A ​magyar mesemondás hagyománya 7 csillagozás

Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya

A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta.

A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen jórészt a mesemondás hagyományos gyakorlatára és ma is hasznosítható technikájára koncentrál, nem kizárólag elméleti összefoglalás.

Módszertani újdonsága a „Gyakorlati útmutató”, amely kifejezetten a mesével foglalkozó, azt tanító pedagógusok, szervezők, felkészítők számára készült, kiegészülve konkrét gyakorlati, módszertani tanácsokkal. „A magyar nyelvterület mesemondói” c. lexikon-szerű fejezet a szakirodalomban először foglalja össze a magyar nyelvterület nagy (magyar és kétnyelvű) mesemondóinak életrajzi és bibliográfiai adatait.

A tematikus egységekbe rendezett bibliográfia a részletekbe menő szakirodalmi tájékozódáshoz járulhat hozzá, a széljegyzetek pedig a témakörökön belüli gyorsabb keresést segítik.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népmesetár Hagyományok Háza

>!
Hagyományok Háza, Budapest, 2004
124 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638643730

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Lázár Ervin · Ortutay Gyula


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Fanni_214>!
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya

16 évvel ezelőtt bizonyára még aktuális volt. Azóta igencsak változott minden.

gjudit8>!
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya

Könnyen olvasható, jó szerkezetű könyv – még laikusok számára is nagyon élvezetes olvasmány. Érdekes összefüggéseket és folyamatokat mutat be.

Eule P>!
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya

Hiánypótló könyv, ami ráadásul nem is riasztja el potenciális olvasóit túlzott terjedelemmel.

A kötet végében található mesemondó portrék összeállítása számomra kevésbé tűnt kiegyensúlyozottnak. Persze a szerző mentségére szolgál mindenképpen, hogy természetesen azokat vette bele, akik saját kutatása szempontjából relevánsak. A kötet végében található terjedelmes irodalomlista pedig rendkívül hasznos támpontot nyújt további kutakodásokhoz.


Népszerű idézetek

gjudit8>!

A mesemondó arra jó, hogy a meséket frissen tartsa. Új életet leheljen beléjük. Olyan, mint a kincstárnok, számon tartja, ide-oda rakosgatja őket, egész életében köztük matat. Nem győz betelni velük. Fényesítgeti, csiszolgatja őket. Újak után jár.
Berecz András, mesemondó

65. oldal

palastim>!

A mesemondáskor nagy szerepe van a hagyománynak,a mesemondási technikák is tradicionálisak és öröklődnek. A mesemondó mesterségének művészévé nem akkor lesz, ha képes új, soha nem hallott cselekményvázat kigondolni s azt mesei motívumokkal felcicomáznia, hanem ha közismert mesevázat képes többé-kevésbé új tartalommal megtölteni, és artisztikus formában előadni.

48. oldal

palastim>!

„A mese a szegény ember egyeteme."
(Szőcs Boldizsár, székelykevei mesemondó)

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mese
gjudit8>!

A mesemondók közül néhányan a mesét is olyan valóságos történetnek tartják, amelyik egy régi, más szabályok szerint működő világban történt meg. „Mind igaz vót a mese az azelőtti néppel”
[Ortutay Gyula]

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ortutay Gyula
palastim>!

Csak a jó mesemondói adottságokkal megáldottak tudnak eleget tenni a tündérmesemondás feltételeinek…

26. oldal

palastim>!

„Ha a póknak-bokornak tájvédelmi körzet jár, miért ne járna a gondolatnak, a ritkán használt találó szavaknak? A nyelvnek, tehát a lélek világának is van ökológiája, ahol minden érzékeny, kiveszőfélben lévő, kiszorításra, védekezésre képtelen szócskára, »szóegyedre« szükség van. Meséink java az én szememben egy »tájvédelmi körzet«. Érdemes barangolni benne, közel hajolni, megízlelni minden szavát, szüneteibe beleszippantani.”
(Berecz András)

62. oldal

gjudit8>!

De az igazi mese az a népmese. Azt pedig nem tudjuk megközelíteni sem, mert a népmese olyan tudásanyagot hordoz, olyan mélyről jön és olyannyira a múltból, hogy megközelíthetetlen. Nem írok mesét, hanem irodalmi műveket.
Lázár Ervin

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lázár Ervin · mese
gjudit8>!

Csak az meséljen, aki szereti és élvezi a mesemondást!

74. oldal

gjudit8>!

A műmesék szerzői – kivéve a szimbolikus-parabolisztikus meséket – az alkotás során eleve a gyermekekre gondolnak, míg a népmese „eredendően felnőtt-műfaj, csak másodlagosan a gyermekeké”.

18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Magyar Zoltán – Varga Norbert (szerk.): Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése
Marie-Louise von Franz: Női mesealakok
Zalka Csenge Virág: Mesemondók márpedig vannak
Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát
Kádár Annamária: Valódi példaképek
Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők népmeséi
Heinz-Peter Röhr: Kiút a függőségből
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika
Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval?