A ​megbabonázott puding 32 csillagozás

Ír tündérmesék és babonák
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Írország ​- Erin – ősi földjén mindig dúsan burjánzottak a mesék és a legendák. A pazar tájakkal ékes, vadregényes „zöld sziget” a kora középkorban a kereszténység előretolt nyugati bástyája volt, Írországból rajzottak ki azok a szerzetesek, akik sorra megtérítették a pogány briteket, skótokat és germánokat – aztán sorra jöttek a hódítók, a vikingek, a dánok és a norvégok, majd végül akik a legsúlyosabb, századokig tartó igát hozták, a protestáns angolok. A nyelvében és vallásában egyaránt elnyomott ír paraszti nép koldussorba süllyedt, s babonás vallásossága benépesítette az országot nem evilági lényekkel. Tündérek, manók, „jóemberek” sürögtek-forogtak mindenütt, a vizek mélyén víziemberek tanyáztak, az embereket holt lelkek kísétetei riogatták, boszorkányok és varázslónők bűvöltek és bájoltak, miközben soha nem merült feledésbe a dicső régmúlt, amikor még ír királyok uralkodtak Erin tartományai fölött, óriások viaskodtak egymással, és tűzokádó sárkány szedte véres adóját Dublin… (tovább)

William Butler Yeats gyűjtése nyomán.

Eredeti megjelenés éve: 1983

Tartalomjegyzék

>!
Artemisz, Budapest, 2008
200 oldal · ISBN: 9789638786920
>!
Helikon, Budapest, 1983
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632074750 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa · Illusztrálta: Szemethy Imre

Enciklopédia 5


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Segítség, segítség, a frissen főzött puding elkóborolt az ír vidéken, és aki megkóstolta, rögtön táncra perdült és azóta is vidáman járja a dzsigget. Talán tündért raktak bele vagy egy fél font higanyt? Száz szónak is egy a vége, fiúk, elmeséltem nektek a ballyboulteni Bolond Puding históriáját, hanem történt ott még sok egyéb is, de azt már nem mondom el… mert attól félek, hazudnék.
Íme egy kis ízelítő az ír nagyotmondásból és humorból, amiben igencsak bővelkedik ez a Yeats gyűjtése nyomán készült kis mesegyűjtemény. A kacagás mellett van itt némi riadalom, misztikum és hátborzongató történés is, temetők mellett, apátságok romjainál, elhagyatott kastélyokban sűrűn fel-feltünedezik az aprónép, víziemberek, manók, boszorkányok, tündérek, kísértetek, óriások, váltott gyermekek, gavallérok, jóemberek. Sokszor csak incselkednek, barátkozni próbálnak, jellemnemesítő feladatokat adnak, de megjelenésük mindig borzongással és rettenettel jár. A kelta mitológia varázslényei mellett kedves vendégek a kis történetekben a szentek és maga az ördög. Nagyon hangulatos a környezet, az ír vidék is, feneketlenül mély tavakkal, isten háta mögötti vad tengeröblökkel, tőzegláppal, hatalmas hegyekkel, a faluban épp vásárt tartanak vagy gyülekeznek a fonóban, a távolban felsejlik Dublin, az ének, a tánc, az ír whisky pedig elmaradhatatlan.
A Rakovszky Zsuzsa által összeállított sokszínű gyűjtemény rendkívül szórakoztató olvasmány, és az aprónépek közreműködése nélkül is odavarázsolja az olvasót a legendás zöld szigetre.

5 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Yeats gyűjtése nyomán készült válogatás, Rakovszky Zsuzsa fordításával. Az én könyvem 1983-as Helikon kiadás, Szemethy Imre illusztrálta.
Ír mesék, ír hangulat, varázslatos és kicsit ijesztő, sokszor huncutul humoros történetek váltakozva.
A kelta leszármazottak megőrizték mondáikat, a különleges neveket, meseszerű világukat.
Sajnálom, hogy még sosem jutottam el Írországba.

olvasóbarát>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

„… az öreg pedig arról volt híres, hogy mindig a kalapja alatt viselte a fejit… Azt mesélték róluk, de hogy igaz-e vagy nem, azt nem mondhatom, mert félek, hogy hazudnék, hogy valahányszor nem húztak cipőt vagy csizmát, mindig meztélláb jártak…"

