Fangirl 637 csillagozás

Rainbow Rowell: Fangirl Rainbow Rowell: Fangirl

Cath imádja Simon Snow-t.

Oké, Simon Snow-t mindenki imádja…

Ám Cathnek az egész élete abból áll, hogy rajong – amihez nagyon ért. Cath és Wren, az ikrek kisiskolás korukban menekültek a Simon Snow-sorozathoz, miután anyjuk kilépett az életükből. Elolvasták a Simon Show-könyveket. Újraolvasták őket. Beköltöztek a Simon Snow-fórumokra, továbbírták Simon Snow történeteit.

Cath testvére nagyjából kinőtt a rajongásból, de Cath nem bír túllépni rajta. Nem is akar.

Most, hogy felvették őket a fősulira, Wren közli Cathtel, hogy nem akar együtt lakni vele… Az a nagy kérdés: kibírja-e Cath úgy, hogy Wren nem fogja a kezét? Elég nagy már ahhoz, hogy a saját életét élje? Egyáltalán fel akar-e nőni…?

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Scolar, Budapest, 2015
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632445847 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Tyrannus Basilton Grimm-Pitch (Baz) · Simon Snow · Levi · Cather Avery · Reagan · Wren Avery · Arthur Avery


Kedvencelte 79

Most olvassa 26

Várólistára tette 308

Kívánságlistára tette 315

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Nekem ez a regény sokkal jobban tetszett, mint az Eleanor és Park. A főhőseink főiskolások, nem középsulisok és a téma is jobban átjön. Tetszett, hogy a szereplők nem túl szépek és nem is népszerűek, vagy híresek, esetleg gazdagok. Levi tanulási nehézséggel is küzd, Cath pedig visszahúzódó. Annak ellenére volt élvezet olvasni, hogy a regény nagy részében lassan csordogált a cselekmény. Ami még tetszett, a romantikus szál lassú kibontása. Ahogy Cath rájön, hogy mi tetszik neki a fiúban. A Simon Snow sztori olvasása közben pedig végig az járt a fejemben, hogy ki tudja, talán valaki Harry Pottert is összehozta fanficen Malfoyjal. :D

12 hozzászólás
AniTiger P>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Megérintett, imádtam! Leginkább bájosnak mondanám, ugyanis olyannyira az volt, hogy az igazi bonyodalmak és problémák is valahogy könnyednek, súlytalannak érződtek. Ez általában zavar, de most csak utólag jutott eszembe… Eléggé a zsánerkönyvem volt, úgy érzem.
Önmagában szerintem nem állt volna meg a sztori, nagyon kellett hozzá az az extra, amit maga a Simon Snow fandom körüli fangirlködés hozzáadott. Ha valaki nem érzi át, lehet, hogy cseppet sem érinti meg a könyv története… A romantikus rész felvezetése rendben volt, kifejezetten helyes volt Levi „szenvedése” és Cath körüli lézengése.

[ Durca / kritika / agybaj: A fanficeknél túl kicsik a betűk. (jelige: lázadó szemüveges olvasó) A fordítás TRAGIKUS! (pl.: paperback – így egy magyar könyvben? Tapsvihar…. Ráadásul nem csak ezt hagyta benne angolul…) Több mondat szimplán magyartalan… ]

Maga a könyv lazán megérdemelné az 5 csillagot (a GoodReads-en meg is kapta), de a magyar kiadás hibái miatt megy a fél csillag levonás…

Kedvenc rész: Magicath rajongó a könyvtárban!
Új bakancslista tétel: megszerezni a Carry On -t!

