Szabadság ​tér ’89 1 csillagozás

A ​Szabadság tér ’89 című televízió műsor és a belőle készült kétrészes könyv olyan, tabunak számító témákat is kíméletlen őszinteséggel igyekszik kibeszélni, amelyeket a rendszerváltoztatás óta eltelt negyed évszázadban nem volt divat elővenni. S bár a Szabadság tér ’89 immáron második éve minden héten a múlttal foglalkozik: hazánk 1945 utáni történelmével – különös tekintettel a Kádár-éra áporodott levegőjű, Janus-arcú világára –, valamint a korszakot elementáris erővel megváltoztatni akaró, ellenzéki törekvésekkel, mégis minden üzenete, tanulsága a mának szól.
Rákay Philip neves történészek, művészek, politikusok bevonásával dolgozza fel a kádári-diktatúra és a rendszerváltoztatás összefüggéseit, sok mindent megvilágítva és megértetve velünk a mai magyar közéletet szétfeszítő, világnézeti vitákból is.
A sikeres tv-műsor most egy lebilincselő történetekkel teli, több száz – eddig ritkán publikált – archív fotóval illusztrált könyv első köteteként lát napvilágot.… (tovább)

A ​Szabadság tér ’89 című televízió műsor és a belőle készült kétrészes könyv olyan, tabunak számító témákat is kíméletlen őszinteséggel igyekszik kibeszélni, amelyeket a rendszerváltoztatás óta eltelt negyed évszázadban nem volt divat elővenni. S bár a Szabadság tér ’89 immáron második éve minden héten a múlttal foglalkozik: hazánk 1945 utáni történelmével – különös tekintettel a Kádár-éra áporodott levegőjű, Janus-arcú világára –, valamint a korszakot elementáris erővel megváltoztatni akaró, ellenzéki törekvésekkel, mégis minden üzenete, tanulsága a mának szól.
Rákay Philip neves történészek, művészek, politikusok bevonásával dolgozza fel a kádári-diktatúra és a rendszerváltoztatás összefüggéseit, sok mindent megvilágítva és megértetve velünk a mai magyar közéletet szétfeszítő, világnézeti vitákból is.
A sikeres tv-műsor most egy lebilincselő történetekkel teli, több száz – eddig ritkán publikált – archív fotóval illusztrált könyv első köteteként lát napvilágot.

„Kádár árulásai mindig a környezeti tényezőktől függnek, és mindig a túlélést szolgálják.” (Szórádi Sándor)

„Bőven volt lehetőségem látni, hogy mennek az emberek a halálba.” (Fónay Jenő)

„A dezinformációs osztály készít pozitív Kádár-vicceket is.” (Horváth Attila)

„Ott éreztük a nyakunkban az illetékes pribékek lihegését.” (Alexa Károly)

„A legfontosabb kérdés az volt, hogy kell-e félnünk vagy sem.” (Kövér László)

„Grósz nekem címezve megjegyezte, ha ez így folytatódik, akkor itt fehérterror lesz, és vér folyik majd az utcákon.” (Pozsgay Imre)

„A nemzeti gondolattal nem tudott mit kezdeni a kommunista mozgalom.” (Ötvös Istvánt)

„Az SZDSZ részéről megjelent az a vád a külföldi sajtóorgánumokban, hogy az MDF antiszemita gyülekezet.” (Biró Zoltán)

„Egy puha fedelű dossziéra rá volt írva: "Darázsfészek”. A fedőnév megfogalmazója jól érezte, mibe nyúlnak, ha kiderül, hol vannak eltemetve a mártírok." (Pajcsics József)

„Ez volt az a pillanat, amely a legmélyebben ivódott be az emberek emlékezetébe a rendszerváltás szép pillanatai közül.” (Orbán Viktor)

„Egy ’89-es vitaműsorban derült fény arra, hogy az MSZMP vagyona több mint nyolcmilliárd forintra rúgott.” (Orosz Tímea)

„Létkérdéssé vált számukra, hogy a maradék vagyon fölött sikeresen megtartsák a befolyásukat.” (Ólmosi Zoltán)

„Ők állították, hogy elszámoltak a vagyonnal, valójában ez a mai napig nem történt meg.” (Boros Imre)

„Közöttünk élnek azok, akik haszonélvezői voltak a rablásnak.” (Zsákai Piroska)