Szülők ​könyve 72 csillagozás

Ranschburg Jenő: Szülők könyve Ranschburg Jenő: Szülők könyve Ranschburg Jenő: Szülők könyve Ranschburg Jenő: Szülők könyve

„Nevelési ​hibát kétféle okból követhet el a szülő: saját jellemhibájából adódóan, vagy egyszerűen tudatlanságból – azért, mert téves vagy hiányos információkkal rendelkezik arról, hogyan kell megoldania a problémákat, melyek a családi élet elkerülhetetlen kísérői. A felhalmozott tapasztalatok és kutatási eredmények összefoglalásával azonban lehetőséget adunk – és kell is adnunk – a szülőnek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amit a gyermeknevelés nehéz és felelősségteljes munkájához feltétlenül tudnia kell. Miért gondoljuk, hogy az a biológiai érettség, amely a szülővé válás nélkülözhetetlen előfeltétele, nyomban gyermeknevelésre is alkalmassá teszi az embert? A gyermek viselkedésében minden kétséget kizáróan ott van a környezet hatása: a felnőttek, mindenekelőtt a szülők világképe, életfelfogása, nevelési módszerei, melyek a kívánt – vagy éppen azzal ellentétes –irányban, de mindenképpen formálják, alakítják a személyiséget. „Nem Messiás-é minden újszülött? – kérdi Madách Az ember… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ranschburg Jenő életmű

>!
Saxum, 2014
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632482262
>!
Saxum, 2009
472 oldal · ISBN: 9789632480732 · Illusztrálta: Borsi Vera
>!
Saxum, 2008
ISBN: 9789632480312 · Felolvasta: Ranschburg Jenő

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 33

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

>!
mefi69
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Amit biztosan elmondhatok, hogy Tracy Hogg szavaival élve a fiam nem “kisangyal”, de még csak nem is “mintababa”, és a Ranschburg Jenő által használt “könnyen kezelhető baba” jelző sem illik rá. Mivel a Suttogó nálunk rögtön csődöt mondott, az “ötletszerű” nevelés mellett döntöttünk, avagy mindig igyekszünk kitalálni, hogy most éppen mit is szeretne a Kishercegünk, és teljesíteni a vágyait, de nagyon nem könnyű. Ezért is fogtam neki a könyvnek, és nagyon nem bántam meg. Habár praktikus tanácsokat vártam, életszemléletet, nevelési szemléletet kaptam, mely mindennél többet ért. Segített elfogadni, hogy mindez így van jól, hogy az ezzel az igényeket kielégítő, nem programozott, nem idomított ötletszerű neveléssel tudok a legtöbbet tenni érte, mert ő ilyen karakter. Abban is segített, hogy eddig azért sem lehetett különösebb sikerélményem, mert azt vártam tőle, hogy egy általam elképzelt ideális csecsemő képének, vagyis az én vágyakozásaimnak feleljen meg. Nagyon sajnálom, hogy nem rögtön talált meg ez a könyv, mert akkor talán az első hetek is sokkal könnyebbek lettek volna, bár az éjszakák az óránkénti keléssel még mindig nem könnyűek, szóval van még mit megváltani.
A könyv másik fele, az óvodáskorról szóló rész, nagyon izgalmas volt, ugyanakkor bennem nagy kétségbeesést ébresztett. Valóban mindenki ismeri azt a mondást, hogy “a gyermek nem kicsinyített felnőtt”, de szerintem a legtöbben, bevallom, köztük én is rosszul értelmeztem. Nem kezdem el magyarázni, hogy ez mit is jelent akkor pontosan, mert akit érdekel, vagy elolvassa a könyvet, vagy más ezzel kapcsolatos szakirodalmat, de azt hiszem én megvilágosodtam. És valóban félni kezdtem, mert rájöttem, hogy még most könnyű dolgom van, de aztán olyan sok helyen el lehet ezt rontani. (Szóval szóltam a férjemnek, hogy mikor időszerű lesz, ő is olvassa el, én is átolvasom még egyszer, és csak megoldjuk valahogy).
Azt mindenképp szeretném leszögezni, hogy én nem gondolom azt, hogy aki a Suttogó módszert választotta, az nem tette jól, csak nálunk ez nem jött be.Továbbá azt sem gondolom, hogy aki, nem olvasta a könyvet, az rossz szülő, de nekem megadta az esélyt, hogy javítsak magamon, és jó/jobb szülő lehessek.

