A ​nő és a férfi 27 csillagozás

Ranschburg Jenő: A nő és a férfi Ranschburg Jenő: A nő és a férfi Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

„Ahogy mondani szokták, a szerző jókedvében írta e könyvét. Felfigyelt arra, hogy a huszadik századi tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában is a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak általában döntő szerepet és hajlamosak átsiklani a biológiai meghatározottság tényei fölött. A hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatjai ellenében – e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. Kifejezetten csevegő stílusban íródott a könyv, gyakori humoros érvelését úgyszintén humoros, karikatúraszerű grafika támogatja. A művelt nagyközönség minden rétege élvezettel olvashatja a népszerű pszichológus eszmefuttatásait.”

>!
Cser, Budapest, 1998
142 oldal · ISBN: 9630258595 · Illusztrálta: Borsi Vera
>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996
154 oldal · ISBN: 9631868273
>!
TYPOFOT GMK, Budapest
142 oldal · ISBN: 9630258595 · Illusztrálta: Borsi Vera

Enciklopédia 2


Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
PankaMakka
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Kifejezetten zavart (és nem is tudtam tovább lépni rajta),hogy mindig kutatásokra hivatkozik,de alig nevez meg személyeket. Kicsit olyan 'írjunk már valamit" könyv.Látszik,hogy jártas a témában és próbálja visszaadni a tudását egyszerűbb,érthetőbb nyelven,de akkor is többet vártam.
Ettől függetlenül nagy koponyának tartom Jenő bácsit,meghatározó személyiség a mai napig a pszichológiában.Meglátásaira érdemes odafigyelni. Mielőtt bárki félre értené: nem rossz könyv,de tud ő ennél sokkal-sokkal jobbat is.
Megjegyzés: Tessék hallgatni az előadásait youtube-n. :)

>!
szélcsengő
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Élvezet volt olvasni. Tömören, és lényegre törően, de mégis alaposan járja körbe Ranschburg Jenő a női és a férfi nem problémakörét. A genetikai meghatározottságtól, a biológiai fejlődésen keresztül, a gyerekkori élményeken és nevelésbeli hatásokon át a felnőttkorban önként vállalt, és a társadalom által az egyére rótt nemi szerepekig végigvezeti az olvasót a két nem között különbségek ok-okozati összefüggésein.
Könnyed stílusban, humorosan, karikatúraszerű ábrázolásokkal a nagyközönségnek szánt könyvecske ez, és számomra nem vont le semmit az értékéből a szakirodalmi hivatkozások hiánya, bár említ olyan kísérleteket, amiknek szívesen utánanéznék. Amikor a női szerepeket vizsgálja többnyire a klasszikus női viselkedésformákhoz nyúl vissza, ez ma már kicsit furcsának hat, valóban érezhető, hogy a korábbi évtizedek nézőpontját tükrözi. A nők férfias viselkedése mellet azonban nem beszél a férfi szerepek megváltozásáról, bár úgy gondolom, ez a könyv írásakor nem volt érezhető jelenség még.

>!
nyolcadikutas
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Érdekes egyvelege a tudományoknak ez a kis könyvecske.
Van benne állattan – érdekes, nem? –, biológia, genetika – már-már vártam a messenger RNS részletes leírását… de nem! –, szociológia és természetesen pszichológia.
És mégis!
Azt hinné az ember, hol itt a kapcsolat? Aztán az író rávilágít: semmi sem véletlen. Mert amit az ember „produkál” látható más fajoknál is. Életünk kódolt. Egy részünket kapjuk, a többit tanuljuk. Az egyenjogúság és az egyenrangúság két külön "műfaj. És, hogy a gyermekrajzokon miért mindig jobb oldalon van a Nap és bal oldalon a Hold, olyan kérdés, amit nem fogok most megválaszolni. Aki kíváncsi rá: megfejtés a könyvben!

