Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal… 14 csillagozás

Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…

A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjé”-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

>!
Tornado Damenija, Budapest, 1990
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630276399

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Ionel Bratianu


Kedvencelte 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…

A rendszerváltozás utáni első könyv volt ez a kötet, amely részletesen foglalkozott a trianoni békével. A szerkesztése botrányosan rosszra sikerült, manapság a forrásokat jobbára a könyv végén közlik mellékletként, itt a szövegbe ágyazva jelennek meg, olykor duplán, mivel a rejtjelezett távirat és a magyar fordítás is le van másolva. Historiográfiai jelentőségét viszont az adja, hogy először foglalkozott nagyon részletesen főleg a román, de mellette a csehszlovák és a szerb területszerzési törekvésekkel is, amelyek az általuk később megszerzett területek megszerzésére irányultak. A magyar belpolitikáról nagyon keveset ír, meglepő volt így ismerve a szerző későbbi nézeteit, hogy Károlyi Mihályt úgy állította be, mint aki védeni próbálja az elszakítani kívánt területeket, semmi több, holott tevékenyégéről pár évvel korábban Ormos Mária jobban lerántotta a leplet a Padovától Trianonig című könyvében. Kun Béla Tanácsköztársaságáról szinte semmit sem ír, a román megszállás viszont rendesen benne van, viszont Horthy Miklós bevonulását megint sikerült kispórolnia. A magyar békedelegáció tevékenysége viszont nagyon részletesen le van írva, még azt is megtudhatjuk, hogy csak Apponyi Albert tehetett hajlott kora miatt kísérettel sétát, amikor megszálltak Párizs környékén. Részletesen bemutatja a tevékenységüket és azt, hogyan próbálták enyhíteni a békefeltételeket, ami nem sikerült Az megint kimaradt, hogyan választották ki a két aláíró személyt, pedig egy későbbi Rubicon-számban ez is nagyon érdekesen be van mutatva. A békeszerződés hatását és gazdasági, társadalmi, kulturális következményeit viszont részletesen bemutatja, a végén pedig szőrmentén megemlíti a revíziós sikereket és a párizsi békeszerződést. A szöveg mellett rendkívül jól szemlélteti térképeken, hogy milyen lett volna a békeszerződés Németország, Anglia, az USA és Franciaország számára. Ez a kötet lényegében önállóan nem használható a háborús összeomlás utáni Magyarország megismeréséhez, viszont azt tökéletesen ábrázolja, hogyan alakult ki a trianoni Magyarország és mitől fájdalmas még 100 év múltán is ez az eseménye történelmünknek

Tutajos>!
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…

Kedvelem Raffay Ernőt. Az előadásain, jó társaságban, gyakran elkalandoz – ez a könyv viszont egyáltalán nem kalandozós, hanem egy jó összefoglalója a Trianonnal kapcsolatos tudnivalóknak. Kevés benne az elmélkedés, a szerző inkább a témához kapcsolódó legfontosabb források (szerződések, beszédek) közlésével próbálja megérttetni velünk Trianont – az oda vezető utat, az erőfeszítéseket ellene (Magyarország) és érte (minden más ország), illetve az „erőszak békéjének” a következményeit. Így inkább a téma alapozásaként ajánlott – úgy is, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első,Trianonnal foglalkozó, magyarországi könyv.

