A ​különlegesek regéi (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 0,5) 155 csillagozás

Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Az amerikai Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvvel tűnt fel (2011). E regény világszerte óriási sikert aratott – nagyszerű film is készült belőle –, majd további két sikerregénnyel (Üresek városa, Lelkek könyvtára) trilógiává bővült. Riggs legújabb, gyönyörű, művészi grafikákkal illusztrált könyvében azokat a regéket írja meg, amelyek a trilógiában szereplő „különlegesek” eredetét és legősibb történeteit beszélik el. A „különlegesekről” szóló szokatlan mesék minden darabja egy-egy meglepetés: sosem az történtik, amire számítunk, a szereplők furák, a fordulatok kiszámíthatatlanok, az atmoszféra pedig különös. Minden történet egy másik világ, de megegyeznek abban, hogy különlegesek.

Eredeti mű: Ransom Riggs: Tales of the Peculiar

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 2017
176 oldal · ISBN: 9789630988100 · Fordította: Gálvölgyi Judit · Illusztrálta: Andrew Davidson
>!
Kossuth, Budapest, 2017
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630988537 · Fordította: Gálvölgyi Judit · Illusztrálta: Andrew Davidson

Kedvencelte 14

Most olvassa 10

Várólistára tette 139

Kívánságlistára tette 228

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Klodette
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Nagyon gyorsan haladtam vele, szóval volt, hogy elolvastam egy regét és nem is olvastam tovább csak három-négy óra múlva. Ha nekiülök úgy igazán, akkor hamar kiolvasom, de beosztottam.
Érdekes volt, de annyira nem kötött le, mint anno a Vándorsólyom trilógia. Mégiscsak mesék gyűjteménye, még akkor is ha olyan meséké, amiket nem ajánlanék 12 éves kor alatt.
A legjobban A sáska tetszett, mert az tényleg tanulságos volt és szívmelengető. Volt igazi mondanivalója is. A többi is jó volt, csak NAGYON különleges. Szerettem még:
Az első ymbryne, Aki szellemekkel barátkozott és Cuthbert regéjét is, bár azt mindig Cumberbatch -nek olvastam. :P :D
Ransom Riggs és Vándorsólyom rajongóknak kötelező darab, de önállóan, a többi könyvtől függetlenül nemigen állja meg a helyét.
Azért ajánlom, kikapcsolódásnak jó. :)
A borító meseszép, a könyv kívül-belül gyönyörű. *_*

>!
wzsuzsanna P
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Mostanában már eléggé szkeptikus vagyok az ilyen kiegészítő, „megírjuk-Pisti-szemszögéből-is”, előzmény-utózmány ingyombingyom kötetekkel kapcsolatban, de mivel ezt a trilógiát nagyon szerettem, gondoltam, teszek egy próbát. Az első dolog, amit kiemelnék, hogy ez a kötet elképesztően gyönyörű kívül-belül, öröm kézbe venni és olvasni. A másik dolog, aminek nagyon örültem, hogy nem csak méltó módon egészíti ki a trilógiát, hanem önálló novellás-mesés kötetként is megállja a helyét. A könyvben szereplő történetek visszaadják azt a mélabús-keserédes hangulatot, amit miatt megszerettem Riggs-et, ráadásul komoly erkölcsi mondanivalóval, tartalommal is szolgálnak kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt. Nekem nagyon jólesett olvasni, biztos, hogy nem utoljára vettem kézbe.

>!
Orsi_olvas
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Elképesztően szép ez a könyv!
Először kételkedtem, hogy mennyire van nekem szükségem erre a kötetre, mikor olvastam a megjelenés beharangozásást, de mikor fizikai valójában megláttam rögtön tudtam, hogy ennek ott a helye a polcomon. Kemény táblás, szövött és arany nyomott fedőlap, tartalom jegyzék (a tartalom jegyzékek a gyengéim), könyvjelző és gyönyörű illusztrációk. Na de ennyit a külcsínről, lássuk mi a helyzet a belbeccsel! Rövid és kissé hullámzó színvonalú különleges tanmesék. Voltak, amik tényleg nagyon tetszettek, és voltak amik kevésbé. Néhol a nyelvhasználat nagyon elütött a szöveg többi részétől. Nekem legjobban A villás nyelvű hercegnő, Az első ymbryne, Cocobolo és A sáska tetszett. De voltak köztük nyugatalanító, sőt mi több bizarr történetek is. Egy szó mint száz, ne egy klasszikus mesegyűjteményre számíts mikor kézbe veszed ezt a könyvet.
Jó volt kicsit visszacsöppenni a különlegesek világába, újra a részévé válni a varázslatnak és egy kicsit megint különleges gyereknek lenni.

