Magyar ​tragédia 3 csillagozás

Trianon 75 éve
Raffay Ernő: Magyar tragédia

Magyarországot ​a döntés meghozatala előtt nem kérdezték meg, róla nélküle döntöttek. A kormány, mint láttuk, egyrészt az igazságtalanságnak orvoslásában bízott, másrészt ismerte a kirabolt és megalázott Magyarország kétségbeejtő helyzetét. Éppen ezért kényszerhelyzetben írta alá az eléje tett papírt. Az a tény, hogy nem vonták bele a tárgyalásokba, s róla nélküle döntöttek, erkölcsi értelemben fölmenti a magyarságot a békediktátum hosszútávú elfogadása alól, s följogosítja az igazságtalan döntés elleni küzdelemre. A győztesek Magyarország földarabolását a demokratizmus jelszavaiba burkolták. Mintha a cseh, szerb, román területszerzés egyenlő lett volna a demokráciával. Ez csak beállítás volt – valójában egyszerű területrablásról volt szó. Sajátos pszichózis alakult ki: a románok, szerbek, szlovákok 75 éve tudják magukban, hogy a magyarlakta területeket igazságtalanul kapták meg. Ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy ezeket a területeket vissza kellene adni jogos… (tovább)

>!
Püski, Budapest, 1995
236 oldal · ISBN: 9638256788

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

Agorion>!

Alapkérdéseim: mit jelent a trianoni döntés a magyarság számára, valamint – s ez most a legfontosabb – : hogyan értékeljük ezt a diktátumot (s a trianonit megerősítő, a II. világháborút lezáró, 1947-es párizsi békeszerződést)?

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Zeidler Miklós: Trianon
Zeidler Miklós: A magyar békeküldöttség naplója
Sárosi István: Trianon – A Nemzetközi Törvényszék előtt
Sarlós Endre: A Trianon-kód
Jankovics Marcell: Trianon
Kozma Miklós: Az összeomlás 1918–1919-ben
Zeidler Miklós (szerk.): Trianon
Gulyás László (szerk.): Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása 1914–1918