A válogató és fordító miatt választottam a kötetet. Mások ezek a tündérmesék és babonák, mint a mieink, de itt is folyik a pálinka a bor és a whisky és az emberek gazdagságra vágynak. Sok történet szól a „jóemberekről”, a tündérekről, vízi emberekről, akik ha beavatkoznak az emberek életébe, akkor jobbá válnak a kevésbé jók, de a tündérek néha inkább a mi manóinkra emlékeztetnek és nem mindig segítőkészek. Van, amikor elcserélnek egy gyereket, vagy ellopnak szép lányokat. ( A tojáshéjfőzés, Jamie Freel és a kisasszony). A talpraesett embereknek azonban helyükön van az esze és boldogulnak a rosszakarattal szemben. Az óriások nem a legokosabbak, leleményes asszonyok, a férjüket segítve könnyedén túljárnak az eszükön (A két óriás). Az emberi rosszakarat boszorkányok képében is megjelenik, de mindig akad egy semmiből előkerülő segítő, aki kifog rajtuk.(A megbabonázott vaj).
Külsőre az emberek szépek, vagy kevésbé azok. „Amúgy igazán jóképű gyerek volt, ha sötétben látta az ember”.
A gőgös királykisasszony az apa és a leendő férj segít megjavulni. „Hogy megbüntesselek az arcátlanságodért, odaadlak az első kéregetőnek vagy éneked koldusnak, aki betoppan.”
Az lányok fonásban versenyeznek, a legügyesebb férjet is nyer a versenyben, (Fonóverseny).
A legények pedig a királykisasszony kezére pályáznak, és aki ügyes, okos annak sikerül is elnyernie. A két unokatestvér című mesében. Itt is előkerül a hármas szám, három legszebb dolog a teremtésben.
A kétbalkezes kóborlovag is feltűnik és sajátos módon, de köze lesz a sárkány elveszejtéséhez.( A vitéz kis takács) .
A három kívánság Billy Dawsonról szól, aki olyan mérhetetlen csirkefogó volt, hogy 3 különös kívánságával még az ördögöt is megfutamította, és a pokolba sem engedték be, mert féltek tőle.

2 hozzászólás
Bori_L>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Még, még, még! Ilyen meséket, ilyen stílusban, most! Imádtam.
Szeretem én a magyar népmeséket is, de jól esett kiejthetetlen ír hely- és személyneveket bogozgatni. Itt is vannak persze vissza-visszatérő elemek, de mivel az ír meséket jóval kevésbé ismerem, mint a magyarokat, még mindig örömet okoz, ha egyet-kettőt felismerek belőlük. Például az utolsó mese főszereplője a lusta és élhetetlen Billy, aki először elrontja a három kívánságát, majd soha nem tanul a saját hibáiból (és a felesége, aki pontosan ugyan ilyen), háromszor is becsapja az ördögöt (Nicket), majd kitiltják a mennyből és a pokolból is, így örökös vándorlásra kényszerítve őt. Ismerős?
Máskor viszont furcsa módon nem túl pozitív a mese tanulsága: a részeges, nagyszájú takácsból is lehet hős egy csapásra, aki mintegy véletlenül tudja csak legyőzni a sárkányt, de azért sikerül neki.

Vagy megjelennek az óriások, a tündérek, a váltott gyermekek, és a „jóemberek” is, az északi és kelta népek meséinek, mítoszainak gyakran felbukkanó szereplői. Általában rosszindulatúak, de néha segítenek is az embereknek. Sok mesében fontos szerepet kap a kereszténység is valamilyen formában: a szentek gyakori szereplők, és a „jóemberek” távol tartására is a legjobb módszer egy gyors ima vagy Isten nevének emlegetése. És hát mi más kapna még központi szerepet, mint az ír whiskey és a sör? A Víziember című mesében más sem történik, csak isznak, pálinkát (mert a víz alatt csak azt lehet, bort nem vagy whiskey-t (amikor emberünk le akarja itatni a Víziembert). De több mese főhőse is részeges alak, aki gyakran néz a pohár fenekére. Éljen az ír whiskey!