>!
Chöpp 
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Vegyes felhozatal. Ismerős momentumok a történetekből, amiket a gyerekek olvasnak. Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei. Vannak köztük igazi meséknek tűnő történetek, vannak tanulsággal bírók, vannak borzongatóak, izgalmasak és olyanok, amiket olvasva nem tudtam eldönteni, hogy émelyegjek és olvassam tovább, vagy hagyjuk a fenébe. Szóval különleges történetek különlegesekről. Éljenek-e, vagy ne a képességükkel és legfőképpen, hogyan boldoguljanak az emberek között, vagy hogyan éljenek túl. Keserű, fanyar lesz ettől a mesék többsége. Olyan pirula, ami megerősít. A mi életünk az övékéhez képest egyszerű. Móka és kacagás. Ha el nem szúrjuk. (Nem voltam jó passzban, amikor befejeztem. Most sem, de már múlik.)

>!
Navi P
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Nagyon jól éreztem magamat a regék olvasása közben.
Az eredeti trilógiát is szerettem a sajátos hangulata miatt és a szereplők is a szívemhez nőttek különlegességükkel. Nem volt kérdés, hogy el szeretném-e olvasni ezt a kötetet.
Szépek voltak a fejezetek elején a metszetek, s maga a könyv is hűen kapcsolódott kinézetében a trilógiához.
A történetek igazi regék. Megismertük a régen élt különlegesek világát, szenvedésüket, sikereiket, veszteségeiket. Voltak boldogabb és szomorúbb történetek, s mindegyiknek megvolt a maga erkölcsi tanulsága.
Átok vagy áldás? Ezt mindig csak a végén lehetett megmondani.

>!
gab001 P
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Az első mondattal levett a lábamról. Olvastam a trilógia első részét, így a világ már ismerős volt. Amennyiben ismerősnek tekinthető egy olyan világ, amiben nem létezik lehetetlen és folyamatosan meglepődik az olvasó. Nagyon változatosak voltak a történetek, minden esetben megszerettem a főszereplőt, bár szinte sose lettem volna a helyében, mégha sokszor pozitív kicsengése volt is a végkifejlettnek. Egyetlen hibát találtam a könyvben; túl rövid. Olyan jó lett volna még többet megtudni, még többször ámulatba esni. Valóban különleges.

>!
Kossuth, Budapest, 2017
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630988537 · Fordította: Gálvölgyi Judit · Illusztrálta: Andrew Davidson
>!
mrsp
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei sorozat kétségkívül az egyik kedvenc könyvsorozatom, és nagyon hiányzott a világa, miután befejeztem a trilógiát. Ott van a film, de azt nem vagyok hajlandó megnézni, mert annyira megváltoztatták már a trailer alapján is a könyv történetét és szereplőit, hogy nem akarok rossz élményt a sorozattal kapcsolatban. De aztán jött A különlegesek regéi, és újra elmerülhettem abban a világban, melyet olyannyira szerettem.

Őszintén szólva a trilógiában a különlegesek regéinek említése nem hozott túlzottan lázba, nem szeretem az ilyen történeten belüli történeteket (lsd. Bogar bárd meséi), de aztán gondoltam, miért is ne, adjunk neki egy esélyt. És az elején kicsit elbizonytalanított, hogy olvastam pár nem túl pozitív értékelést a könyvről, de aztán úgy döntöttem, nem foglalkozok vele, és jól tettem, mert imádtam.

Mivel ez a könyv nem csak kívülről gyönyörű, és csodás illusztrációkkal tarkított, de a történetek is nagyon izgalmasak és változatosak, engedjétek meg nekem, hogy külön-külön értékeljem a könyv történeteit:

        Az elragadó kannibálok: hát ez! Ez a történet teljesen levett a lábamról, bár amint elolvastam, elvetettem azt az ötletet, hogy én ezt a könyvet majd milyen jól fel fogom olvasni a gyermekeimnek esti meseként, mert még számomra is kicsit sokkoló volt. De nagyon tetszett, érdekes volt egy ilyen történetet olvasni, ami nem csak a különlegesekről szól, hanem tanít is egy-két dolgot az embernek a kapzsiságról és a józan észről.