>!
Brigi007
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Ranschburg Jenő nagyon komolyan meglepett engem, mert nagyon közérthető és élvezhető stílusban írt arról, hogy mi is más bennünk, mint a férfiakban és fordítva. Rengeteg izgalmasabbnál izgalmasabb kísérletet hoz példaként, szóval szinte le se tudtam tenni a könyvet. Ami viszont kicsit zavart, hogy a könyvben sem bibliográfia, sem hivatkozások nincsenek. Nyilván 25 éve más alapon működött a tudományos világ, de ez ma nagyon furcsa nekem.

>!
chhaya P
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Nagyon érdekes, jó kis könyv. Sok olyan dolgot ír, amivel tudat alatt tisztában voltam, de sosem gondoltam még igazán bele. Sokszor kaptam fel a fejem, hogy „jé, hát ez tényleg így van!” Az összes fejtegetés tudományos alapokon nyugszik, mégis teljes érthető, olvasmányos formában kapjuk az információt. A stílusa pedig egyszerűen nagyszerű. :) Néhány embernek kötelezővé tenném…

>!
Boglarina
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Szeretem hinni néha, hogy mindent tudok az emberekről, emberi kapcsolatokról (:D), de jók ezek a pszichológiai könyvek, mert megerősítenek, kiegészítenek, új dolgokra világítanak rá.
A könyv 98-as kiadású, egy ma készült változat is érdekelne, miben lenne más, mert biztos, hogy más lenne pár helyen. De ezt sajnos Ranschburg Jenőtől már nem kaphatjuk meg.:(

A karikatúrák a szöveg mellett kifejezetten tetszettek.:)

>!
Akiba2
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Kellemes kis könyv. Jóleső nosztalgiával olvasgattam a stílusában a néhány évtizeddel korábbi időszakra jellemző ismeretterjesztő írást.

>!
nariagnuhtseab
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Nagyon alapos mű, azt meg kell hagyni de az én ízlésemnek túl száraz. Magam sem tudom milyen választ vártam ettől a könyvtől, hisz még a kérdés sem volt világos. Informatív, alapos, de nekem most nem adott semmit.

>!
TYPOFOT GMK, Budapest
142 oldal · ISBN: 9630258595 · Illusztrálta: Borsi Vera
>!
eeszter P
Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

A férfi és a nő különbözősége – örök téma, de mindig van valami új látószög, valami újdonság, valami érdekesség, ami miatt érdemes olvasni a témáról. S ez a könyv szórakoztató is.


Népszerű idézetek

>!
aurorag

A „kettős kötés” elmélete szerint a kislányok hamar észreveszik, hogy intellektusuk nem kifejezett előny a randevúzásban. A fiúk ugyanis nem szeretik, ha egy lány okosabb náluk, és ha ez az első randevún nyilvánvalóvá válik a következőre már el sem mennek. A kiemelkedően tanuló lányoknak tehát választaniuk kell, és jelentős részük a sikeres női szerep kedvéért mintegy lemond az intellektuális fölény lehetőségéről. Persze – és ez a „második kötés” – a szülők továbbra is azt szeretnék, ha a lányuk jó tanuló lenne, így azután a két ellentétes irányú érdekeltség a lányok zömét a középszerűség kompromisszuma felé hajtja.

71. oldal

>!
Brigi007

Úgy gondolom ugyanis, hogy a női szerep sokkal többet jelent, mint a hagyományos női feladatokat: mosást, vasalást, főzést, mosogatást. Életstílust jelent; stratégiát, gondolkodásmódot és emberközpontúságot, amit meg kell védeni mindazokkal szemben, akik a nőket óvják saját szerepüktől. Egyetemes emberi értékről van szó, amelynek hiányában nem csak a nők válnak szegényebbekké.

11. oldal

>!
Carmilla 

Ez a könyv a férfiak és a nők közötti különbségekről szól, de hangsúlyozni szeretném, hogy a férfiakban és a nőkben – mind biológiai, mind pszichológiai értelemben – több a közös vonás, mint a különbség. Először emberek vagyunk, és csak ezután nők vagy férfiak.

10. oldal, Előszó (Typofot, 1990?)

