Félelem, ​harag, agresszió 29 csillagozás

Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Ranschburg Jenő szemléletformáló könyve már az első kiadáskor nagy sikert aratott, a későbbiek során valósággal alapművé vált. A pedagógusok és a művelt nagyközönség érdeklődése nem csökkent iránta, olyannyira nem, hogy ezúttal már nyolcadik kiadásban tehetjük közzé. Értő olvasói nem csupán a címben jelzett – önmagában is igen gazdag – kérdéskört követhetik nyomon, hanem bepillantást nyernek a pszichikum kibontakozásának általánosabb törvényszerűségeibe is. Az első kiadás óta napvilágot látott szakirodalom válogatott bibliográfiája egészíti ki az eredeti szöveget.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pszichológia – nevelőknek

>!
Saxum, Budapest, 2012
210 oldal · ISBN: 9789632481869
>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008
162 oldal · ISBN: 9789631938128 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1983
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631768333

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
DaTa P
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Meg voltam győződve arról, hogy engem a gyermeklélektan igazán soha nem fog tudni lekötni vagy izgalomba hozni. Mekkorát tévedtem! Ennek minden sorát imádtam!

2 hozzászólás
>!
nyolcadikutas
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Pszichológia – nevelőknek.
Mutat rá a borító.
Érdekel a téma, mint szülőt, és, bár gyermekeim már nagyok és kiröppentek az otthon fészkéből, legalább szembesülhetek azzal, anno, mit csináltam, mit csináltunk rosszul. Mert a gyermeknevelés kemény feladat, de egyben nagy utazás az ismeretlenbe. Amibe lassan, de biztosan, így, vagy úgy beletanulunk.
És érdekel a téma, mint a pszichológia iránt affinitást érző embert, mert egyre inkább kíváncsi vagyok az emberi cselekedetek mozgatórugóira. Jó ráérezni, felismeri, ki, mit, miért tesz, vagy mond. És ez által valahogyan tisztába kerülünk önmagunkkal is.
Ranschburg Jenő könyve tiszta, világos, okító és segítő. A végén megjelenő négy viselkedési attitűd pedig tökéletes esszencia.
Ajánlom annak, aki a témára fogékony.

>!
Morn
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Remek, tömör összefoglalása a gyerekkori félelemnek és agressziónak. A főbb elméleteket, kísérleteket tartalmazza, amik tényleg kihagyhatatlanok a témában. A rajzok különösen tetszettek, főleg a jókedv „ihaj-csuhaj” jelzése. Rég láttam/hallottam ezt a kifejezést. :)

>!
Carmilla 
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Kevesen tudnak olyat írni a pszichológia területén, ami még 40 év elteltével is tökéletesen megállja a helyét, de Ranschburg Jenőnek sikerült.

>!
Turdus_Merula
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

Jó kis könyv, de inkább a pszichológiában kevésbé jártas olvasóknak ajánlom, mert összefoglaló jellegű. Pár egyetemi kurzusomon már vettük érintőlegesen a témát, így sok újdonságot nem nyújtott (a meglévő tudást viszont felfrissítette). Nagyon szórakoztató és érthető a nyelvhasználata, és ez szerencsére nem megy a szakszerűség rovására.Tehát összességében nagyon hasznos és élvezhető olvasmány, de aki a témában mélyebben el akar merülni, annak azért kevés. Szerencsére a kötet végén rengeteg szakirodalom van felsorolva, ahonnan kedvünkre csemegézhetünk :)


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

…7-8 hónapos koruktól kedve szinte naponta produkálják. Azt jelenti, hogy a csecsemő hangos sírásra fakad, ha anyja magára hagyja annak ellenére, hogy látszólag semmiféle kielégítetlen szükséglete nincs (nem éhes, nem szomjas, nem csípi a pelenkatartalom stb.). Azért használtuk a látszólag kifejezést, mert valójában a gyermeknek nagyon is határozott szükséglete van: anyja hiányzik neki, aki nélkül magányos, aki nélkül az egész világ esetleges és bizonytalan, tele kiszámíthatatlan veszélyekkel. A tudomány a gyermeknek ezt az anyja iránti szükségletét függőségi motívumnak nevezi. (…)
A konkrét szeparációs félelem 2-3 éves korig tehát egészen természetes emóció, amely annál erősebb, minél gyakoribb és emocionálisan minél telítettebb a szülő és a gyermek együttléte. A szülők gyakran félreértik az egyedül hagyott gyermek sírását, „rosszaságnak” minősítik és nem reagálnak rá, holott legtöbbször helytelenül járnak el. A gyermek nem azért sír, mert elkényeztetett vagy rossz, hanem azért, mert anyja nélkül fél. Ha ilyenkor a szülő nem segít rajta, nem állítja helyre a nyugalmát – ami általában puszta megjelenésére megtörténik –, az éppen olyan vétek, mintha enni nem ad neki, ha éhes, vagy nem teszi tisztába, ha csípi a pelenkatartalom.

Konkrét félelmek - 2. A szeparációs félelem

>!
DaTa P

A büntetés, amelyet a nevelő hosszú idővel a tiltott cselekvés elkövetése után alkalmaz, nem más, mint káros és morálisan is elítélendő nevelői megtorlás: a gyermek hibás viselkedésére semmiféle gátló hatása nincs! „Érjünk csak haza, majd meglátod, mit kapsz!” – hány szülő szájából hangzott már el ilyesféle mondat, amikor gyermeke társaságban tanúsított neveletlen magatartást, ahol azonnali büntetésre nem volt mód! Pedig néhány óra múlva a gyerek már nem tudja összefüggésbe hozni büntetését helytelen viselkedésével

130. oldal

3 hozzászólás
>!
Carmilla 

…a félénk, szorongó személyiség minden feladathelyzetet intenzív veszélyhelyzetként él át, következésképpen cselekedetei nem az eredmény elérésére, hanem a kudarc elkerülésére irányulnak.

