Az egri Eszterházy Károly Főiskola újonnan alakult Történelemtudományi Doktori Iskolájának közleményei az iskola oktatóinak és (a jövőben) doktoranduszainak közös kutatási eredményeit teszi közzé. A sorozat első darabja – a „Magyarország története 1918-tól” program oktatóinak munkája – tematikus tanulmánykötet. A benne szereplő írások többsége a magyarországi szovjet típusú rendszer poszttotalitárius korszakával foglalkozik, és ahogy címe is sugallja, az állam és a társadalom interakcióinak jellegére fókuszál. A jobbára mikrotörténeti elemzések a felügyelet intézményeiről, ezek gyakorlatáról, illetve egyes társadalmi csoportok magatartásáról, stratégiáiról szólnak. Húsz évvel a történet lezárta után is folyik a vita a szovjet típusú rendszer jellegéről és mérlegéről. A sorozat első kötete ehhez szeretne hozzászólni.
A felügyelt (mozgás)tér 0 csillagozás
Enciklopédia 9
Várólistára tette 1
Népszerű idézetek
A Magyar közvélemény-kutató Intézet 1947. januári, Budapesten végrehajtott felmérésének arra a kérdésére „Ha Önt bármi okból hosszabb időre elszakítanák a kultúrától, és csak öt könyvet választhatna ki, melyek volnának azok?” a válaszadók 38%-a említette a Bibliát. Az irodalmi alkotók és művek közül sorrendben a következőket jelölték: Ady Endre versei, Madách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare, Dante, Arany János, Petőfi, Babits, Tolsztoj, Kosztolányi, Dosztojevszkij, Goethe. A felmérés kérdéseire válaszoló budapesti értelmiségiek hétharmada, a kispolgárok fele és munkások egynegyede olvasott éppen valamilyen könyvet.
35-36. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
→ |
---|
A negyvenes-ötvenes évek tömegkultúrájának fontos elemét képezte a sport. A magyar sportolók a háború utáni másfél-két évtizedben számos európai és világversenyen értek el sikereket. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar sportolók 16 aranyérmet nyertek, ami azóta is a legsikeresebb olimpiai szereplés. Ekkor aratta sorozatos győzelmeit a magyar futballválogatott (aranycsapat). A sportolók számára komoly motivációt jelentett, hogy a sikeres teljesítmény hosszú időn keresztül az egyetlen – anyagi-társadalmi előnyökkel járó – kiugrási lehetőség volt. A hazai sportrendezvényeken való részvétel igen népszerű szabadidős tevékenységnek számított. A televíziózás elterjedése előtt ezek, illetve a külföldi sportesemények rádiós közvetítései tömegeket vonzottak. A sportsikereknek fontos szerepük volt a halmozódó társadalmi feszültségek levezetésében is.
37. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
Az ellenőrzés és a felügyelet rendszerei azonban nem csupán a nemzeti állam kereteiben értelmezhetőek. A szovjet rendszer egy modern birodalom rendszere is volt, ahol a birodalmi központ ellenőrzés és felügyelet alatt tartotta a perifériáján elhelyezkedő kvázifüggetlen államokat is. A hódítás mozzanatán (a Szovjetunió világháborús győzelmén, majd a kelet-európai periféria szovjet típusú átalakítása) túl ez a viszony még a klasszikus sztálinizmus időszakában sem öltötte a terrorisztikus érvényesítés formáit. A vazallus pártvezetők moszkvai beszámoltatásai, a tanácsadórendszer, a katonai megszállás, a gazdasági szerződések, a kooperáció, a hitelpolitika megannyi ellenőrző-felügyelő alrendszert építettek a birodalmi struktúrába. De a terror – kivételes esetektől eltekintve: 1953 Kelet-Berlin, 1956 Budapest, 1968 Prága – nem közvetlenül a szovjet intézmények gyakorolták. Az ötvenes évek végétől vált tulajdonképpen egységessé a rendszer.
22. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
A társadalom, a közgondolkodás gyökeres átformálásának programjában kiemelt szerepet kapott a kommunikáció átalakítása és a nyelv jelentéstartalmainak megváltoztatása. A szocialista korszak hivatalos nyelvhasználatának legtöbb eleme a paternalizmus és a katonai nyelv szókészletéből ered. Ha változásról vagy a társadalmi-politikai átalakulásról esett szó, akkor a „harc” volt a leggyakrabban használt kifejezés. Ennek megfelelően nem a kultúráról, a kulturális és szellemi életről,hanem a „kutúra frontjáról” beszéltek. A militáns nyelvhasználat értelmében a termelés valójában „csata”, a hiba helyébe pedig az „ellenség támadása” lépett. A felmerülő kérdésekre csak a „párt tanítása”, a „párt segítsége” alapján lehetett választ adni. Magányosnak és elhagyatottnak pedig senki sem érezhette magát, hiszen „országunk a szocialista tábor hatalmas nagycsaládjának része”, az állampolgárokról pedig „szocialista államunk gondoskodik”.
28. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
Mozgalmár jellegénél fogva a kommunista párt mindenkor előszeretettel alkalmazta a tömeggyűléseket, felvonulásokat a közvetlen propaganda és agitáció eszközeinek is. Az ötvenes évek elejétől ezeknek az MDP, majd MSZMP által szervezett megmozdulásoknak mind a jellege, mind az értelme fokozatosan megváltozott. Különösen igaz ez a kádári konszolidáció időszakára. Az április 4-i, május 1-jei, november 7-i kötelező felvonulások, az augusztus 20-i „alkotmánynapi” nagygyűlések a politikai rituálé részévé váltak: elsődleges céljuk a legitimáció kifejezése volt. A kommunista vezetők ezeknek a jól szervezett megmozdulásoknak a keretében vegyültek el a „dolgozó nép” körében, ápolták a „párt és a tömegek kapcsolatát”. E rendezvényeken a részvétel kezdetben kötelező volt, majd a hetvenes évektől fokozatosan „önkéntesen kötelező” jellegűvé vált, a direkt politikai tartalmakkal szemben – különösen a május 1-jei és az augusztus 20-i megmozdulások esetén – fokozatosan előtérbe került a sör és a virsli, az események népünnepjellege.
33. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
Fontos volt, hogy a különböző formális és informális beavatkozások mellett a kádári konszolidáció sajtóirányítása egyre nagyobb mértékben támaszkodhatott az újságírók öncenzúrájára, vagyis arra, hogy a többség betartja az íratlan szabályokat, és még véletlenül sem feszegeti a hatalom számára kényesnek bizonyuló témákat.
33. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
A totalitarizmus forradalmi egypárti diktatúra, amely minden addigi önkényuralomtól különbözött, de nem elsősorban az uralom modern technikái miatt. Lényege sokkal inkább ideologikus természete volt, amelyből a társadalom szerkezetének totális, világméretű megváltoztatására irányuló szándék és akarat következett. Utópikus céljai voltak, olyan társadalmat akart létrehozni, ami addig sohasem létezett a Földön: A nácik végső, világméretű hierarchiát, a kommunisták végső, világméretű egyenlőséget. Ennek az utópiának a kivitelezéséhez különlegesen centralizált uralkodó párt kellett, három monopóliummal: a politikai döntéshozataléval, a társadalomszervezésével. és az információéval. Azon társadalmi csoportokat, amelyek nem illettek ezekbe a tervekbe, meg akarták semmisíteni. Ehhez nem volt elég, egy forradalom, egymást követő „felülről jött forradalmakra”, intézményesített forradalmi rezsimre volt szükség.
13. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
… a totalitárius és autoriter rendszerek között három alapvető különbség van: az autoriter rezsimek tolerálják a politikai pluralizmust, a totalitárius rendszer nem; az autoriter rezsimekben az ideológia nem központi jelentőségű; az autoriter rezsimeknek nincs szüksége tömeges, felülről irányított politikai részvételre.
15. oldal
Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy ·
Összehasonlítás - Bánó Attila: Emlékpergető ·
Összehasonlítás - Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! ·
Összehasonlítás - Földes György: Az eladósodás politikatörténete, 1957–1986 ·
Összehasonlítás - Petrovicsné Gadanecz Júlia (szerk.): Képek Dunaújváros sportéletéből ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Földes György: Hatalom és mozgalom (1956-1989) ·
Összehasonlítás - Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig ·
Összehasonlítás