Rekviem ​egy spanyol parasztért 6 csillagozás

Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Rekviem egy spanyol parasztért című remekművű kisregénye szokatlan írói bravúr: terjedelmes történelmi-társadalmi regények tágas világát sikerül alig pár lapon megjelenítenie szívszorító hitelességgel. Természetesen ezt a könyvét is beragyogják az aragon táj derűs-komor színei, az aragon festőóriás, Goya elsötétülő színei. Majd szétfeszíti a kor drámája – egy ártatlan üldözött megpróbáltatása, akinek épp a jóakarója okozza vesztét, akaratlanul –, mégis ott dereng benne a szeretet fénye; de nem azokra sugárzik, akik csinálják, hanem azokra, akik elszenvedik a történelmet.

Eredeti megjelenés éve: 1953

>!
Európa, Budapest, 1983
82 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630732432 · Fordította: Huszágh Nándor · Illusztrálta: Juhász Erzsébet

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

    Millán atya a sekrestyében üldögél. Halotti misére készül. A Malmos Paco egy éve oda. Az atya várakozik. Várja az idejét, és várja a falu népét, a híveket, vagy bárkit. Hogy pontosan mi a csend oka, azt Millán atya visszaemlékezéseiből lehet megsejteni, és abból a kis románcból, amit a ministráns fiú dúdolgat. Csak hárman érkeznek végül, az is mind a fizetséget firtatná, mint bármi mást. Mert valahogy ennek az egésznek nem kellett volna megtörténnie, de hogy kinek kellett volna valamit vagy éppen semmit sem tenni, az már túl bonyolult gondolat. Egy ilyen kicsi napsütéses faluba hogy kerültek fegyverek, hogy dördülhetett sortűz? Hogy romolhatott el ennyire az egész? Nem kellett volna senkinek sem meghalnia, nemhogy ilyen soknak.

    Két napja a tévében egy dokumentumfilmre akadtam. Morente. Egy spanyol flamenco énekes és dalszerző. A gugli szerint az ő leánya az a Morente (Estrella), aki miatt ismerős volt a név, és aki szintén flamenco énekes, és a Volver című filmben Penélope Cruz helyett (vagy alatt) énekelte azt a híres címadó dalt, amely különben egy Carlos Gardel-tangó, de ezek a Morenték nagyon tudják, hogy kell mindent flamencóvá változtatni. Tehát ottragadtam.
    Szóval ez a dokumentumfilmbeli Morente (Enrique) nagyon nagy tisztelője, ha nem egyenesen szerelmese volt Picassonak. Néhány (egy lemeznyi) szövegét meg is zenésítette, a Guernica előtt pedig – forgatás ide vagy oda – le kellett egy kicsit feküdnie. Elmesélte, hogy eleinte nem látta ennek a festménynek a rétegeit, de aztán lassanként … például amikor végre leszokott a kalandregényekről, és elolvasta a Rekviem egy spanyol parasztért című kisregényt, megint valami megvilágosodott.
    Hát persze, hogy kíváncsi lettem, mi van benne, hogy cím szerint említeni kellett. És az van benne. Hogy azok is megkapják, akiknek tényleg semmi közük, fogalmuk sincs az egészről. Csak ott voltak, és végül éppen hogy csak említésre méltó veszteség lettek, vagy még annyi sem.

És az illusztrációk egészen különösek. Fekete alapon fehér vonalak, akár egy Picasso-negatív.

5 hozzászólás
marschlako P>!
Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

A polgárháború és a posguerra évtizedei a spanyol irodalom gyakran visszatérő témái. Vannak alkotások, melyek hosszabban dolgozzák fel (pl. Ana María Matute: Los hijos muertos), s vannak, melyek rövidebben (pl. Julio Llamazares: Farkasok ideje). Ez utóbbi csoportba tartozik Ramón J. Sender kisregénye/elbeszélése is. Sender maga is részese volt a polgárháborúnak, a posguerrának azonban már nem, mivel külföldre emigrált. Sokáig élt az Egyesült Államokban, s először 1969-ben – Franco általános amnesztiájának köszönhetően – léphetett hosszú évek után először ismét szülőföldjére, hogy átvegye az Ignacio Morel élete c. regényéért odaítélt Planeta-díjat. 1976-tól kezdődően (Franco halála után) rendszeresen hazajárt, s 1980-ban a spanyol állampolgárság újrafelvételéért is folyamodott. Két évvel később, 1982-ben halt meg az Egyesült Államokban.

A Rekviem egy spanyol parasztért a maga alig 80 oldalán idézi meg a vidéki parasztság drámáját Malmos Paco gyászmiséjére készülő Millán atya visszaemlékezésein keresztül. Keserű történet, mely rövidségében is a maga teljességében sűríti egybe a kor visszásságait és tragédiáját.

Marcus P>!
Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

Ez a rövidke mű látszólag nagyon egyszerű alaphelyzetből indul ki: egy spanyol paraszt életét mondja el. Egyszerű, akár csak a benne szereplő emberek (és itt jó értelemben értem), és ezzel máris ad egy plusz réteget a történetnek. Sender nem távolodik el ettől a koncepciótól a regény nyelvezetében sem: takarékosan bánik a mondatokkal, mintha csak egy szűkszavú mesélőt hallgatnánk – és ennek a mesélőnek minden egyes szavának súlya van.
Azt hiszem, valahogy így kell a lehető legkevesebb szóval a lehető legtöbbet elmondani – a korabeli spanyol világról, az egyszerű emberek mindennapi harcairól, szenvedéséről, és arról a kevés örömről, ami néha jut nekik.
(Kicsit fricska ez a Száz év magánynak, mert tulajdonképpen abban sincsen sokkal több mondanivaló.)
Már csak rövidsége miatt is ajánlott olvasmány.

dalmusson P>!
Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

Röviden és nem teketóriázva is lehet egy megdöbbentő kisregényt írni. Éppen írhatnám, hogy „lenyűgöző”, de a regény mondanivalója nem kívánja ezt. Érdemes elolvasni!

bookasticdude>!
Ramón J. Sender: Rekviem egy spanyol parasztért

Rövid, leíró jellegű történet, vsz többet is ki lehetett volna hozni belőle.


Népszerű idézetek

sophie P>!

A plébános a karosszékben ült, gyászmiseruhájára hajtott fejjel várakozott.

(első mondat)

sophie P>!

– Nem szeretjük az érzelmi puhányokat. Rendet csinálunk a faluban, és aki nincs velünk, az ellenünk van.

66. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jorge Semprún: Húsz év, egy nap
Gottfried Feder (szerk.): Az N.S.D.A.P. programja
Póczik Szilveszter: Fasizmusértelmezések
…legyetek éberek!
Emil Ludwig: Mussolini vallomásai
Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Anna Funder: Amivé lettünk
Robert Merle: Mesterségem a halál
Szerb Antal: A harmadik torony