eszméletlen gyönyörű köntöst kapott. Várom, hogy olvashassam a harmadik részt, remélem az is minimum ilyen jó lesz, mint ez.

Köszönöm, hogy kölcsönadtad a könyvet @mrsp! :)

Ransom sokkal de sokkal jobban válogatott ebben a részben. Az első könyvben nagyon kényszeresnek éreztem a fotók beillesztését, ebben a körben jobb képek, sokkal jobban lettek válogatva, többet tudunk meg a fotókról és élénkebb a képzelet. A szereplők még mindig aranyosak, a cselekmény csetlése és botlása sokkal jobban tetszik mint mikor mindenki tökéletes, hiszen különleges, de fiatalkorú szereplőkről szól a mese. London sokkal izgalmasabb főleg így háború idején, mint a kicsit unalmas huroksziget.
Gördülékeny fiataloknak irt fantasy, ami nekem egyre jobban tetszik mivel már nem rezdülök össze a morbid fotóktól. Folytatom.

A nevetéstől a rossz dolgok nem lesznek rosszabbak, ahogyan a sírástól sem lesznek jobbak.

Egy szó: imádom! Esztétikailag még mindig lenyűgöző.
Az elején bevallom kicsit unatkoztam, a csónakázós rész annyira nem kötött le. Igyekeztem gyorsan túl lenni rajta, mert reménykedtem abban, hogy ismét nagy izgalmakban lehet részem. Nem is tévedtem!
A könyv tele van cselekménnyel, kellő gyorsasággal adagolja az író, nem sűrít össze semmi fontosat, könnyű vele lépést tartani.
Egyszerűen szuper volt az ymbrynék keresése, nagyon élveztem az utazásokat, a manazsériát, meg, hogy a Regékből tudták meg a válaszokat. Örültem az új különleges gyerekeknek és az időhurkoknak is.
Ééés, végre, megtudthattam egyet-mást a különlegesek múltjáról, ennek nagyon örültem, hiszen az első részben kb. semmit sem említettek róluk. Hát itt most megkaptam.

Valami eszméletlenül jól éreztem magam olvasás közben. Nekem ez most telibe talált.

A történet képkockára pontosan ott folytatódott, ahol az első rész befejeződött.
Vegyesek az érzéseim. Tetszett, de nem volt az a kimagasló olvasmány, mint az elős rész.
Végég követhetjük a gyermekek és Vándorsólyom kisasszony sorsát, kalandos utazásukat.
Az író azért tett a könyvbe kis csavarokat, ettől lett kellőképpen izgalmas a történet. Rögtön veszem is a kezembe a 3. részt. :)

Kicsit bizarr, de jól megfogalmazott és kidolgozott történet volt ez is, akárcsak a sorozat első kötete. Most már hozzáedződtem a cselekményhez, a karakterek furcsaságához, így már semmin nem lepődtem meg benne. Az üresek ezúttal is próbálták elkapni a különlegeseket, hurokról hurokra vándorolva próbálták a különleges gyerekek az üreseket lehagyva megtalálni a segítséget, amire szükségük volt. spoiler Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz még a szereplőkkel ezután, úgyhogy alig várom, hogy a következő kötetet is olvashassam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a sorozat.

Számomra egy picit csalódás volt ez a kötet. Hol az a sok akció és izgalom, amit az előző részben kaptunk ? Ennek ellenére tetszett, és még mindig érdekel a világ, de szomorú vagyok amiatt, hogy több helyen is unatkoztam a könyv elolvasása közben.
https://www.youtube.com/watch…