A történetek stílusa pedig egészen magával ragadó, sajnos az elejére került a legjobb (a kötet címét is adó A megbabonázott puding), amin szinte gurultam a nevetéstől, a középső mesék esetében kicsit leül a hangulat (már ami a humort illeti, egyébként semmi baj nincs velük), a végére pedig megint ironikusabb hangvételű darabok kerültek, gondolom nem véletlenül. Egy élmény ezeket a meséket olvasni, szinte hallom a mesemondó gúnyos mondókáját. Néhány közülük kifejezetten sötét hangulatú (beszélő holttest a főhős hátára ragadva; nyúllá változó asszony, aki éjszakánként a tehenek tejét szopja; éjszaka megjelenő sugárzó fiú), de azért nem annyira horrorisztikus, hogy mélyebb nyomot hagyjon. Na jó, kivéve a főhős hátára ragadt holttestet, az elég ijesztő volt.

Még ragozhatnám tovább is, de száz szónak is egy a vége: nagyon tudom ajánlani a kötetet mindenkinek, aki fogékony a mesékre, az iróniára és az alkoholra!

2 hozzászólás
Jagika P>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Az aprónépek a kedvenceim, pedig nem is mindig olyan aranyosak, mint amilyen a nevük. A „váltott gyermek” motívumtól kirázott a hideg… Némelyik történet elég félelmetes – egyáltalán nem gyermekeknek való a kötet; a felnőtteknek viszont szórakoztató olvasmány.

tgorsy>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Olyan jó, igazi tenyeres-talpas mesék.

atalant IP>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Azt leszámítva, hogy nem volt benne szivárvány tövében üstnyi aranyat őrző, zöld ruhás kobold, valami ilyesminek képzeltem az ír tündérmeséket: patakokban folyik a whiskey, sündörögnek az „aprónépek” és „váltott gyermekek” teszik próbára a szülői idegeket… Valamint mikor már azt hittem, hogy a legfőbb különbség az ír és magyar mesék között, hogy a miénkben lépten-nyomon felbukkan az ördög, az utolsó történetre itt is tiszteletét tette a jó öreg, patás ismerős.
Az elbeszélői stílus mindenhol tetszett, a történetek nem mindig (nem egy volt köztük se füle-se farka szagú, mondhatni bonyodalom-mentes), viszont derűsek voltak, és összességében több is kiemelkedően élvezetes volt.

6 hozzászólás
emotive>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Olyan jók voltak ezek a történetek esténként, elalvás előtt – még akkor is (sőt, talán pont azért), ha nem voltak azok a kifejezett tündérmesék. Inkább morbid, néhol ijesztgető, néha meg abszolút vicces sztorik, amiket úgy képzelem, a kocsmában mesélnek egymásnak az ír emberek, (jó) néhány – sörrel kísért – whiskey után. Nekem tetszett, és véleményem szerint sokszor semmivel sem voltak brutálisabbak, mint a mi kis „virágnyelven” megfogalmazott magyar népmeséink :-)

Morgiana>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

nagyon szerettem ezt a könyvet, ahol hemzsegnek a tündérek, óriások, mindenféle mitikus lények.
Bepillantást lehet nyerni az ír néplélekbe (naná! És micsoda lelkek vannak ottan:)), mire figyeljünk, ha esetleg fonóversenybe keveredünk, vagy valami trükkös tündérrel üzletelünk.
Gyerekeknek annyira nem ajánlanám, de felnőtteknek szerintem kiváló, szórakoztató és érdekes mesék gyűjteménye.

chibizso>!
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

A kötetet egy egyetemi tanárom ajánlotta és nem csalódtam. A kötet főleg vidám, humoros, csavaros meséket tartalmaz, melyek mindig fel tudtak vidítani. Kedvenceim: A megbabonázott puding, A lélekkalickák, A két unokatestvér és A három kívánság volt. A jó érzésen kívül pedig a mesék által is sokat sikerült megtudnom az ír folklórról és néphiedelemről: végre értelmet nyert a changling, a tündérek és miegymás.
Remek meseválogatást kínál a kötet. Némelyik történetnek nem tudom, hogy van-e egyáltalán értelme, de túlnyomórészt szórakoztató és kedves meséket ismerhettem meg.


Népszerű idézetek

Jagika P>!