Bővebben: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/09/rr-fangirl.html

8 hozzászólás
zuna19 >!
Rainbow Rowell: Fangirl

Szerintem ez egy igazán aranyos ifjúsági könyv. Teljesen lájtos, aminek most kifejezetten örültem. Jó, hogy nem volt tele trágársággal. Felemelő néha, ilyen történeteket olvasni, 1 hetes olvasás megvonás után meg pláne.
Igazából már vagy 3 hete félre tettem ezt a könyvet, hogy szeptemberben tuti olvasós legyen és ne feledkezzek meg róla. Kíváncsi lettem rá fülszöveg alapján. Pár figyeltem véleménye is megfogott, ezért is kezdtem neki.
Maga a történet alapja nekem tetszett. A kidolgozással voltak gondjaim. Ez a könyv a könyvben feeling nekem nem jött be. Teljesen elég lett volna Cather része. Mármint a fanfict nekem nem hiányzott, igaz azt megértem, hogy az tette különlegessé a sztorit. A könyv egy negyede volt kb ez. Így nekem egy kicsit hosszúnak hatott. Sajnos én nem vagyok hatalmas rajongója ennek a műfajnak.
A karakterek közül 2 nagy kedvencem lett, a többieket elhanyagolhatónak éreztem.
Természetesen Levi vitte a pálmát. Imádtam a karakterét. Cather is kedvelhető volt számomra. Minden flúgjuk ellenére őket nagyon megszerettem.
Azt is igazán élveztem az olvasás közben, hogy nem idegeltem magam halálra. Tényleg lájtos kis könyv ez.

dontpanic IP>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Rajongó típus vagyok. Ez így, harminc felett már más formában és más intenzitással nyilvánul meg, mint mondjuk tizenhat éves koromban, de azt hiszem, kinőni már sosem fogom. Nem is akarom.

Rajongani jó, rajongólánynak lenni jó. Néha rossz. Mert kinéznek, lenéznek, nem vesznek komolyan, elintéznek egy legyintéssel. Pedig a rajongólányokban hihetetlenül sok erő, kreativitás, érzés, ragaszkodás, kitartás, hűség, kritikai érzék, intellektus rejlik.

Az utóbbi években már inkább csak az oldalvonalról figyelem az engem érdeklő fandomokat (régebben aktívabban is részt vettem bennük, bár ez még a web2 előtt volt, amikor még sok minden máshogy nézett ki), de még mindig hihetetlenül élvezem azt, amire a fangirl-ök képesek. Esszé hosszúságú és minőségű eszmefuttatásokat gyártanak a kedvenc sorozataikról, könyveikről, kijavítják a kánon hibáit művészi minőségű fanficekkel, a lélegzetelállító fanartokról pedig ne is beszéljünk. Emellett kapcsolatokat teremtenek, életre szóló barátságokat kötnek. Nem egy, mai napig tartó barátságom kezdődött közös rajongással. És persze a rajongólányok kicsit őrültek. Néha nagyon. De ez hozzátartozik.

A könyv kellemes emlékeket idézett fel bennem erről a létformáról. Elég pontosan írja le, mit jelent a fanfiction, mit jelent ficet olvasni, írni. A fanfiction egy rendkívül bensőséges valami, menedék, varázslat, kísérletezgetés, vágybeteljesítés. Sokan felszínesnek tartják, vagy azt gondolják róla, hogy egyszerű pornó, vagy azt, hogy dilettáns wanna-be írók terepe (mondjuk egyik sztereotípiát sem sikerült eloszlatnia annak a ténynek, hogy A szürke ötven árnyalata egy Twilight fanfictionként kezdődött). Pedig ennél jóval több, és még tudnék erről többet is írni, csak elvileg ennek egy könyvértékelésnek kellene lennie, úgyhogy folytassuk is a regénnyel.
Bár a fanfictionről sokat ír, de egy kicsit hiányzott belőle a fangirlség többi alapeleme: a kapcsolódás például! Nekem úgy lett volna hiteles, ha Cathnek egy rakás online ismerőse van, de sajnos ez az aspektus alig-alig jelent meg a könyvben, pár utaláson kívül a kommentekre. Persze értem, narratíva szempontjából az már talán sok lett volna, de nekem ez hiányzott. Meg ahhoz képest, hogy elvileg szerelmes fanfictiont írt, alig olvashattunk erre bármiféle utalást a fic részleteiben. Szóval a fandomlétből egyedül a fanfiction írást, a vonatkozó merchandise halmozását, illetve az egy darab éjféli könyvmegjelenést láttuk, pedig azért van ennek több eleme is.