2 hozzászólás
raiders>!
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…

Kicsit bajban vagyok az értékeléssel, hiszen nem szándékozom annyira lehúzni ezt a könyvet, de úgy érzem mégis szigorúnak kell lennem. 1990-ben jelent meg, ami azt mutatja, hogy valószínűleg sok idő után az egyik első könyv lehetett, ami Trianon témájában megjelent. Pontosan ebből következik, hogy az írónak is így jóval nagyobb lehetett a felelősége annak idején és mértékadónak kellett lennie.
Ezeket az érdemeket nem akarom elvenni a könyvtől, ugyanakkor azt gondolom, mai szemmel és a mai bőséges téma felhozatal mellett ez a könyv nem állná meg a helyét. Az írói személyes kommentárok, indokolatlan kifigurázó idézőjelek közé elhelyezett megjegyzések teljesen feleslegesek. Ezzel Raffay inkább frusztráltságát fejezi ki a téma kapcsán és azt éreztem, hogy nem tudod objektíven értékelni, ami Trianon kapcsán rendkívül fontos lenne. Mindenki ismeri az alapokat, mindenki tudja, hogy mindez nagyon szomorú, de akkor is objektíven kell tekintenünk a történtekre.
A másik problémám az volt, hogy felhozott témák számomra néha teljesen érdektelenek voltak. Oldalakon keresztül idézni a paragrafusokat nem biztos, hogy előnyös. Főleg, ha figyelembe vesszük a szerkesztés módját a könyvnek, ami szerintem finoman szólva sem kielégítő. Semmi tagoltság, egybefolyó szöveg mindenhol, sokszor azt sem tudtam, hogy ez még a paragrafus idézése vagy már Raffay gondolata. Ez így sajnos kicsit követhetetlen volt. A források idézésénél gyakran egy egész oldalnyi levél be van vágva, amit X írt Y-nak és be van gépelve a levél tartalma, de olyan formába, mintha az eredeti levelet szkennelték volna be, címzéssel, aláírással, stb… Ez így teljesen rendben lenne, ha ugyanez a levél nem lenne egy oldallal előtte leírva szöveg formájában, de nem úgy mintha beszkenneltük volna a levelet. Gyakorlatilag így kétszer szerepel benne ugyanaz a levél és ezt az összes levélnél megtekinthetjük, pedig van benne jó pár levél.
Összességében nekem így nem adott túl sokat, de hát mégis csak most lesz 100 éve, és szerettem volna tájékozódni valahonnan a történtekről. Az mindenképpen elmondható, hogy ad egy jó alapot Trianonról, viszont én azt javasolnám, hogy ha valaki érdeklődik a témában, inkább egy másik, újabb történelmi könyvet válasszon elolvasásra.


Népszerű idézetek

Alvarando P>!

A magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett meg Neuilly-be, ahol a Madridi kastélyban szállásolták el őket szigorú rendőri őrizet alatt. Egyedül a küldöttség vezetőjének, a 74 éves Apponyi Albertnek engedték meg korára való tekintettel, hogy rendőrfelügyelő kíséretében egészségügyi sétát tehessen.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · Apponyi Albert
Tutajos>!

Az amerikai parlament nem szentesítette a trianoni szerződést, hanem 1921. augusztus 29-én különbékét kötött Magyarországgal. A francia parlamentben is élénk viták folytak a szerződésről 1921 júniusában és júliusában, ami azt mutatta, hogy az alkotók közül is többen „elborzadtak a zordon mű felett”. A békeszerződés előadója Charles Daniélu volt, ő is, valamint a felsőház és képviselőház más tagjai is Franciaország felelősségét hangsúlyozták Magyarországgal szemben, leleplező kijelentéseket tettek a békeszerződés létrejöttének körülményeire és intézkedéseire vonatkozóan. A szerződést ezek után csak azzal ratifikálták, hogy a francia kormány gondolkodni fog a tévedések és igazságtalanságok felülvizsgálásáról. Erre persze nem került sor. A nemzetközi közvélemény számára lord Rothermere-nek a londoni Daily Mail 1927. június 21-i számában megjelent cikke mutatott rá a trianoni szerződés tarthatatlanságára. A már említett Charles Daniélu írta a következőket: „Akik a nemzetiségi elveket akarták alkalmazni, a legnagyobb tévedést követték el akkor, amikor kirekesztettek az országból 3 millió magyart. A 3 millió aránya az országban maradt 8 millióhoz igen nagy. Ki hinné, hogy ezek a magyarok beletörődtek abba, hogy testvéreiktől örökre elszakítva éljenek. Különös irónia, hogy a cseh határt 40 km-re előre tolták Budapest felé, hogy ez a város a cseh ágyúk lőtávolságába kerüljön, ugyanakkor a Bácskát azért csatolták Jugoszláviához, hogy Belgrád távol essék a magyar ágyúk hatótávolságától.” Charles Tisseyre képviselő a következőket mondta: „Az egyik fél teljes rosszindulatának kellett a másik fél tudatlanságával párosulnia ahhoz, hogy a régi Magyarország csodálatos egységét egy képzelt elnyomás nevében szétrombolja. Szétszakították ezt a nemzetet, amely politikai, közigazgatási egységét 10 évszázadon át megtartotta, azzal a kifogással, hogy különböző népekből áll. Mit tettek ezek után? Alkottak három új államot, még vegyesebb népességgel, mint amilyen a magyarországi volt. Szétrombolták egy életerős egészséges ország politikai és gazdasági egységét és romjaiból új államokat alkottak, melyek messze állnak az előző egységétől.