Az érzelmekről általában

>!
DaTa P

A félelem a fenyegető frusztráció hatására jelentkezik, és olyan tevékenységre motivál, melynek eredményeként a frusztráció esetlegesen elkerülhető. De ha mégsem, ez azt jelenti, hogy az elővételezett frusztrációval együtt a menekülőtevékenység kudarca is bekövetkezik. Az a tanuló tehát, akinek légből kapott kifogásait tanára nem fogadja el és kihívja felelni, tulajdonképpen kétszeresen frusztrált, először azért, mert bekövetkezik, amitől reszketett (felelnie kell), másodszor pedig azért, mert ez a tény a menekülési kísérletének kudarca is egyben. Később látni fogjuk majd, hogy a szorongó diáknak minden iskolai balsikere tulajdonképpen ilyen kettős kudarc, és – ami hátrányos helyzetét némiképp enyhíti – minden sikere valójában dupla öröm.

11. oldal

>!
DaTa P

(…) a nem kívánt viselkedés tiltása és a helyesnek tartott cselekedetek megerősítése különösen az élet korai szakaszán fontos dolog, de kizárólag akkor eredményes, ha a nevelő maga is azokat a viselkedésformákat alkalmazza, amelyeket a gyermeknél való előfordulásuk esetén jutalmaz, és soha nem cselekszi azokat (vagy azokhoz hasonlókat), melyeket a gyermeknél büntet. Így a gyermek azonosul nevelőjével, és bár elsajátítja az obszervációs modell viselkedését, nem fogja megvalósítani azt, ha az identifikált normarendszerrel nem egyezik. Ennek az elvnek alapján a könyvek, filmek agresszív figurái kizárólag azoknál a serdülőknél növelhetik a szisztematikus, nyílt agresszió mennyiségét, akiknél hiányzik a megalapozott, szilárd identifikáció

130. oldal

>!
Carmilla 

Az iskoláskorban a normát túllépő konkrét félelmeket a gyermek rendszerint projekció segítségével leplezi, vagyis visszahúzódó magatartását más, a környezet által inkább akceptálható indokokra vetíti rá.

Konkrét félelmek - 1. Félelem a fájdalomtól

>!
DaTa P

A pszichológia már régen megfigyelte, hogy a félelem is, a harag is olyan tevékenységre késztet, melynek eredményeként maga a félelem illetve a harag megszűnik. Logikai hiba azonban arra következtetni, hogy a félelem és a harag nyilvánvalóan negatív érzelmek, hiszen az organizmus éppen ezért törekszik megszüntetésükre. Az organizmus tevékenysége ugyanis nem a félelem megszüntetésére, hanem a veszély elkerülésére irányul, ami jelentős különbség, annak ellenére, hogy a veszély elmúlásával természetszerűen megszűnik a félelem is. (Gondoljunk pl. a szexuális vágyra: ez a motívum sem önmaga megszüntetésére, hanem a nemi aktusra késztet, ugyanakkor a szexuális tevékenység következtében maga is megszűnik. Persze senkinek sem jut eszébe ezért negatív érzelemnek nevezni a nemi vágyat. Más kérdés, hogy a frusztrált nemi vágy kínzó negatív emóció).

8. oldal

>!
Carmilla 

…a legtöbb csecsemő életének első 6-8 hetében – a szülők nagy bánatára – inverz alvó: többet alszik nappal, mint éjszaka. Ennek minden valószínűség szerint az a magyarázata, hogy nappal az újszülött környezete túlságosan ingergazdag: a gyermek az alvással védekezik a szükségesnél magasabb izgalomszint ellen. Éjszaka viszont a környezet ingerszegény, következésképpen hangos sírással igyekszik „ellátni magát” a megfelelő ingermennyiséggel.

Az érzelmekről általában

>!
DaTa P

A kudarc hatására jelentkező lelkiállapot a kínzó szorongás, a tehetetlenség miatt érzett céltalan düh, az emésztő szégyen és megalázottság keveréke – természetesen a kudarc jellegétől és fokától függő mértékben és eloszlásban. A harag ennek a frusztrált állapotnak a következménye, és tulajdonképpen abban a pillanatban keletkezik, amikor a frusztráció emocionális energiája kapcsolatba lép a kudarcot kiváltó okkal, és az organizmust vele szemben támadásra készteti. Ilyen értelmezésben tehát a harag puszta tevékenységre késztető motívum, amelynek nincs minősége.. (…)
A félelem ugyanakkor mindig negatív emóció, mert a frusztráció lehetőségét tartalmazza, illetve jellegéből adódóan az organizmus kisebb vagy nagyobb mértékben elővételezi (anticpilája) annak a tevékenységnek a kudarcát, amelyre maga a félelem motiválja.

9. oldal

>!
Carmilla 

…Valóban: az antiszociális agresszió és a szorongás tulajdonképpen ugyanannak a jelenségnek két oldala.

Az agresszió és a szorongás


Hasonló könyvek címkék alapján

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan
Giandomenico Bagatin: A bennünk élő gyermek
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana
J. S. Jackson: Húzz el innen, komisz!
Daniel J. Siegel: Okostojás
Megan A. Moreno: Szex, drogok, Facebook
Kertész Erzsi: NEM mese
Vekerdy Tamás: A pszichológus válaszol
Vekerdy Tamás: A pszichológus újra válaszol