Viszont imádtam a kikacsintásokat a különféle fanfiction klisékre és toposzokra. Ezeket csak az veszi észre, aki valamennyire otthon van ebben a közegben. Például ahogy a srác nyújtózkodik, és nem csúszik ki a pólója a nadrág övéből. Azt is imádtam, ahogy a beékelt fiktív regény, illetve fanfiction jelenetek rárímeltek Cath életének történéseire, de sosem erőltetve vagy didaktikusan.
Akármennyire is próbálta érzékeltetni az írónő, hogy Cath élete nem fanfiction, azért a love interest srác szerintem egy kicsit túl tökéletesre sikerült. Éreztem ebben kis disszonanciát, hogy bár az alapállásunk, hogy a való élet nem olyan, mint egy fic, ahol minden úgy működik, ahogy mi szeretnénk, de a srác mégis mintha csak egy ficből lépett volna ki. De oh well, végül is miért ne szerepelhetnének tökéletes srácok egy rajongólányról írt ifjúsági regényben.

Szerettem az ikerlányok kapcsolatát is, ez most nekem különösen aktuális, sőt, még az is lehet, hogy viszek a könyvből szöveget a tematikus csoportomba. :) Szerettem Cath viszonyát az íráshoz, a saját íráshoz és a fanfictionhöz való különböző viszonyát, és azt, ahogy az ezzel kapcsolatos nehézségeken hogyan küzdi át magát. Ennek a két dolognak (az írásnak és a testvéréhez fűződő viszonyának) az összefonódása is nagyon tetszett. Szép volt, szinte lírai.

A fordítás botrányos.

9 hozzászólás
Naiva P>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Az írónő Carry On c. könyvére vagyok nagyon kíváncsi, viszont több helyen olvastam, hogy előtte érdemes elolvasni a Fangirlt, ezért olvastam el ezt a könyvét. Nem bántam meg. Bájos, aranyos könyv. Először rövidebb könyvnek gondoltam, de mégis pörögtek az oldalak. Tetszett, ahogy Cath a szorongásos zavaros lány végigkalauzolt az első egyetemi évében. Az is, hogy soha nem zárkózott el a nehéz helyzetek elől, kifogások mögé, de valamiért mégsem igazán tudtam vele azonosulni, vagy éppen szimpatizálni. A történetben lévő fanfiction szórakoztatóbbá tette a történetet. Ezek után alig várom, hogy olvashassam a Carry On-t.

5 hozzászólás
Kollár_Betti I>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Levi is észrevette őt, és felpattant. Nem mosolygott. (Hála Istennek! Cath nem volt felkészülve semmiféle mosolyra.)

A Fangirl manga második részének erős függővége miatt, amint megláttam a regényes változatot könyvtárban, azonnal lecsaptam rá. Az első fele picit kevésbé volt izgalmas számomra, hiszen közvetlen a manga olvasása után friss élmény volt a sztori, de ez abszolút nem a könyv hibája!

Szerettem a könyvet, hogy egy kellemes ifjúsági regényt kaptam, ami kikapcsolt és megmosolyogtatott. Imádtam a fanfiction részeket is: a Baz+Simon jeleneteket, amiktől megint csak kedvem támadt harmadszor is újraolvasni a Csak így tovább!-ot.

oldmoviegirl01>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Elolvastam. Becsuktam a könyvet. Mosolyogtam. Elgondolkodtam. Ismét kaptunk egy olyan Rainbow Rowell történetet, aminek nincs igazi lezárt vége. De miért is lenne, hiszen főhőseink még csak főiskolások, előttük az élet, és mi csak két féléven át kísérhetjük őket figyelemmel. Ennyi idő alatt elindult valamerre az életük, és csak szurkolhatunk, hogy tovább fejlődjenek, és megtartsák a jó irányt.
Szerettem, hogy Eleanor és Parkhoz hasonlóan itt sem a suli legcsúnyább/legbénább lányának és a legdögösebb fiújának történetéről olvashattam. Megvoltak a maguk kis tökéletlenségeik, és ettől is lettek ők annyira szerethetőek. A kapcsolatuk is szép lassan fejlődött, és talán el sem jutott a könyv végéig ’a szerelemig’, viszont aranyos jelenetekből kaptunk jó párat.