Kapcsolódó szócikkek: 1921 · 1927 · Charles Daniélu
Tutajos>!

Okoztak-e anyagi kárt a román csapatok Magyarországon? A rendelkezésre álló adatok szerint a román megszállás okozta pusztítás a tatárjárás pusztításaihoz mérhető.

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország
Tutajos>!

Ionel Bratianu 1920. július 1-én a román képviselőházban ezt mondta: „Nem nyughatunk addig, míg a magyar népet gazdaságilag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · Ionel Bratianu
1 hozzászólás
Tutajos>!

Magyarországnak a békeszerződést követően százezreket kellett befogadnia, akik magyar állampolgárságért folyamodtak és egzisztenciájukat, állásukat, ingatlan és ingó vagyonukat odahagyva menekültek az elszakított területekről Magyarországra. Az Országos Menekültügyi Hivatal adatai szerint 1924-ig jugoszláv területről 44 903, a Felvidékről 106 841, Erdélyből pedig 197 035, összesen 348 779 fő menekült át Magyarországra.

Kapcsolódó szócikkek: Erdély
Tutajos>!

November 1-jén az antant megbízottai a Glowworm ágyúnaszádon fogadták a királyi párt, majd az angol Cardiff hajóval Madeira szigetére, Funchal városába szállították őket száműzetésbe.

Kapcsolódó szócikkek: Funchal · Madeira
4 hozzászólás
Tutajos>!

Sokkal kevésbé beszélhetünk a nemzeti önrendelkezés megvalósulásáról, mint a különböző nemzetiségek által lakott területek más nemzetek rendelkezésére bocsátásáról.

Tutajos>!

A magyar kormány álláspontja a trianoni tárgyalások idején és a szerződés aláírása után is azon az alapon állt, amit Delcassé francia külügyminiszter így fogalmazott meg: „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.”

A kisebbségi szerződések törvénybe iktatása és nemzetközi garanciái nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azok a győztesek teljes önbizalomhiányában keresendők, hiszen sem számbeli; sem gazdasági, sem kulturális tekintetben nem voltak túlsúlyban a hozzájuk csatolt nemzetiségekkel szemben, s a különböző fejlettségű területek és kultúrák egybeolvasztásának, egységesítésének igénye türelmetlenné tette őket a nemzeti kisebbségekkel szemben, gyors beolvasztásukra törekedve az önbizalomhiány kíméletlen elnyomásukat eredményezte.

Tutajos>!

A népszövetségi kölcsön egy működésképtelen gazdaság felvirágoztatásához és az óriási jóvátételi terhek kiegyenlítéséhez nem bizonyult kellő alapnak. A gazdasági nehézségek is szerepet játszottak abban, hogy a nemzetközi helyzet változásával a magyar politika egyre inkább a trianoni békeszerződés revíziójától várta a helyzet megváltozását, s ezt állította a 20-as évek közepétől kezdődően egyre inkább a középpontba.

ajikarei P>!

A román pártvezér [Vasile Goldiș] összemossa – nem véletlenül – a társadalmi elnyomást a nemzetiségi kérdéssel. Úgy állítja be az erdélyi helyzetet, mintha az „elnyomók” a magyarok, az „elnyomottak” pedig a románok lettek volna, tehát Erdélynek és Magyarország románok lakta területeinek az elcsatolása egyben a társadalmi igazságosság beteljesülése lenne. Ezt a szemlélet a román történetírásnak azóta is meglévő fontos jellemzője: ennek segítségével kötik össze jelenleg az osztályharc torz szemléletét a román nemzeti aspirációk jogosságának hangoztatásával.

30. oldal, A háborúnak vége: a harc folytatódik (Tornado Damenija, 1990)


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Kapa Mátyás: Maradj meg magyarnak
Zeidler Miklós: A revíziós gondolat
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921
Bánffy Miklós: Megszámláltattál…
Vécsey Aurél: Magyar tragédia – A trianoni békediktátum
Zeidler Miklós: A magyar békeküldöttség naplója