>!
Carmilla 

A sikertől való félelem akkor jellemzi a nők magatartását, ha férfiak között, jellegzetesen és hagyományosan férfi szerepkörben kell teljesíteniük. (A pedagógiai főiskolákon a lányok nem mutatják a sikertől való félelem tüneteit, de a műszaki egyetemeken igen.)

107. oldal, Versenyen kívül (Typofot, 1990?)

>!
Carmilla 

    Térjünk tehát vissza a kérdéshez: mikor válik agresszívvá a nő? Elsősorban akkor, ha a kiszolgáltatott, védekezésre képtelen emberrel valaki rosszul – „felháborító módon igazságtalanul” – bánik. Amikor a pszichológusok által életrehívott „kísérleti esküdtszéknek” egy olyan ember felett kellett „ítélkeznie”, aki megkínzott egy gyermeket, vagy visszaélt idős személyek magatehetetlenségével, ha az esküdtszék nőkből áll, a vádlottat semmi sem menti meg a súlyosabb ítélettől. A nő ugyanis veleszületetten humanista – szociális érdeklődésű, kapcsolatközpontú lény, akinek agresszív indulatai is elsődlegesen a szociális viszonyokban – ember és ember vagy ember és állat viszonyában – tapasztalt kegyetlenség hatására ébrednek fel.

110-111. oldal, "Mert a jó sajátja..." A szociális érdeklődés (Typofot, 1990?)

Kapcsolódó szócikkek: agresszió
>!
eeszter P

A fiú mindenekfelett győzni akar (tehát fütyül az olyan kérdésekre, amelyek a teljesítésben hátráltatják), a lánynak viszont – aki persze szintén szeretne nyerni – ennél sokkal értékesebb a kapcsolat, az együttműködés két ember között! (Így van ez egyébként a baráti házaspárok bridzs-játékában is. A férj szinte mindig összevész a feleségével ha veszítenek – ő ugyanis nyerni akar, az asszony pedig játszani.)

110. oldal

>!
eeszter P

Amikor a szülő azonnal szalad, ha a kislánya kér segítséget, míg kényelmesen húzza az időt, ha a fia teszi ugyanezt, viselkedését nyilván az magyarázza, hogy fiát kompetensnek, illetékesnek érzi arra, hogy önmagán segítsen, lányát viszont nem, illetve sokkal kevésbé érzi annak.

49. oldal

2 hozzászólás
>!
Szédültnapraforgó

A kutatók egy része feltételezi, hogy a férfiakat 40 és 60 éves koruk között saját hormonjaik – az androgének – pusztítják el. Ennek magyarázata – állítják ezek a tudósok – abban rejlik, hogy a nők eredeti, biológiai funkciója (amire "teremtve vannak") a gyermekszülés és a gyermekgondozás, míg a férfiaké a gyermeknemzés. Amint a férfi ezt a feladatát teljesítette (illetve túllépett a teljesíthetőség életkori határán), létezésének biológiai oka megszűnik.

31. oldal

>!
Szédültnapraforgó

A nők legnagyobb része a férfival azonos – otthonon kívüli – munkát végez, mégis, a kontextuális stílus véleményem szerint ma is felfedezhető gondolkodásukban. A gyárban, a hivatalban vagy a pult mögött, gondolatik a családon, az otthoni teendőkön járnak, otthon viszont – miközben a gyerekeket etetik, vagy mosogatnak – befejezetlen irodai munkájukon töprengenek. Tudom: ennek lehet oka a „kettős szerep”-ből eredő túlterheltség.

81. oldal

>!
Dettig

…miért kell ebből a kicsi különbségből – néhány centiméter csupán – ekkora ügyet csinálni?

Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Lindsay Faith Rech: Felelsz vagy mersz
Mark Gungor: Férfiagy, női agy
Aziz Ansari: Modern románc
Susan Mallery: A három nővér
Cornelie C. G.: Talán mindörökké
Leitner Olga: Bakker, azok a csodddálatos férfiak!
Martin Baxendale: Csodás csajok, rémes férfiak
Jane Moore: Előjáték – Négy férfira
Janković Nóra: Árnyékok illata
Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!