Cath megvívta a saját csatáit az első főiskolai évében. Az elszakadást az apjától, akit annyira félt egyedül hagyni; elszakadást a testvérétől, aki teljesen másképp képzelte a főiskolai életét; folytatni a szenvedélyét, az írást. Tetszett, hogy miközben elkezdte kialakítani a saját útját, nem fordult ki önmagából, végig önmaga maradt, a saját értékrendjével, csupán formálódott, alakult. Az pedig hozzátett számomra egy kis pluszt, hogy egy-egy mondatában magamra ismertem.

Kedves és bájos történet. Amiért mégsem adtam öt csillagot, azok a mágus történetek voltak. Sajnos azokkal nem tudtam megbarátkozni, bár Cath fanfiction részleteit egy idő után már érdeklődéssel olvastam. A másik a fordítás, ami főleg a könyv első felében, okozott némi bosszúságot spoiler, és ez sajnos kihatott az olvasás élményére is.

1 hozzászólás
Csoszi>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Ismét egy szuper könyv Rainbow Rowell-től. Imádtam, még akkor is, ha nem az én korosztályomnak íródott. Az eleje kicsit visszaröpített a fősulis éveim kezdeti időszakába, amikor egy teljesen új környezetbe csöppentem több száz kilométerre az otthonomtól, ahol tök magányosnak éreztem magam, és folyton azon agyaltam, hogyan fogom kibírni az elkövetkező éveket.
Érdekes volt, hogy az ikrek, Cath és Wren miként dolgozták fel a dolgokat spoiler. Kettejük közül inkább Cath volt a szimpatikusabb. Átlagos, kissé béna, kissé őrült csajszi, Simon Snow mániás, fanfic-író. Wren-t azért nem csíptem, mert tapló módon pattintotta le a tesóját. Kedvenceim Levi, Reagan és Piper tanárnő. A vége nekem egy kicsit lezáratlannak tűnt. Lehet, hogy ez RR védjegye?

FairyDust P>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Először olvastam az írónőtől, és meglepően tetszett a stílusa. Eleve már az szimpatikus volt, hogy a főszereplők végre nem gimisek hanem fősulisok. Cath és Wren ikertestvérek, de mégis ég és föld a jellemük. Számomra Cath volt szimpatikus, Wren-t nem tudtam megszeretni, egyenesen taszított az ostoba jelleme és a bulimániája. Nagyon haragudtam rá, mikor csúnyán bánt a testvérével, és nem értette meg, hogy Cath-nek mennyire fontos Simon és Baz, pedig egykor még ő is része volt. spoiler A történet legtöbb része elég életszagúra sikerült. (Levi tanulási problémája, a fősulisok felfogása) Mindig is jobban kedveltem azokat a sztorikat, melyeket átlagos ember szemszögéből mutatnak be, nem pedig a népszerű, tökéletes életű nézetből. A szerelmi szál nem volt nyálas, fokozatosan alakult ki köztük. Ami nekem kissé gyengévé tette a könyvet, és ezért is vontam le egy csillagot, az nem más volt, mint a fejezetek végén lévő szösszenet Cath írásaiból. Számomra ezek vagy zavarosak voltak, vagy pedig dög unalmasak, ezért a könyv közepétől már átsuhantam felettük. Soha nem voltam benne a fanfic világában, és ezek után se fogok elmerülni benne, viszont örülök, hogy megismerkedhettem az írónővel.

Köszönöm, hogy kölcsönadtad a könyvet @mrsp! :)

Klodette>!
Rainbow Rowell: Fangirl

Nem tudom, hogy mi van velem, de ezzel a könyvvel sem úgy haladtam, mint általában. :(
Gyanítom, hogy megint előjött az olvasási válságom és ez a könyv sajnos nem igazán javított, hogy hamar elmúljon. Nem volt rossz, de az eleje nagyon lassan indult. A felétől aztán kicsit jobb lett és egész jól kiforrta magát.
Az alapötlet nagyon tetszett, mert régen én is írtam Alkonyat fanfictiont. ( Volt egy blogom Volturi témában). Teljesen megértettem Cath ragaszkodását és kicsit olyan antiszociális vagyok, mint ő. Sok hasonlóságot felfedeztem kettőnk között, mégsem tudtam igazán azonosulni vele és egyik szereplőt sem sikerült igazán megkedvelnem.
Ez a Simon Snow – ha engem kérdeztek – óriási Harry Potter koppintás.
Egy ( hét) nyolc részből álló könyvsorozat, amelyben az árva varázslófiú beiratkozik a mágusképzőbe, ahol gyermekkori ellenségével (is) megküzd… stb.
Simon= Harry
Penelope= Hermione
Baz= talán Draco és Ron sajátos keveréke???
Szerintem nem fogok többet olvasni az írónőtől, sajnálom. :(


Népszerű idézetek

leshen>!