        A villás nyelvű hercegnő: ez a történet is tetszett, tipikus példája annak, hogy milyen az, amikor valakit csak a külsőségek érdekelnek, és valós képet fest arról, hogy régebbi korokban egy nő létezésének csak az volt a célja, hogy házasságával szövetséget biztosítson a saját és egy másik birodalom közt.

        Az első ymbryne: Ymeene története számomra rendkívül érdekes volt, hiszen míg a korábbi történetek ugyan különlegesekről szóltak, mégis kicsit elkülönültek az eredeti trilógia cselekményétől, addig ez a történet visszavezetett kicsit minket az időhurkok világába, és pár plusz infót is megtudhattunk a hurkokról, ami a trilógiában nem lett részletezve. Tetszett.

        Aki szellemekkel barátkozott: jó volt, kicsit horror érzésem volt az olvasása közben, kellőképpen hátborzongató és megható volt.

        Cocobolo: talán ez lett az egyik kedvenc történetem a kötetben, habár nem szeretem a kínai, japán, stb. környezetben játszódó történeteket. Először nem is tetszett, de aztán csak olvastam, és annyira, de annyira megdöbbentő volt, hogy a végére teljesen megdöbbentem.

        A Szent Pál galambjai: ez a történet is szerepet kapott a trilógiában, bár ennyire nem lett részletezve. Nekem ez tetszett a legkevésbé, nem szeretem a madarakat, talán azért.

        A rémálmokat szelídítő lány: ez a történet lett az abszolút kedvencem, végig libabőrös voltam az olvasása közben. Igazi horrorfilm-alapanyag, durván félelmetes és hátborzongató. Imádtam!

        A sáska: megint csak egy nevelő célzatú történet, jó kis csattanóval a végén. Igazán tanulságos.

        Az árapály ura: ez is érdekes történet volt, annyira nem tetszett, mint a többi, de ismét csak egy jó kis lecke volt arról, hogy amint az emberek megtudják, hogy hasznos tudsz lenni számukra, kizsákmányolnak. A vége nagyon tetszett.

        Cuthbert regéje: ez a történet is szorosan kapcsolódik a trilógiához, és jó volt elolvasni végre a teljes történetet, ugyanis a könyvben csak említés szintjén kerül elő. Végre újra találkoztam a kedvenc szereplőmmel, az emuráffal, és bizony-bizony ezen a történeten el is pityeredtem, annyira szomorú és gyönyörű volt.

>!
Fancsee P
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Már a trilógia olvasása közben is kíváncsi voltam ezekre a regékre, így mikor kiderült, hogy megjelenik néhány magyarul, nem is volt kérdés, hogy megveszem-e.
Az oldalszám, és a regék mennyisége kicsit meglepett, bevallom, többre számítottam, hiszen a regényekben szép számmal soroltak fel érdekesebbnél érdekesebb történeteket, amiket szivesen olvastam volna. Ennek ellenére a könyv befejeztével nem érzem magam csalódottnak, csupán annyira jó lett volna még jó néhány ilyen „legendával” és különlegessel megismerkedni.:)
Az első rege után – ami kannibálokról szól :"D – azt gondoltam, hogy ez brutális lesz.:D És tényleg az volt. Nagyon furcsa különlegesekről esett szó, még furcsább szituációkban, de minden esetben valamilyen tanulság bújt meg a történet mögött.
Tetszettek a szerkesztői megjegyzések, érdekes volt arról olvasni, hogy a szájról szájra terjedés miatt mennyi különböző befejezése van az adott regének, illetve hogy ami kicsit is szomorúbb hangvételű volt, költöttek hozzá még, hogy optimista befejezést kapjon.
Mindegyik történet különleges volt, de kettőt mindenképpen kiemelnék: Az első ymbryne és Cuthberg regéjét – személyes kedvencek lettek.
Így, hogy tudom, a trilógiában tényleg hasznát vették ezeknek a regéknek, kitűnő kiegészítése lett a sorozatnak. :)

>!
Ibanez MP
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

– Hogy mit mondasz? A Vándorsólyom trilógia? Naná, ott van a polcomon, ott is marad örökre…

– Ja, hogy A különlegesek regéi? Ja, kár, hogy a borító nem passzol a trilógiához, de amúgy meg csodaszép

– Hogy? Hát persze! Természetesen ez is polcon marad! Van még kérdés?