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/04/ransom-riggs-ur…

„Be kell vallanom, ennél azért többre számítottam. Nem hittem volna, hogy ennyire semmibe haladós lesz a történet. Az események egyáltalán nem voltak hitelesek, hiszen a legtöbbször szimplán csak a véletlenen múlt, hogy nem hagyták ott a fogukat. Az első két-három alkalomnál még velük együtt szurkoltam, ám a sokadiknál már érzelemmentesen haladtam tovább. Több leleményességet vártam volna el. A gyerekes viselkedést is elhagyhatták volna – vagy ha mégis ezt az irányvonalat akarjuk erősíteni, akkor pedig a cselekményeknek kellett volna máshogy alakulniuk. Mondjuk úgy, ami egy fiatal számára is elfogadható, nem mutat túl a képességein, s ezáltal nem válik az egész teljesen hiteltelenné.
Ugyanakkor a nagy csavar kárpótolt. Egy gondolat erejéig sem fordult meg a fejemben, hogy ilyenképp is alakulhat a különlegesek sorsa, így végül is pozitív élménnyel zártam le az olvasást – magam is meglepve.
Sajnos, jelen esetben, azoknak kell igazat adnom, akik szerint a sorozat első része lett kiemelkedő, a folytatás nem tudta felülmúlni. Jó eseménysorozat ide vagy oda, ha az átkötő részek megvalósítása bőven hagy maga után kívánnivalót.
Mindenesetre kíváncsi vagyok a harmadik részt illetően is, hátha fejlődőképesnek bizonyult a szerző; bár egyelőre épp elég volt a különlegesekből, így inkább az év második felére ütemezem be.”

Ide nekem A különlegesek regéivel, most azonnal el akarom azt is olvasni! Ez a rész talán egy ici-picit jobban tetszett, mint az előző, hiszen folyamatos volt a pörgés, nem volt nyugvás egy percre sem. Az új szereplők és a képek is mind-mind nagyon el lettek találva, és helyenként majd kiugrott a szívem, annyira izgultam. Na és a végén ez a csavar… Kíváncsi vagyok, hogy ebből a slamasztikából mégis, hogy fognak kikeveredni. Az én kedvenc szereplőm Enoch, szerintem egyszerűen zseniális. Akit annyira nem kedvelek, az Emma. Nem tudom miért, de ő nem igazán lett szimpatikus nekem, főleg amikor folyamatosan jobban tudja, hogy Jacob mit akar, mint maga Jacob. Kíváncsi leszek, hogy alakul számukra a történet a harmadik kötetben. spoiler Amire még nagyon kíváncsi vagyok, bár ez több mint valószínű, hogy nem fog kiderülni, spoiler Ja, és vajon, hogy jött Ransom Riggsnek az, hogy a Balenciaga nevet adja Wren Ökörszem kisasszonynak. Hogy? Nagy 20. századi couture rajongó? Vagy csak a spanyol tervezőóriást szerette? Vagy egyszerűen megtetszett neki ez a név egy New York-i/Milánó/insert bármilyen divat-város nevét út alkalmával, és gondolta jó lesz egy karakternek valamelyik könyvébe??? Nagyon kíváncsi vagyok! Ami különösen tetszett ebben a részben, az a háború súlytotta London bemutatása volt, azokat a részeket valami zseniálisan megírta. Plusz a kiegészítő kötet beszerzéséhez is nagy kedvet csinált, az biztos.

Ez a kötet is volt annyira izgalmas és érdekes, mint az első, legalábbis én itt sem tapasztaltam semmi olyasmit, ami miatt mondjuk ha időm engedte, nem akartam volna azonnal a kezembe venni a könyvet, de olyan holt-részeket sem találtam, amikor lankadt volna a történet. Szóval, Ransom Riggs az az író, aki számomra hatalmas meglepetést okozott, le a kalappal. Persze, ez tényleg eléggé egyéni vélemény, én gyakorlatilag szerelmes lettem ebbe a sorozatba, tehát nem is nagyon tudok semmi rosszat mondani róla. Összegzésként klisé és nyál, de én tényleg imádtam minden mozzanatát a regénynek, és tényleg hosszú idő óta az első olyan könyvsorozat, amiért tinilány módjára képes vagyok rajongani.

Bővebben: http://teklakonyvei.blogspot.hu/2016/10/ransom-riggs-ur…

Az első jobban tetszett, de csak egy hangyányival. Nem tudom, mi hiányzott belőle, még mindig tetszik, hogy fiú szemszögéből olvashatok valamit, Emmát és Jacobot, illetve a többi különlegest még mindig szeretem, Addison, a szemüveges kutya is szimpatikus. A képek is nagyon tetszenek, a történet még mindig izgalmas. A vége borzalmas volt, ha nem lett volna azonnal lehetőségem folytatni, én nem tudom, mit csináltam volna.