[…] amit jó szívvel adunk, az mindig áldást hoz a házra.

122. oldal (Artemisz)

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Kapcsolódó szócikkek: áldás
3 hozzászólás
szadrienn P>!

Granua ekkor nagy füstöt szított a hegytetőn, aztán a szájába kapta az ujját, és hármat füttyentett, ebből Cucullin tudta, hogy meghívást kapott Cullamore-ba, mert valamikor régen, az írek így jelezték minden utazónak és idegennek, hogy szívesen látják, és megosztják vele, ami a háznál van.

111. oldal

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

szadrienn P>!

– Ivott-e már valaha uraságod ír whiskyt? Igazi hegyi harmatot?
– Nem én – mondja Coo – , az meg micsoda, és miből van?
– Ó, az titok – mondta Jack – , de az az igazi. Egy szavamat se higgye el többé, ha nem százszor jobb, mint akár a rum, akár a pálinka. A sógorom éppen most küldött ajándékba egy cseppecskét, […]

74. oldal

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Kapcsolódó szócikkek: whisky
Amrita I>!

Amúgy igazán jóképű gyerek volt, ha sötétben látta az ember […]

4. oldal

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Bori_L>!

– Ki is verjük belőle a lelket, ha ez is protestáns! – ordították mások. – Ha balra fordul, vágjátok miszlikbe! Nekünk nem kell protestáns puding!

12. oldal

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Márta_Péterffy P>!

Istenuccse, nem hittem volna, hogy van a világon közel-távol ember, aki ne hallott volna az
O'Toole királyról…de hát, az emberiség tudatlansága kimondhatatlan!

(első mondat)

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

Lahara IP>!

Billy egyetlen fia volt az apjának, volt ugyan két húga is, de azoknak semmi közük ehhez a történethez, ami elmesélek.

A három kívánság

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

olvasóbarát>!

Mrs. Sullivan egyszer gyanút fogott, hogy a legkisebb gyermekét elcserélték és „ellopták” a tündérek. A látszat bizony emellett szólt: egészséges, kék szemű kisfia egyik napról a másikra szinte semmivé zsugorodott, és a kis vakarcs sírt-rítt, bömbölt egész nap. Ez persze szegény MRS. Sullivant szörnyen elkeserítette, a szomszédok pedig mind azzal vigasztalták, hogy a gyermekét biztosan a „jóemberek” lopták el, és egy tündért tettek a helyébe.

50. oldal, A tojáshéjfőzés

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

chibizso>!

– Egészségére, Coomara, éljen még vagy ötven évig!
– Ötven évig! – mordult fel Coomara. – Nahát, igazán leköteleztél! Ha ötszázat mondtál volna, azt lehetne jókívánságnak nevezni.

A lélekkalickák

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák

chibizso>!

– Thady, drágaságom, minek rakod azt a nagy, nehéz lábost a fejedre, csak nem kalapnak?
– Hát azért – felelte az ura –, mert egy kóborlovagnak mindig kell hogy nyomja valami a lelkét!
– De Thady, drágaságom – mondta a felesége –, hiszen lyukas, beesik rajta az eső!
– Így hűvösebb lesz! – mondta a férje – és ha nem tetszik, majd betömöm egy marék szénával!
– De roppant fura ám a három lába, ahogy az égnek mered – mondja az asszony.
– Minden sisaknak van forgója, ami kiáll a tetején – mondta a takács, és ha az enyémnek három lesz, csak annál előkelőbb!
– No – mondta az asszony, végtére igazán elkeseredve –, csak annyit mondhatok, nem a tied az első birkafej abban a fazékban!

A vitéz kis takács

Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding Ír tündérmesék és babonák


Hasonló könyvek címkék alapján

Joseph Jacobs: Újabb kelta tündérmesék
Csóka Judit (szerk.): Mesék a gyógyulásról
Joseph Jacobs: Kelta tündérmesék
Benedek Elek: Firtos és Tartod
Leo Frobenius (szerk.): Fekete Dekameron
Donald A. MacKenzie: Skót tündérmesék
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 3. – A tűzmadár
Bajzáth Mária (szerk.): A rabbi és az oroszlán
Antalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben
Vámos Magda (szerk.): A cápaisten