:-D

Szóval van még kérdés? Igen, igen, fantasztikus (szó szerint) ez a könyv :-D Imádtam minden egyes sorát. Az első „mese” kapásból olyan horrorisztikus hangulatot teremtett, hogy Ripleyék cicás jelenete elbújhat mögötte :-D Na jó, beállhatnak egymás mellé a sorba :-D De a horror novellák, amiket mostanság olvastam, altatódalok ehhez képest :-D

A legjobban (ezen kívül), Az első ymbrene valamint Lavinia története (a rémálmokat szelídítő lány, fú, ez is mennyire komolyan borzongatós!) tetszett a legjobban, de mindet imádtam! A legjobb az, hogy míg az egyik jól, a másik rosszul végződik és elkezdve a történetet, nem tudja az ember, vajon melyik lesz a nyertes.. úgyhogy most nem úgy olvassuk, hogy „ááá, a vége úgyis jó lesz”, hanem inkább szorongva, görccsel a gyomrunkban, hogy végül megússza-e…

A történetek nagyon-nagyon egyediek, le a kalappal az író előtt, aki bizony – számomra legalábbis – meg tudta ütni a trilógia mércéjét. Ritka az olyan író, akinek – bár kevés könnyel rendelkezik – minden műve ott figyel a polcomon és mindegyik kedvencemmé vált!

>!
bkata12
Ransom Riggs: A különlegesek regéi

Nagyon tetszett ez a könyv. Jó volt még ilyen röviden is a különlegesek világáról olvasni, ami ráadásul ezekkel a történetekkel ki is bővült. A rajzok nagyon szépek, nagyon illenek a regékhez. Az egyetlen, amit hiányoltam belőle, az a Lelkek könyvtárában emlegetett rege, ami ugyebár magáról a Lelkek könyvtáráról szólt.


Népszerű idézetek

>!
mrsp

Az első ymbryne nem nő volt, aki madárrá tudott változni, hanem madár, aki képes volt női alakot ölteni.

50. oldal - Az első ymbryne

>!
mrsp

Kérjük, hogy a könyv lapjait ne másolják le, ne lopják el és ne tegyék szamárfülessé! Kérjük, hogy a könyvet ne használják se üvegalátétnek, se ajtóütközőnek! Kérjük, hogy a gyűjtemény harmadik regéjét ne olvassák fel hangosan visszafelé!

A kiadó nem vállal felelősséget azért, ami történhet.

>!
_Ellamara_

Homo sum: humani nil a me alienum puto.
(Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.)

>!
Orsi_olvas

– Ön hercegnő? – dadogta a herceg, és ugyancsak kikerekedett a szeme.
– Úgy van – felete a szolgáló. – És azért jött, hogy megmentse önt.

44. oldal, A villás nyelvű hercegnő

>!
Belle_Maundrell 

A könyv, amelyet a kezedben tartasz, kizárólag különlegesek számára készült.

>!
mrsp

Az ember senkit sem kényszeríthet rá, hogy barátkozzon vele – még a halottakat sem.

77. oldal - Aki szellemekkel barátkozott

>!
mrsp

Minthogy a galambok demokraták, beszédek hangzottak el, és a kérdést szavazásra bocsátották.

106. oldal - A Szent Pál galambjai

>!
TiszlaviczMarcsi IP

Azt remélve, hogy a frissen elhunytakkal könnyebb lesz összebarátkozni, temetésekre kezdett járni. Mivel azok az emberek, akiket ismert, nem túlzottan gyakran haltak meg, idegenek temetésére kellett elmennie.

72. oldal, Aki szellemekkel barátkozott

2 hozzászólás
>!
Kek P

Csak a beköltözés után tudta meg, hogy a házhoz tartozó szellem csupán részmunkaidőben tartózkodik ott, csak bizonyos éjszakákon ugrik be láncot csörgetni és ajtókat csapkodni.

73. oldal, Aki szellemekkel barátkozott

>!
Belle_Maundrell 

A szellemek, tudjátok, kicsit a macskákra hasonlítanak – soha nincsenek ott, ha az embernek hiányoznak, és ritkán jönnek, ha hívják őket.

72. oldal, Aki szellemekkel barátkozott


A sorozat következő kötete

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Csillagpor
Rick Riordan: A vörös piramis
Victoria Schwab: Felszabadulás
Madeleine Roux: Sanctum – A rejtélyes társulat
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Nora Roberts: A Sors csillagai
Robert Locksmith: A Birodalom előárnyékában
Kelemen Zoltán: Első 21 novella