>!
LuPuS_007 P
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Tökéletes….talán iránytű a szülői identitás keresésben

A befejezés nem igaz, mert a gyermek születésétől fogva folyamatosan olvasva van/lesz.
Kell a molyra egy befejezhetetlen gomb is.

>!
Tarja_Kauppinen IMP
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Viszonylag kevés információ hatott az újdonság erejével, mégis jó és hasznos könyvnek tartom. A legtöbb dolgot, amit leír, szerintem a szülők többsége magától is megfelelően csinálja – inkább az az érdeme, mert megerősíti azt, hogy jó úton járunk, valamint megmagyaráz illetve tudományosan alátámaszt pár dolgot (a különféle temperamentum-típusok leírását különösen hasznos és érdekes résznek tartom). Pár fejezeten (pl. anyukák a játszótéren) azt éreztem, hogy csak a terjedelem növelését szolgálják (a bővített kiadás van meg), de viszonylag kevés az ilyen.
Időről időre elővesszük, és elolvassuk belőle azt, ami épp napirenden van..

>!
Doro
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Alapmű, tippeket ad, megnyugtat, felvértez. Mindezt Ranschburg Jenő emberszeretetével. <3

>!
Allanon
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Szerintem minden gyermeket váró, vagy csak tervező párnak el kellene olvasnia. Mindkettőjüknek! Sok jó, megszívlelendő tanáccsal látja el a leendő szülőket. Viszont azoknak is ajánlom, akiknek már van gyermekük. Nekem már lassan 4 éves a fiam, de most szembesültem pár hibámmal, amit rosszul csináltam, viszont rengeteg megerősítést is kaptam. Jó érzés tudni, hogy valamit tudtomon kívül, ösztönösen jól csinálok. Bár ez részben a neveltetésemnek is köszönhető.

>!
dittta
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

„Ölelj magadhoz!…tegyél le!…hagyj békén!” Ezt minden újszülött karszalagjára ráírhatnák a kórházban a neve mellé emlékeztetőül a szülők számára :)

>!
Eta IP
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Itt-ott nem értek vele egyet. Majd ha újra elolvasom, össze is szedem, pontosan mik is ezek, már ha egyáltalán érdekel rajtam kívül valakit… :-D

12 hozzászólás
>!
Reelka
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Minden szülőnek és nagyszülőnek olvasnia kellene…

>!
MagyarIldikó
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Eszméletlen tartalmas, összeszedett, logikus és szeretetteljes könyv!

>!
Emmus
Ranschburg Jenő: Szülők könyve

Gyerekekről felnőtteknek.
Ranschburg eloszlat minden tévhitünket, hiedelmünket és segít megtalálni a helyes utat gyermekeinkhez.
A gyermek nem egy kicsinyített felnőtt, hanem egy sajátos gyermeki látásmóddal rendelkező egyén.
Ranschburg Jenő könyve gyönyörűen felvázolja, hogy hogyan éreznek, gondolkodnak a gyermekek, mindez óriási segítség a szülőknek főleg azoknak akik nem mernek hallgatni szülői megérzéseikre, szívük szavára.
Nagyon fontos, hogy értsük egymást és ne ne beszéljünk el egymás mellett.
Ebből a könyvből számomra az is kiderült, hogy nagyon sok minden már gyermekkorban eldől. Tegyünk meg mindent azért mi szülők, hogy gyermekeink egy jó világban éljenek, ha mi mindannyian elég jól nevelünk akkor esélyt adunk egy elég jó jövőnek hiszen a társadalmakat emberek alkotják és ahol sok jó ember van ott jó lenni.
Köszönet Ranschburg Jenőnek, hogy mindezt leírta, remélem sok gyermek hálás lesz érte :)


Népszerű idézetek

>!
Emmus

A barátság az első olyan személyes kapcsolat, amelyben az ember korosztályának egy korábban ismeretlen tagja felé konvertálja azt a szeretetet, amit útravalóul a szülőtől kapott.

292. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barátság
1 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

Napjainkban azonban a családtervezés a „rövid várakozás” helyett egyre inkább a „programszerű késleltetést” jelenti: nem a gyermekszületés családi feltételeinek megteremtése a cél, hanem az önmegvalósítás, az egyéni karrier megteremtése! A gyermek – tartják a mai fiatalok – nem az egyén életének egyfajta beteljesülését jelenti, sokkal inkább akadálya a valódi kibontakozásnak. (…) A fiatalok – nők és férfiak egyaránt – ma a családon, otthonon kívül remélik életük beteljesedését: egzisztenciára, sikerre, a külvilág (főnökök, kollégák, beosztottak) elismerésére törnek, és úgy érzik, a gyermeknevelés felelősség, idő-, érzelem- és munkaigényes feladatai ebben csak hátráltatják őket.

13. oldal, A szülői döntés

1 hozzászólás
>!
Emmus

De a szülő legfontosabb feladata nem az, hogy megtanítsa a nyűgös csecsemőt egyedül, hang nélkül elaludni, hanem az, hogy bizalmat ébresszen a gyermekében! Arra kell megtanítani, hogy érezze: nincs egyedül! Hogy érdemes a világot megszólítani, mert ez egy olyan világ, amelyik válaszol, ha szólnak hozzá!

130. oldal

>!
psn

A szeretet tehát aggodalom, ha az, akit szeretünk, bajban van; harag, ha azt, akit szeretünk, méltánytalanság éri; boldogság, ha az, akit szeretünk, örül.

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Emmus

A jutalom azért jár, ami a gyerekben jó, ami benne dicséretre érdemes, az ajándék viszont független a jó és rossz cselekedetektől. Mint korábban említettem, azt fejezzük ki vele, hogy vagyunk egymás számára, örülünk egymásnak és szeretjük egymást!

275. oldal

>!
psn

Mivel segítheti a szülő a gyermek beszédének fejlődését? Mindenekelőtt azzal, ha sokat beszél gyermekéhez. Már csecsemőkorától meséljen neki – ne törődjék azzal, hogy egyesek szerint ez felesleges, hiszen a gyerek úgysem érti!

1 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

Napjainkban egészen természetes igény, hogy a házastársak vagy élettársak maguk dönthessenek arról: akarnak-e, vállalnak-e gyermeket, és nem fér hozzá kétség, ez a „modern idők” jele.

(első mondat)

>!
Emmus

Ha valakinek az intelligenciaszintje nem kiemelkedő, ettől még zseniális iparos, sikeres vállalkozó, vagy éppen nagyszerű festőművész vagy színész lehet.

378. oldal

>!
esőember

A csecsemő a külső és a belső világ között nemigen tud különbséget tenni. Örömöt, kielégülést abban az irányban keres, amerre talál. Ha azt tapasztalja, hogy hiába sír, a szülő sohasem megy oda, hiába mosolyog, ezzel a felnőttet soha nem tudja maga mellett tartani, lassanként leszokik arról, hogy sírjon és mosolyogjon. Egykedvűvé, környezete iránt érzéketlenné válik, és kielégülést (például ujjszopás, önringatás formájában) önmagában, saját testén keres. Ne féljen tehát egyetlen szülő sem attól, hogy odamenjen gyermekéhez és fölvegye, dédelgesse őt, ha sír, és mellette maradjon, mosolyogjon rá és beszéljen hozzá, ha mosolyával, gőgicsélésével azt jelzi: éppen ez az, amire vágyakozik!

104-105. oldal

>!
Emmus

Ne szégyelljük bevallani gyermekünk előtt, ha egy-egy kérdésre nem tudunk válaszolni. Higgyétek el, talán hízelgő, de egyáltalában nem hasznos dolog, ha a gyerek nem mindentudó bölcsnek tart bennünket, és semmit sem veszítünk tekintélyünkből, ha a kellő helyen ki merjük mondani: nem tudom.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jeannette Walls: Az üvegpalota
Vekerdy Tamás: A pszichológus újra válaszol
Vekerdy Tamás: A szülő kérdez, a pszichológus válaszol 2.
Vekerdy Tamás: Kérdezz! Felelek… 2.
Vekerdy Tamás: Beszélgessünk iskolásokról
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 2.
Szalóczi Dániel: Mosakodj, Petike, addig nem nézlek indiánnak
D. Tóth Kriszta: Nagylánykönyv
Bakonyi Anna – Cziglán Karolina – Nemes Éva – Purebl György – S. Pintye Mária – Tari Annamária – Vajna Virág – Vekerdy Tamás: Nevelésről szülőknek
Fischer Eszter: Modern mostohák