Az apja aggódva, hirtelen megfordult.
– Terhes vagy? Leszbikus vagy? Jobb lenne, ha inkább leszbikus lennél, mint terhes. Feltéve, ha terhes vagy. Akkor megoldjuk. Bármi legyen is, megoldjuk. Terhes vagy?

253. oldal

1 hozzászólás
cintiatekla P>!

– Az órákra bejársz?
– Persze.
– Hogyan?
– Az teljesen más. – felelte Cath. – Ott van mire összpontosítani. Az is elég rossz, de elviselhető.
– Drogozol?
Nem!
– Talán kellene…

45. oldal

omam>!

     – Neked van kulcsod a szobánkhoz?
     – Reagan ideadta a pótkulcsát, vészhelyzet esetére – kinyitotta a zárat, kitárta Cath előtt az ajtót.
     – Akkor miért ücsörögsz mindig a folyosón?
     – Mert soha nincs vészhelyzet.

178. oldal

leshen>!

Amikor Cath felébredt, Reagan az ő asztalánál ült.
– Ébren vagy?
– Te néztél engem álmomban?
– Igen, Bella. Szóval felébredtél?
– Nem.

294. oldal, Huszonötödik fejezet

1 hozzászólás
bagoly88>!

– A holtig tartó boldog házasság vagy akár együttélés nem giccs – jelentette ki Wren – hanem a legnemesebb, legbátrabb dolog, amire két ember törekedhet.

397. oldal

sz_n>!

– Én nem vonzódom betegesen Simon Snow-hoz – folytatta Cath. – Csak aktívan részt veszek a fandomban.
– Mi a fasz az a fandom?

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cather Avery
sz_n>!

– Mi az a Triangle House? – kérdezte Cath.
– Műszaki diákszövetség – magyarázta Wren.
– Hogyhogy, berúgnak, és hidakat építenek?
– Berúgnak, és hidakat terveznek.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cather Avery · Wren Avery
shadowhunter1975 P>!

– Minek olvasol ilyesmit? – kérdezte Wren, amikor észrevette.
– Milyet?
– Olyat, aminek nincs a borítóján se sárkány, se tünde.
– Tágítom a látóköröm.

13. oldal, Kettő

Kapcsolódó szócikkek: Cather Avery · Wren Avery
cintiatekla P>!

– Miért írunk szépprózát? – kérdezte Piper tanárnő.
Cath lenézett a füzetére.
Hogy eltűnjünk.

29. oldal

Ancsúr>!

– Én hozom – mondta a fiú. – Te csak törődj az ajtóval.
– Nem, de komolyan! – ellenkezett a lány. – Én is elbírom!
Levi csupa mosoly volt, csupa gyengédség.
– Nyisd ki az ajtót, szívem. Ezt majd viszem én.
Cath a halántékára nyomta az ujjait.
– Szívemnek neveztél?
A fiú elvigyorodott.
– Csak úgy kiszaladt a számon. De jólesett.
– Szívem?
– Jobban tetszene a drágám? A mamám juttatná az eszembe… Hát a bébi? Nem. Rózsám? Cicám? Sípoló gumikacsám? – egy pillanatra elhallgatott. – Tudod mit, maradok a szívemnél.

10 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Árnyak ura
Jennifer Salvato Doktorski: Lángra lobbant nyár
Axie Oh: XoXo
Lynn Painter: Jobb mint a filmeken
Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi
Leiner Laura: Bábel
Jenn Bennett: Alex, nagyjából…
Jenny Carroll: Tudom, hol vagy!
Kasie West: A távolság relatív
Leiner Laura: Mindig karácsony