Válogatott ​versek 5 csillagozás

Rainer Maria Rilke: Válogatott versek Rainer Maria Rilke: Válogatott versek Rainer Maria Rilke: Válogatott versek Rainer Maria Rilke: Válogatott versek

Rilke ​századunk legnagyobb költőinek egyike, s verseinek megjelentetése a magyar könyvkiadás régi tartozása. Életműve szinte összegezi a századeleji polgári művészet minden erényét, eredményét, de megmutatja korlátait is. Végletes szubjektivizmusa, magányossága, szinte beteges érzékenysége, sokszor már csaknem öncélú szépségkultusza a modern szolipszizmust előkészítő filozófiája – megannyi olyan vonás, mely számunkra nem rokonszenves. Ugyanakkor éppen formai tökélye, humanizmusa, páratlan intellektusa, őszintesége maradandó érték, mely a szocialista kultúra számára is megbecsülendő hagyomány. Tegyük még hozzá: Rilkét konkrét történelmi és társadalmi erők formálták, ám a korhadt és szétesni készülő Monarchia államrendszerét, hivatalos világnézetét éppúgy elvetette és megvetette, mint ahogy iszonyattal fordult el az első világháború haláltáncától.
E kötetből teljesebb és igazabb Rilke-kép bontakozik ki, mint amit Nyugaton felmutatnak, s amit hazai sznobjaink és kozmopolitáink… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kis Remekművek Könyvtára

>!
Magvető, Budapest, 1961
428 oldal · keménytáblás · Fordította: Fodor András, Tóth Eszter, Képes Géza

Enciklopédia 1


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Enola87 MP
Rainer Maria Rilke: Válogatott versek

Körülbelül 5 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy elolvasom a könyvet. Első lépésként át is került a könyves szekrényemből az ágyam melletti polcra, a várólistámra. De valahogy sosem jutott sorra: hol az előtte levő könyveket olvastam, hol az utánna levőeket, Rilkét pedig mindig elkerültem. Az igazat megvallva nem ok nélkül: a középiskola elvégzése óta nem olvastam verseket, mert a sok verselemzés és „mire gondolhatott itt a költő” kérdés után úgy döntöttem, hogy ha rajtam múlik, én bizony többet verset nem olvasok. Nem is olvastam volna, ha egyszer-kétszer tanuás/olvasás után rá nem akadok a Vers éjfél utánra…És ahogy hallgattam őket, rájöttem, hogy ezt nem tehetem magammal, nem foszthatom meg magam a versektől. És elkezdtem olvasni őket, lassan és válogatva. Majd az egyik regény befejezése után már a következő könyv a várólistámról Rilke lett. És tetszett. Nagyon is. :) Nem akartam egy-két nap alatt „befalni” a verseket, mert annak semmi értelmét nem láttam, inkább lassan haladtam, élvezve őket. Egy élmény volt. :)

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Enola87 MP

Kiolthatod szemem te: látlak,
Tömd be fülem, hallom szavad,
láb nélkül is kúszom utánad,
száj nélkül hívlak hallgatag.
Törd le karom, én átölellek
szivemmel mint egy csoda-kézzel,
fogd le szivem, lázas verőm ver,
s ha agyamat zúzod te széjjel,
véremre veszlek új erővel.

Az áhítat könyve (részlet) Kosztolányi Dezső fordítása

2 hozzászólás
>!
Enola87 MP

A magány olyan, mint a zápor.
Az alkonyattal kél az óceánból;
a síkságról, mit titkon vár a távol,
az égre tér, amely övé, övé.
S az égből hull a városok fölé.

A magány (részlet) Nemes Nagy Ágnes fordítása

>!
holló_ara

Altató

Hogyha elvesztlek, no mondd,
tudsz-e úgy elaludni többet,
hogy ne susogjak majd fölötted,
mint a széles hársfalomb?

Hogy ne lesselek, s szavam
rá ne simuljon, mint a pilla,
kebleidre, a karjaidra,
és a szádra álmosan.

Hogy ne zárjalak le majd,
önmagadnak adva téged,
mint egy kertet, hol temérdek
csillag-ánizs, mézfü hajt.

244. oldal, ford. Nemes Nagy Ágnes

>!
Enola87 MP

Úgy aggódtam, s te lágyan jöttél, halkan,
álmomban szinte rám szóltál: ne félj!
Oly lágyan jöttél, mint a mesedallam;
csengett az éj.

A krizantémok napja volt...(részlet)

>!
Aigi P

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása

>!
holló_ara

Jöjj hát a gyertyafénybe. Holtakat
nem nézek félelemmel. És ha jönnek,
joguk van rá, hogy úgy időzzenek
tekintetünkben, mint a többi tárgyak.

146. oldal, Rekviem c. vers részlet, ford. Szabó Ede

>!
holló_ara

Kimerültél, s leástál éjmeleg
szived földjébe a még zöld magért,
melyben halálod: a tiéd, saját
élted saját halálcsirája duzzadt.
S megetted mind, halálod magvait,
akárcsak mások, magvát mind megetted
s édes utóíz áradt benned el,
mit nem is vártál, édes lett az ajkad,
te, érzékedben, bennem, régen édes.

147. oldal, Rekviem c. vers részlet, ford. Szabó Ede

>!
Enola87 MP

Az ember: vaskeret, hangok, jelecskék,
mindennapok, gyötrelmek, örömecskék,
jelmezbe burkolt már mint kisgyerek,
a mint felnőtt, néma maszkba rejtezett.

Az áhítat könyve (részlet) Jékely Zoltán fordítása

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség
>!
Enola87 MP

Oly fájó volt, hogy búsnak láttalak.
Álmomban hallom: lelked hangot ad.

És vele zeng enyém is. Mindegyik
magát dalolja: gyötrődéseit.

Aztán csak fekszem. Béke szárnya föd,
ezüstszín égben álom s nap között.

Oly fájó volt

>!
holló_ara

Azért oly terhes mindegyik halál,
mert nem mienk; csak egy, ki ránktalál
és elragad, mert bennünk egy sem érik;
azért jön orkán, mely letép gyökérig.

82. oldal, ford. Franyó Zoltán


Hasonló könyvek címkék alapján

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából
Charles Baudelaire – Paul Verlaine – Arthur Rimbaud: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud válogatott versei
Czóbel Minka: Boszorkány-dalok
Paul Verlaine: Paul Verlaine válogatott versei
Paul Verlaine: Paul Verlaine versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső legszebb versei
Vihar Judit (szerk.): Ezer magyar haiku
Srečko Kosovel: Ősz a Karsztokon
Czóbel Minka: Az erdő hangja
Adamik Lajos (szerk.): Mámor